hirdetés

Minálunk.hu: Mit jelent konkrétan az adójogi képviselet?

Leipán Tibor: Az Art. (az Adózás Rendjéről szóló törvény) biztosítja a vizsgálat alá vont ügyfél kötelezettségeit, de ugyanakkor a jogait is. Ennek lényeges eleme, hogy egy adóhatósági revízió esetén az ügyfél gondoskodhat a megfelelő szintű képviseletéről, aki lehet könyvelő, ügyvéd, vagy adószakértő. Az adószakértői (képviseleti) feladatok kiterjednek a megalapozott felkészülésre, az ellenőrzés lefolytatására, az általános szabályokra és eljárásrendekre, valamint a vonatkozó speciális eljárási szabályokra is.

Minálunk.hu:  Kik és mikor szokták igénybe venni ezt a szolgáltatást?

Leipán Tibor:  Mind cégek, mind pedig magánszemélyek kérik az adószakértői segítségünket. A cégek elsősorban különböző adónemekben (Munkajog, Tb, ÁFA, EU-s ÁFA, Szja, Tao, Helyi adók, EVA, Illetékek, Art.), addig a magánszemélyek kiemelten a személyi jövedelemadó utólagos ellenőrzésén alapuló vagyonosodási vizsgálatok esetén kérik a segítségünket. Az adójogi képviselet strukturált, kitartó és szisztematikus munkavégzést feltételez, az ügyfél szoros együttműködése mellett.

Minálunk.hu:  Miben tud mást, többet nyújtani egy adószakértő adójogi képviselő, mint egy ügyvéd?

Leipán Tibor: Véleményem szerint adójogi képviseletet, csak az adózási kérdésekben jártas, kellő tapasztalattal bíró szakember lásson el, függetlenül attól, hogy létezik jogi végzettsége –e vagy sem. Tehát önmagában a jogi végzettség nem elegendő a képviseleti feladatok ellátására, tekintettel arra, hogy ezekben az esetekben a PTK.-ban lévő jogszabályok csak esetiek és érintőlegesek. Ezért az adójogi védelmen, és képviseleten alapuló pozitív eredmény csak megfelelő adózási szaktudás, speciális gyakorlat és tapasztalat esetén érhető el. Amennyiben viszont egy adóügy bírósági szakaszba kerülne, akkor már természetesen szükség van adóügyekben jártas és felkészült ügyvéd közreműködésére.

Minálunk.hu: Hogyan viszonyulnak az APEH munkatársai ehhez a kérdéshez? Mit szeretnek jobban, ha képviselővel érkezik valaki, vagy ha csak egy "mezei" ügyfélként, vagy eltűrik, vannak-e esetleg fenntartásaik?

Leipán Tibor:  Tekintettel arra, hogy az adózás, illetve az adójogi kérdések igencsak szövevényesek, olykor átláthatatlanok, ezért amennyiben az ügyfél nem rendelkezik megfelelő szaktudással ezen a területen, akkor ez azt jelenti, hogy teljesen védtelenül próbálja meg önmagát, vagy a cégét megvédeni. Az Adóhatóság pedig a vizsgálat megkezdésekor mindenképpen helyzeti előnyben van, mivel gyakran előfordul, hogy többet tud az adózóról, mint az saját magáról. Itt természetesen a vizsgálat alá vont területekre gondolok.

Mivel a képviselet az adózónak törvényes joga, ezért az Adóhatóság képviselőinek ezt formát fenntartások nélkül el kell fogadniuk. Fontos tudni viszont, hogy a már megkezdett vizsgálatot követően is bármikor állíthat képviselőt az adózó.

Minálunk.hu:  Milyen kockázatai, esélyei vannak annak, akinek nincs szakértője?

Leipán Tibor:  Mivel az adóellenőr akár 5 évet is ellenőrizhet, minden előzetes értesítés nélkül, az adózónak, ha nem ismeri az ellenőrzés során alkalmazott törvényhelyeket, biztosan nem tud élni a törvény adta jogaival, ami időt, pénzt és fölös energiák elhasználásának megspórolását jelentheti. Lényegesen rosszabbak azon adózók esélyei, akik önmagukra hagyatkozva próbálnak eljárni az ellenőrzés során. Csak általánosságban jegyezném meg, hogy ha valaki úgy lép a szorítóba, hogy az ellenféllel nincs egy súlycsoportban, akkor a mérkőzés kimenetele aligha lehet kétséges. Rengeteg nehézséget jelent pl. a bizonylat-megőrzési kötelezettség, amely a magánszemély esetében is 5 adóévet jelent, és amelyről nagyon kevesen tudnak. Ennek megsértése még vizsgálati szakaszban, tehát „menetközben” is mulasztási bírságot generálhat, a későbbi adóhatósági megállapításoktól függetlenül.

