• Fenyő Étterem
  • Hirdessen minálunk

Rovatok:

Pest megye Budaörs Közélet A Kádár-rezsim hizlalta a vadkapitalizmus első fecskéit (2. rész)
2019-04-15 11:52

A Kádár-rezsim hizlalta a vadkapitalizmus első fecskéit (2. rész)

|

Borvendég Zsuzsanna kellő iróniával és részletességgel mondta el azt a krimibe illő történetet, majd annak a későbbi „oldalvizeiről” is mesélt: hogyan sikerült 1981-től 1998-ig a Mineralimpex és egy bécsi bank követítésével iraki olajat tranzitálni Amerikának. 
hirdetés
Ebben kulcsszerepe volt a már említett Russay Istvánnak, aki a hazai külkereskedelemben fontos embernek számított, de bizonyos körök fenntartásai miatt soha nem került vezető beosztásba. De mit tesz Isten, ezt a Russay Istvánt 1969-ben sokak legnagyobb meglepetésére kinevezték a Mineralimpex vezérigazgatójának. Russay a kapcsolatok embere, egy Kontorbank nevű bécsi bank tulajdonosával, Henrich Korzilal is baráti viszonyban volt – ma már tudjuk, hogy Korzilt a szovjet titkosszolgálat amerikai kémként tartotta nyilván, és a magyar titkosszolgálatnak sem kerülte el a figyelmét. Kettejüknek 1973-ban, ki tudja hogyan, de sikerült a belügy háta mögött  Mineral-Kontor néven egy vegyesvállalatot alapítaniuk, ezzel megnyílt  a kiskapu, amelyen át 1982-ben megkezdték az iraki olaj Amerikába tranzitálását. Ebből az üzletből a magyar államnak minden dollár után 10 cent vesztesége lett. Ugyanis a cég az olajat OPEC áron vette, de világpiaci áron, 10%-kal drágábban adta tovább. A magyar állam több tíz millió dollárt veszített.... 

Hajtóvadászat a Russay vagyonért

1984-ben Russait nyugdíjazták, de Tóth József nevű utódjának regnálása alatt változatlanul folytatódott tovább az ügylet egészen 1989-ig. Russay 1986-ban meghalt, és halála kiverte a biztosítékot a háttérben állókban és a különböző érdekcsoportokban. Mindenesetre halála után a titkosszolgálatok azonnal nyomozni kezdtek Russay jutalékokból felhalmozott, külföldön tartott magánvagyona után, aki összegyűlt vagyonát feleségére, Szőnyi Olga operaénekesre hagyta. A nyomozók a kották és partitúrák között találtak rá az értékpapírokra,  banki kódokra  és jelszavakra. Akkor már feltételezni lehetett, hogy Russay csak a stróman volt. A teljes vagyonnak a fele volt csak a Russsayé, a többi Henrich Kozel és más, nem magyar állampolgárságú üzlettársaikat illette. Így is hazahoztak 260 millió dollárt részletekben, a többi 950 millió az osztrák számlán maradt. De ez az összeg az ellopott, Mineral-Kontoron keresztül kiszivattyúzott pénznek csak egy töredéke lehetett. Egy kis töredéke.  Dokumentálható anyagaink vannak az Állambiztonsági Levéltár birtokában erről – mondta Zsuzsanna -, bár az operatív dossziék még nem kaptak nyilvánosságot, nem kutathatók. Az viszont tény, hogy a kémelhárítás már 1981-ben észrevette, hogy itt valami olyasmi történik, ami kárt okozhat Magyarországnak. Ezért a nyomozók gyűjtötték az anyagokat és napi szinten rész-jelentéseket készítettek arról, hol áll a nyomozás. Ezeket szignalizálták, azaz továbbították a belügynek, valamint a legfelsőbb párt- és állami vezetőknek.

Nézzük, kik azok, akik tudtak erről a történetről? Néhányan nevesíthetők. A pártvezetés tagjai: Grósz, Marjai, Fejti, Németh Miklós (még miniszterelnöksége előtt) egészen biztosan tudott róla. Fekete János, a Nemzeti Bank első elnökhelyettese is, aki minden részletében ismerte az egész  mechanizmust. Szoros kapcsolatban állt nemcsak az olajat felvásárló céggel, hanem a mögötte  álló pénzügyi és politikai körökkel is jó viszonyban volt. De miközben a pénzre vadásztak, a rablás nem állt le, gördülékenyen folytatódott tovább. 1998-ig a konstrukció működött, és minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük:  a nyomozás alatt jóval több pénz tűnt el, mint amit a nyomozás ideje alatt sikerült hazahozni. 

