Csak egy gondolatkísérlet erejéig hadd vessek ide pár sort. Kíváncsi vagyok, hogy ha 1945 után nem végeznek ki minden náci vagy náci szimpatizáns művészettel foglalkozó alakot, és mondjuk élne most egy, nekem meg az a "pompás" ötletem támadna, hogy meghívom ide egy közéleti klubba, hogy vidáman elcsevegjek vele a magyar borról, közben kedélyesen kapnék tőle hideget-meleget, vajon mekkora sikert aratnék vele? Vajon ő is kaphatott volna Kossuth-díjat, legyen akármekkora tálentum? Vagy mit szólnának egy címlap sztorihoz egy Szálasit dícsőítő íróval, aki magát viccesen csak az "utolsó Szálasi kutyának" hívja?
A kommunizmus áldozatainak számát világszerte százmillióra becsülik, ráadásul a nácizmussal ellentétben még mindig része az emberiség mindennapjainak több, mint egy évszázada. Persze egyes hangulatkeltő és rágalmazó elemek ezt másképp tálalják, de szerencsére a kommunizmus bűneit egyre kevésbé lehet véka alá rejteni.
Itt, Magyarországon ennek Kádár volt az egyik főkolomposa. Moldova, az egyik fő rajongója meg elismert "író", itt Budaörsön meg közéleti kluboznak vele. Egy állítólag klasszikus baloldali értékeket hordozó párt meghívására, akik mellesleg hosszú évtizedekig haszonélvezői voltak ennek a velejéig perverz rendszernek.
És még minket neveznek szélsőségesnek, sírhatnékom van. Képzeljék el a Heineken sört vöröscsillag helyett horogkereszttel. Akkor is ilyen világmárka lenne?
Kedves cskaroly,
csak egy gondolatkísérlet erejéig hadd vessek ide pár sort én is, kiegészítésképpen.
A hozzászólásának utolsó előtti bekezdésében említett szimbólumrendszer háttér-ideológiájával nem értek egyet, ennek okán idéznék egypár sort egy közönséges Heineken üvegről: „A Heineken palackján látható piros csillag motívuma a középkorból ered. Az erjesztőkádak fölé függesztetté ki, hogy a sörfőzés egyik ősi és titokzatos jelképeként megóvja a főzet minőségét. A csillag csúcsai a levegőt, a tüzet, a földet és a vizet jelképezik, továbbá egy titokzatos ötödik elemet.”
Ezek után a Heineken palackon található vörös csillagot bármilyen módon összemosni a kommunista vörös csillaggal nagy felháborodásra adhat okot a kulturált sörfogyasztók táborában. Továbbmenvén ezen az úton, a Hürliman sör címkéjén található vörös csillag sem valamilyen kommunista jelkép, mint ahogy a San Pellegrino ásványvizes üvegeken sem az. Végezetül, Tunézia és az Algériai nemzeti, valamint a svájci Valais kanton zászlaján sem kommunista jelkép az ötágú vörös csillag, mint ahogy Új-Zéland összes állami szimbólumán sem az.
Akkor mi a helyzet azzal, hogy valakiben rossz emlékeket ébreszt ilyen vagy olyan szimbólum? Mondjuk például sok "liberálisban" a fekete mellény. Mert bennem meg a vörös csillag mindenféle formája, mert nem tudom elfeledni, mikor gyerekkoromban minden hétvégén szovjet harckocsik masíroztak a házunk előtt.
De tudja mit? Üsse kő, hagyom békén a Heinekent, bár én továbbra is kerülöm nagy ívben. De abban azért maradhatunk, hogy nem ez volt a hozzászólásom lényege, hanem hogy egy ember, aki deklaráltan rajong egy tömeggyilkos rendszerért, őt itt megbecsült vendégként kezelik.
És ezáltal az a jól ismert kettős mérce. Na, ez a világ igazi szégyene...
