Munkaterv szerinti ülést tartott március utolsó péntekjén Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.
A városatyák a több mint nyolcórás, maratoni tanácskozáson a DE OEC Városi Kórház, illetve a Ságvári Endre Gimnázium működéséről, a 2010-es gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról, a Borsod Volán helyi tömegközlekedéséről és a térség foglalkoztatási helyzetéről szóló tájékoztatókat, beszámolókat tárgyalták, valamint döntöttek több olyan előterjesztésről, melyek a helyi nevelési-oktatási intézményeket érintik.
Vita a kórházról
A testületi ülés egyik legfajsúlyosabb témája a városi kórház működéséről szóló beszámoló volt. Mint ismeretes: 2009. március elsején a város hosszú távra a Debreceni Egyetem üzemeltetésébe adta a súlyos anyagi problémákkal küzdő egészségügyi intézményt.
A képviselő-testület ellenzéki városatyái már a februári ülésen szóvá tették, hogy a kórházban a két év leteltével jelentős struktúra- és létszámváltoztatásra készülnek, illetve a megígért több mint egymilliárdos fejlesztésből csak látszatberuházások valósultak meg.
Az ellenzék javaslatára március 8-án rendkívüli tanácskozást is összehívtak, ahol elhangzott: mivel az egyetem nem teljesítette a kontraktusban foglaltakat, ezért a képviselő-testületnek javasolják, hogy mérlegelje a szerződés felbontását. Akkor Szitka Péter polgármester azt kérte, hogy a március végi munkaterv szerinti ülésre elkészülő beszámoló kapcsán térjenek vissza erre a témára, hiszen a tények tisztánlátása és ennek tükrében egy helyes döntés meghozatala valamennyi képviselő közös feladata.
A kórház beszámolója kapcsán dr. Héjja Mária kórházigazgató a következőket mondta:
„Az elmúlt két esztendőben a Debreceni Egyetem égisze alatt működő kórház hitelállományát átvállalták, adósságait rendezték, a szolgáltatások körét bővítették és a foglalkoztatottságot is szinten tartották. Az intézmény minden teljesítménymutatója javult. Közel száz százalékra emelkedett a krónikuságyszám-kihasználtság és a járóbeteg-ellátás is már jóval az elvárt mutatók felett van. A vonatkozó időszakra vállalt beruházások valóban nem teljesültek maradéktalanul, viszont az orvosszakmai programunkat még túl is teljesítettük” - jelentette ki a kórházigazgató, aki emlékeztetett arra is, hogy az eredeti üzemeltetési szerződésben 140 millió forintot szántak fejlesztésre, amit később - saját javaslatra, az orvosszakmai programra tekintettel - emeltek milliárdos nagyságrendre.
A kórházban dolgozók nevében szót kapott Tóth Gábor érdekképviseleti vezető, aki arról számolt be, hogyan élték meg az alkalmazottak az elmúlt két évet.
- Miután átkerültünk az egyetemhez jobb lett a helyzetünk. Javult az ellátás színvonala, a páciensek elégedettebbek voltak - mondta. - Ma viszont egyre több a beteg, érezhetők a különféle megszorítások és áremelések hatásai, nehezedtek az ellátás körülményei.
Az érdekképviseleti vezető rámutatott: a két év lejárta után a kórházi dolgozók kikerültek a közalkalmazotti státuszból, azóta rájuk is a munka törvénykönyve vonatkozik. Kollektív szerződést még nem sikerült kötniük, tavaly elmaradt a 13. havi fizetés, idén még nem tartottak összdolgozói értekezletet, illetve a várható átszervezések miatt mindenki félti az állását.
A kórházigazgató válaszul elmondta: a Debreceni Egyetem pénzügyi stabilitását a decentralizált gazdálkodásnak köszönheti, amire a helyi kórházban is át fognak térni, de ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Az újfajta gazdálkodás átalakításokkal jár, de emellett a beruházásokról sem feledkeznek el, így idén már negyvenmillió forintot fordítottak ilyen célra. A kollektív szerződéssel kapcsolatos tárgyalások megkezdődtek, a 13. havi fizetéssel kapcsolatos egyeztetés és jogi állásfoglalás pedig folyamatban van. Az átszervezésekkel kapcsolatban dr. Héjja Mária ígéretet tett arra, hogy amint konkrétumokról tud beszámolni, összehívja az összdolgozói értekezletet.
A kórházi beszámoló számos ellenzéki kritikát kapott. Ezek a bírálatok a már korábban megfogalmazottakat támasztották alá: miszerint az egyetem nem teljesítette a 2009-es szerződésben vállalt kötelezettségeket. A kritikák egy része a napi működést – az étkeztetést, a gyógyszerfelírást és az épület energiagazdálkodását - érintették; de szóvá tették a szakrendelő hetvenes éveket idéző állapotát, az egyes diagnosztikai műszerek hiányát, és a dolgozók elvándorlását, rossz hangulatát is.
Ezekre a felvetésekre Kecskés Gábor, a Debreceni Egyetem orvos- és egészségtudományi centrumának gazdasági igazgatója válaszolt.
- Egy alapvető félreértést szeretnék tisztázni. A kazincbarcikai kórházat fenntartó Debreceni Egyetem állami intézmény, nem pedig egy üzleti befektető. Mi két éve segíteni jöttünk ide, hiszen az önkormányzat válláról levettük az eladósodott kórház súlyos terhét és ennek köszönhető, hogy a városban mind a mai napig aktív ellátás van. Bár ezért cserébe nem várunk el köszönetet, azért jó, ha tudják az itt élők, hogy nélkülünk az is benne lenne a pakliban, hogy az intézményben már csak rehabilitáció folyna. Tény, hogy az 1,2 milliárdos beruházás nem valósult meg, de az egyetem a szerződésnek megfelelően húsz évre tervezett. Két éve még úgy láttuk, hogy az első periódusban egy nagyobb befektetés kifizetődőbb lehet, de jobban megismerve a kórház helyzetét, módosítottuk eredeti elképzeléseinket.
Ha a képviselő-testület többsége - választóik akaratát képviselve - úgy látja, hogy az egyetemmel kötött szerződést a tények ismeretében érdemes felbontani, akkor mi ezt tudomásul vesszük. Az viszont tény, hogy mi hosszú távra gondolkodunk a kazincbarcikai kórházzal kapcsolatban, s úgy látjuk, hogy a problémák ellenére is az intézmény jó irányba halad igazgatónő irányítása mellett, a gondokat pedig mindenki megelégedésére orvosolni lehet – mondta Kecskés Gábor.
Forrás: (ÖS)
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