Mi van a jó kapcsolatok és a felbukkanó jószolgálati szándék mögött? 
 
Ma még nem lehet arra konkrét választ adni, nevesíteni, hogy kik álltak a háttérben – folytatta. – De azt tudjuk,  hogy Fekete János jó barátságban volt egy Simon Moskovics nevű  magyar emberrel, aki Magyarországról  emigrált és az ötvenes években felvásárolta azt a bécsi Winterbankot, ami eredetileg  egy 19.század végén létrejött családi magánbank volt. A bank Moskovics keze alatt komoly pénzügyi erővé vált, ugyanis Moskovics ráállt a Kelet-Nyugat közti gazdasági, külkereskedelmi kapcsolatokat finanszírozására. Ez a bank pénzelt egy nyolcvanas évek elején alakult csoportot -  Zsidó  Közéleti Bizottság volt a neve. Azzal a céllal jött létre, hogy a magyarországi zsidó kulturális értékeket megmentse és  megőrizze. Ez a formáció a Magyar Zsidók Világszövetségén belül és folyamatos konfliktusban állt Izraellel  meg az anyaszervezetével is. A csoport vezetőségébe tartozott Fekete János felesége, míg Fekete János  az öttagú intéző bizottságban ténykedett. És éppen ez volt az a bizonyos pénzügyi csoport, amely az olajat megvásároló amerikai Phillip Brothers cég vezetőit bevezette az olajüzletbe és Rassayval, Kozillal és a Mineralimpex-szel létrehozta  a kooperációt. 

Ahogy a múlt a jelenbe simul… 
 
Az is nagyon érdekes, és kissé messzebbre vezet - mondta Zsuzsanna -,  hogy a Winterbank, nyilván a saját gazdasági pozícióinak megőrzése és megerősítése érdekében, a magyarországi kádárizmus esetleges összeomlása esetére is megpróbálta bebiztosítani magát. Erről több titkosszolgálati jelentés is van a birtokunkban. Az egyik napi operatív jelentés szerint a Winterbanknak szándékában állt bizonyos ellenzéki csoportok pénzügyi támogatása. Hogy megtörtént-e ez a támogatás, vagy nem, azt természetesen nem lehet tudni, de mindenesetre a szándék az megvolt.  Ez egy érdekes és nagyon ellentmondásos szituáció volt. Mert ha a Winterbank és a mögötte álló pénzügyi körök támogatnák a magyar ellenzéket, azzal nyilván meggyorsítanák a rendszer összeomlását, ami végül is pozitív tevékenység lett volna. De látjuk, hogy eme jószolgálati tettüket igazából csak a saját gazdasági pozícióik megőrzésének szándéka vezérelte.  

Befejezésül, még mutatnék egy érdekes jelentést –  vett a kezébe Zsuzsanna egy papírlapot. - Ez egy 1988 elejéről származó  titkosszolgálati jelentés, ami nemrég akadt a kezembe.  Itt az olvasható, hogy Soros György igyekszik egy vezetőképzést indítani Magyarországon annak érdekében, hogy az eljövendő vegyesvállalatok vezetői rétegét  gyakorlatilag ő termelje ki. Ezt azért mondom el - hangsúlyozta -, mert egyrészt ez is a vegyesvállalatok témájához tartozik, másrészt azért is, mert ez azt is bizonyítja, hogy az országban nagyon komoly pénzügyi behatás történhetett a nyolcvanas évek végén azért, hogy bizonyos pénzügyi körök megszerezzék a rendszer összeomlása után azokat a gazdasági pozíciókat, amelyek befolyásolhatták nemcsak a rendszerváltás folyamatát, hanem akár az utána következő évtizedeket is.
 
Eladósodásunk valódi oka 

 És, hogy ennek az egész történetnek mi a legfőbb következtetése, amit le tudunk vonni, az természetesen az, hogy a magyar államadósság keletkezését és annak történetét újra kell gondolnunk. Hiszen eddig azt tanították és azt mondták nekünk, hogy az életszínvonal fenntarthatatlansága volt az oka annak, hogy eladósodott az ország, többet fogyasztottunk, mint amit megtermeltünk. Láthatjuk a Mineralimpex példájából, hogy ez nem így volt: a magyar államadósság legnagyobb okozója a folyamatos külkereskedelmi hiány volt. Ezért felmerül bennünk a kérdés: vajon ez a vegyesvállalati rendszer, ennek az offshore- hálózatnak a kialakulása, valamint a Mineralimpex olajtranzitálásához hasonló ügyletek vajon milyen mértékben járulhattak hozzá a külkereskedelmi hiányok kialakulásához? Van egy fontos adat. A Mineralimpexnél összeadtam, hogy mennyi volt az a vagyon, amit az állambiztonság kémelhárítása Russay nevén megtalált – ez mindössze csak egy-két százaléka annak a veszteségnek, ami Magyaroszágot sújtotta!