Minálunk.hu: Milyen előnyökkel számolhat, aki már felvértezte magát szakértővel?

Leipán Tibor:  A jól felkészült adószakértő, aki már több ügyfelet is képviselt, teljesen átlátja az egész ellenőrzési folyamatot, részt vesz a teljes eljárási szakaszban, így a nyilatkozat tételtől egészen az első, illetve a másodfokú jogerős határozatig. A szakértő a törvényhelyek ismeretében, az eljárásjogi ismeretei alapján olyan védelmet biztosít az adózónak, ami lehetőséget biztosít arra, hogy egyenrangú félként vegyen részt az ellenőrzésben, ne csak szenvedő alanya legyen a revíziónak, hanem a képviselet által biztosított előnyökből is részesüljön. Az adószakértőnek az adótörvényeken kívül, otthonosan kell mozognia a Közigazgatási Eljárási Törvény útvesztőiben is.

Minálunk.hu:  Hogyan zajlik egy ilyen ügy? Mire érdemes felkészülni?

Leipán Tibor:  Adóellenőrzés során az adóhivatal munkatársai a beadott bevallások valódiságát illetve azokban foglalt bizonylatok eredetiségét, és az azokkal alátámasztott gazdasági esemény megtörténtét és számviteli törvénynek megfelelőségét vizsgálják. Az adóellenőrzés a megbízólevél adózó általi aláírásával vagy az adózó levél útján történő kiértesítésével kezdődik. Ezen időpont után az adózónak az ellenőrzés alá vont időszak bevallásainak önrevízióval való módosítására nincs lehetőség. Ezt követően az adóhivatal az adózóval felveszi a kapcsolatot és a vizsgált időszak bizonylatait (számlák) és az azokat alátámasztó iratokat (igazolások, szerződések) vagy az adózónál vagy a hivatalban megvizsgálják.
Ezzel egyidejűleg a gazdasági eseményekről illetve az adózóval kapcsolatos bevallásokról az adózót vagy meghatalmazott képviselőjét nyilatkoztatják, alapvetően a „gyanús" számlákkal, gazdasági eseményekkel kapcsolatosan.
Az ellenőrzés két tényezőre irányul. Ezek az ellenőrzéssel érintett adónemek és az ellenőrzéssel érintett időszak (időintervallum).
Az adóellenőrzés adónemi irányultsága például: áfa, személyi jövedelemadó, társasági adó ellenőrzés (leggyakrabb az ÁFA revízió) vagy lehet átfogó vizsgálat, azaz az összes adónemre kiterjedő revízió. Az időszaki irányulhat egy hónaptól akár több évre is (maximálisan 5 év jelenleg 2003. január 01.-ét követő időszakra).
A revízió során a legjobb eset, ha az nem tesz megállapítást, tehát könyvelésünket, bizonylatainkat, számláinkat, nyilatkozatainkat rendben találta. Ez azonban az esetek kisebb része. A lefolytatott ellenőrzés során az adóhivatal adókülönbözetet, adóhiányt tárhat fel, melynek még adóbírság (2009.ben már a korábbi 50%-ról 75%-ra emelkedett), és késedelmi pótlék, valamint mulasztási bírság vonzata is lehet.
Az adóhiány megállapításán kívül, ha a hivatal a valóságot nem takaró bizonylatokat talál (fiktív számlák, gazdasági eseményt nem takaró számlák, költségek…), abban az esetben adócsalás miatt hivatalból büntetőeljárást is kezdeményezhet.
Amennyiben az adóhivatal adóhiányt talál az adózónál az ellenőrzést számos esetben kiterjeszti további időszakokra és adónemekre (kiemelten figyelve az áfára és a társasági adóra), illetve kiterjesztheti a vizsgálatot (kapcsolódó vizsgálat) az adózóval üzleti viszonyt folytató partnercégekre is.

Minálunk.hu:  Betudsz-e számolni egy különösen nehéz, de sikeresen zárult esetről?

Leipán Tibor:  Tekintettel arra, hogy valamennyi ügy adótitkot képez ezért ezek az ügyek még esettanulmány szinten sem publikusak, azonban az elmondható, hogy idáig egyetlen ügyfelünk sem fizetett egyetlen forint adóbírságot sem.

Minálunk.hu: Ez bíztatóan hangzik, ennek ellenére, ha nem sértelek meg, remélem sokára leszünk csak ügyfelek. Köszönjük a hasznos információkat.

Interjút készítette: Hugauf Árpád

További információk: Adópaprika.hu