hirdetés

Erre választ ad majd az ELEF felmérése, amely 449 településen 7000 fő megkérdezésével méri fel Magyarország egészségi állapotát. Természetesen Budaörs is ezen települések közé tartozik. A 7000 kiválasztott főhöz, akik min. 15 évesek, kérdezőbiztosok fognak kimenni és az egészségükre vonatkozó célzott kérdéseket tartalmazó kérdőívet töltetnek ki. A válaszadókat tovább szűrik és ezen a kisebb csoporton az OÉTI Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapotfelmérő vizsgálatot végez, testsúly-, testmagasság-, és derékkörfogat-méréssel ill. táplálkozási napló kitöltetésével. Így próbálnak összefüggést találni a táplálkozás, tápláltsági állapot és az egyes betegségek között. Ezután hatékony intézkedéseket igyekeznek tenni a lakosság egészségi állapotának javítására.

Véleményem szerint minden újítás illetve próbálkozás felesleges,amíg az embereknek nincs megfelelő egészségkultúrájuk, nem érzik a helytelen életvitel súlyát és következményeit nem látják be. Az egészségkulturáltság alapjai:

A legfontosabb a táplálkozás területén, hogy a helyes táplálkozási ajánlásokkal tisztában legyenek. Ehhez arra van szükség, hogy mindenhol szem előtt legyen, a boltokban, az élelmiszerek címkéin, az egészségügy különböző területein, járó beteg szakellátások plakátjain, buszmegállókban, óriásplakátokon. Elengedhetetlen, hogy nap mint nap szembetalálkozzanak ezekkel az emberek, máshogy nem fog beléjük ivódni, min kellene változtatni az egészségük érdekében.

A következő a mozgás, a rendszeres fizikai aktivitás hangsúlyozása, ezek pozitív hatásai szervezetre. Annak tudatosítása, hogy megelőző „terápiaként” kell alkalmazni, és nem csak akkor folyamodni a sportoláshoz, ha már elhízottak vagyunk. A munkám során sok olyan elhízott beteggel találkozom, akik sokszor azért menekülnek az evésbe, vagy attól híznak el, mert semmilyen szabadidős tevékenység nincs az életükben. Unatkoznak, és az evés jelenti számukra a boldogság forrását, holott a sport is ugyanazokat a hormonokat tudja felszabadítani, mint a csokoládé.

Számos tényező járul még hozzá az egészségkulturáltságunkhoz, de minél magasabb szinten valósul ez meg, annál hatékonyabban tudjuk megőrizni az egészségünket.

Egészségkulturáltságot az egészségnevelésen keresztül lehet kialakítani. Ezt pedig már gyermekkorban el kell kezdeni. Ezért hiába akarnánk ma már 50-60 éves embereket rászoktatni a teljes kiőrlésű kenyérre, nem fogják elfogadni, mert soha életükben erre senki nem „nevelte” őket. A gyerekek otthonán kívüli szocializálódásának első színtere az bölcsőde, ill. óvoda. Már ott meg kell tanítanunk őket a helyes táplálkozásra, annak fontosságára. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy ez igen nehéz, mivel az óvodai étkeztetés ezt nem segíti ezt elő. A közétkeztetésben nem csak előírásoknak kellene lenniük, hanem betartandó szabályoknak, így kivédhetnénk azt, hogy már a legkisebbek hozzászokjanak a heti többszöri, esetleg naponta való édesség-főleg csokoládé-fogyasztáshoz.