Rendszerint a tél türelme szokott rövidebb lenni, mert az rendesen elmúlik magától, míg havon megfagyott medvét még senki sem látott.

Néha vannak igen hosszú telek, de az a medvét nem konfundálja; tudja jól, hogy azért mégis csak el kell annak múlni; ha nagyon csípősen fú be odújába a szél, nem ír hozzá szelídítő brochure-öket, hanem betartja a hátával a nyílást, s akkor csak azon az egy helyen fázik.

Van aztán egy napja a télnek, aminek \"gyertyaszentelő\" a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megújulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve - visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; - mert ez még csak a tél kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett.

Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkessetek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk, hogy mármost örökké fog tartani; mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! - Ha jégcsap hull a fenyők zúzmarázos szakálláról; ha a farkas ordít az erdő mélyén: akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét. Csak hadd fújjon, hadd havazzon, hadd dörömböljön: minél jobban erőlteti haragját, annál hamarább vége lesz. S a medvének mindig igaza van.

Honnan vette a medve e természettudományi bölcsészeti kontemplatív irányeszméket, azt nem tudjuk megmondani, hanem hogy a magyar időjárási észleletek között az rég fel van jegyezve, az bizonyos.” Idézet Jókai Mór Az új földesúr című művéből

De nézzük mit is rejt magában a Pagony ovi Mackó-projektje:
A népszokások, népi hiedelmek alapján megfigyeljük az időjárást, beszélgetünk a medvék életéről, megkóstoljuk a mackók kedvenc eledelét: diót, mogyorót, mézet.

Környezeti nevelés programunkban ez az az időszak, amikor ismereteik bővítésében a medve a fő témakör. Beszélünk a világban fellelhető medve fajtákról, életformájukról veszélyeztetett helyzetükről. Képeket gyűjtünk és korcsoportonként értelmi fejlettségüket és a komplexitás elveit szem előtt tartva bővítjük ismereteiket. Nagycsoportosaink az általuk gyűjtött medveképeket a földgömbön, világatlaszon el tudják helyezni aszerint, hogy melyik medve faj a világ mely kontinensén él, mit eszik és általában mi jellemzi, illetve, melyek azok a tényezők, amik veszélyeztetik.

A projektről elmondhatjuk, hogy rendkívül változatos és színes programot biztosít a gyerekek számára. Heti ütemtervünk minden tevékenységét meghatározza a projekt.

A nyitónap talán a legizgalmasabb, amikor is mindenki saját kedvenc macijával érkezik. És nem csak érkezik, hanem együtt is töltik a napot a csoportban.. Sőt! A macik két hétig Pagony-lakók lesznek. Vannak oviban alvó macik és hazajárók is, attól függően, hogy a sok kis Róbert Gida hogy határoz sorsukról.

Természetesen ilyenkor tél végén a medvék már igen éhesek, ezért sok ínyencséggel kínáljuk őket. Mézet kóstolgatnak, diót, mogyorót rágcsálnak, málnaszörpöt és mézes teát isznak, de a legélvezetesebb, amikor saját maguknak maci formájú mézes mackót sütnek.

A mesék ilyenkor természetesen csakis medvékről, bocsokról Macókáról, Brumiról, Vackorról, Micimackóról és elmondhatatlanul sok pajtásukról, barátaikról szól. A kicsik rövidebb meséket hallgatnak, képeskönyveket nézegetnek, a nagyobbaknak már meseregényeket olvasunk fel fejezetekre bontva. A nagycsoportosok mesét dramatizálnak és bemutatják a kisebbeknek, amit mindegyik korosztály nagyon élvez.
A Pagony gyerekkönyvtárába 62 medve ihletésű mesekönyvet, lapozgatót, gyermekregényt és ismeretterjesztő könyvet gyűjtöttünk be, amiket ilyenkor előtérbe helyezünk, és szívesen ajánljuk a szülök figyelmébe is. A könyvek beszerzésekor nagy hangsúlyt fektetünk a beltartalomra és az illusztrációra, mely a gyerekek irodalmi és esztétikai nevelésében nélkülözhetetlen.
Művészeti nevelésünk - mely magában foglalja az óvodai anyanyelvi és irodalmi nevelést, a vizuális nevelést és ének-zene foglalkozásainkat-, témaköreit is a mackó projekt határozza meg ebben az időszakban. A gyerekek számtalan macis éneket, körjátékot, mondókát és verset sajátítanak el, ill. játszanak nap, mint nap. Kedves olvasó, ha úgy gondolja hogy ez már sok, higgye el, ezt a rengeteg mackóságot nem lehet megunni.

Természetesen a Pagony mackók levegőztetése –időjárástól függően- ilyenkor is napi rendszerességgel történik. Hogy ez még izgalmasabb legyen, felsétálunk a Fenyvesbe a „medvebarlanghoz”. Igaz még sose találkoztunk alvó medvével, de mi óvónők nem igen bánjuk, úgy vagyunk, vele, mint az alvó oroszlánnal.

Környezetvédő-nevelő programunkba beillesztve -óvodás évei alatt legalább egyszer- minden csoporttal elmegyünk kirándulni a veresegyházi medvefarmra. http://medveotthon.hu/

Mackóbállal zárjuk ezt az időszakot, és egyben nyitjuk „báli szezon”-unkat. Erről azonban következő beszámolónkban olvashatnak.

Bozsó Ottilia óvodavezető