Csak az a vagyon, amit megtaláltak Russay nevén a magyar állambiztonságiak, az az 1989-es költségvetési hiány húsz százaléka volt! Elképesztő összeg, és ez csak egy ügyletből származó kár töredéke.  És bizony az is igaz lehet, hogy ezeknek a pénzeknek a nagy része a rendszerváltozás után külföldi befektetésként jelent  meg Magyarországon. A rendszerváltás idején a gazdasági élet vezetői és az akkori politikai vezetés nyilván nem tudhatta, hogy melyek ezek a cégek. És nem tudtak különbséget tenni a megjelenő nyugati befektetők és a Magyarországról kilopott pénzekhez jutó  vegyesvállalati, illetve offshore cégek között. Így minden cég kapott  adókedvezményt a kilencvenes évek elején. Így történhetett meg például bizonyíthatóan az, hogy az a bizonyos Henrich Korzil is kapott adókedvezményt 2000-ben akkor, amikor felvásárolta a tokodaltárói brikettgyárat. Hatalmas megváltóként fogadta a környék, hiszen a rendszerváltás után az üveggyártól kezdve a cementgyárig ott minden tönkrement, hatalmas munkanélküliség volt, mindenki elszegényedett. Ma már nyilvánvaló, hogy Korzil a tőlünk kilopott pénzt fektette be a brikettgyár megvásárlásába… 

Úgy tudjuk, Henrich Korzil már meghalt. De azt nem tudjuk, hogy az impexek, vegyesvállalatok, offshore cégek és az esetleg más pénzügyi, vagy akár politikai körök által megszerzett vagyonnak milyen szerepe volt a privatizálásokban, kikhez kerültek a külkereskedelmi vállalatok, és nem tudjuk azt sem, hogy vajon miért maradt el a felelősségrevonás?

(Vége)
R. V.


 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Rovat legfrissebb hírei
  • BONTSA A VONALAT! Ne hagyja magát átverni! »
  • EP-választás 2019 »
  • Csak veszélyhelyzetben! A 112-es szám életet menthet. »
  • Fontos információk az EU - parlamenti választásról »
  • A Gazdapiac ötödik születésnapja »
  • Budaörsi Gazdafesztivál »
  • Szél Bernadett megvilágosodott: Már szerinte is büntetendő a graffitizés »
  • A Magyar Honvédség története »
  • Városházi ingatlanmutyi, avagy Vágó Csaba, a polgármester kabinetfőnöke, szabadon osztogathatja a vá »
  • Ne feledje, veszélyes hulladék-gyűjtés május 11-én (szombaton) »
  • Legfrissebb képtárak

    Szent István szobor Csallóközkürtön

    Kádár Gabriella alkotását 2019 húsvét vasárnapján avatták fel. A megszentelésen a helyi magyar közösség nagy számban volt jelen.
    Ajánlások
    • curver
    • gazdapiac

    Helyi dolgok...

    Molinó készítés Budaörsön a Dicentránál!

    Szállás Budaörs
  • Magdi Panzió

  • Éttermek Budaörs
  • Fenyő Étterem
  • Magdi mama kiskonyhája
  • Aromi Ristorante Italia - Olasz étterem, pizzéria Budaörs szívében
  • ABS Bowling & Pub

  • Látványosság, szabadidő Budaörs
  • Városi Régészeti Kiállítás
  • Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény, Heimatmuseum Budaörs

  • Helyi vállalkozások, szolgáltatások Budaörs
  • Izsold-Car Karosszéria-javítás
  • Buliszerviz
  • Budaörsi Ingatlanszövetség
  • Völgy 2000 Kft.
  • Horváth Kereskedelmi kft.

  • Civil szervezetek Budaörs
  • Törökbálinti Hagyományőrző Tánccsoport
  • Régiségbúvár Egyesület
  • BUDAÖRSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG
  • BUDAÖRSI DIÁK SPORTEGYESÜLET (BDSE)
  • CBE, BUDAÖRSI CUKORBETEG KLUB EGYESÜLET

  • Közösségek Budaörs
  • Budaörsi Római Katolikus Egyházközség

  • Sport Budaörs
  • Zendo Budaörs Egyesület
  • ABS Sportcentrum
  • BSC Labdarúgó Szakosztály
  • Liver FC Budaörs
  • Úszásoktatás Budaörsön