Abba most nem nennék bele, mert köteteket írtak róla, hogy a fasiszta és a kommunista rendszerek bűneit miért nem kellene egybemosni (pl. a rasszista vezérmotívum és az iparszerű "végső megoldás" megléte, illetve hiánya miatt.) Persze, elismerem, az áldozatok szempontjából a kölönbözőségek sajnos érdektelenek.
Maradnék a Közéleti Klubnál. Amikor 2010 őszén elindítottuk ezt a rendezvénysorozatot, leszögeztünk néhány alapelvet. Ezek egyike, hogy vendégeink meghívásakor nem az befolyásol bennünket, hogy mi magunk - azaz a szervezők - egyetértünk-e vagy sem az előadó nézeteivel. A fő szempont az időszerűség és a személyiség ereje. Ehhez az elvhez tartjuk magunkat. Az már nem rajtunk múlik, hogy a meghívott kormánypárti személyiségek általában megsúgják, hogy főnökeik nem vennék jó néven, ha eljönnének.
Ami pedig a Kádár-korszakot illeti, annak megítélése természetesen ellentmondásos, de azt nyilván Ön is érzékeli, hogy nagyon sokakban élnek nosztalgiák az akkori vélt vagy valós lét- és közbiztonság íránt. Számos értelemben ez még mindig Kádár országa, és a Fidesz éppen ezt lovagolta meg az előző ciklusban. Leírtam már, hogy a kétharmad jórészt ennek köszönhető, Ön ezt vitatta, nyilván továbbra is vitatja, mint ahogy én is tartom magamat a véleményemhez.
Egy külön bejegyzésben (terjedelmi okból) szeretnék Önnek felidézni egy valós történetet ezzel kapcsolatban.
A történet főszereplője Walter Cronkite. Az illető úr az amerikai televíziózás immár halott legendája (2009-ben hunyt el), aki a '80-as évek elejéig két évtizeden át vezette a CBS televízió esti híradóját. Cronkite több volt, mint televízós, valóságos intézménynek számított, így nevezték: "the most trusted man in America." Vagyis az az ember, akiben az amerikaiak leginkább megbíznak. Amit Cronkite mondott, azt Amerika elhitte. Bizalmi indexe (ilyesmit is mérnek Amerikában) folyamatosan meghaladta bármelyik elnökét.
Szóval, Cronkite a '70-es években eljött Budapestre, kiállt a Lánchídra, és belemondott egy mondatot a CBS híradójának kamerájába. Mielőtt idézem a mondatát, talán még azt kell tudnunk, hogy Cronkite mögött komoly elemző, előkészító csapat dolgozott. Ő maga bejáratos volt a politika legfelsőbb régióiba, valószínűleg hozzájutott nagyon bizalmas információkhoz is. Tehát, amikor kamera elé állt, akkor lényegében már csak összegezte egy kiterjedt kutatómunka és alapos információszerzés eredményét.
A mondat pedig, amit a Lánchídon elmondott, így hangzott: "Ha a jövő vasárnap Magyarországon szabad választásokat tartanának, akkor Kádár János megnyerné azokat." Ilyet se előtte, se utána soha senki nem állított egyetlen más Kelet-Európai országról sem. Teljesen biztos, hogy Cronkite sem mondta volna el, ha az akkori nyugati politikai vezetők ezt ne így gondolták volna, a magyar helyzet lemzése alapján, mégha ezt nem is doboltatták ki a sajtóban.
Laczik úr!
Eszembe sem volt egybemosni a két világégető rendszert, mindkettő emberek tíz- és százmillióit küldte halálba. Pusztán a kettős mércét mutattam be: a kommunizmus, szocializmus bűnei miért nem méretnek ugyanolyan mércével, mint a nácizmusé? A halottaknak hiába magyarázza az ideológiai alapokat. A kérdésemre pedig továbbra sem kaptam választ: mit szólna például Ön, ha Budaörsön egy bevallottan és nyíltan náci eszméket valló emberrel, mint "elismert művésszel" tartanának közéleti klubot? Ehhez nem kell a két rendszert összemosni, elég ha csak a brutális következményeiket nézzük.
A Kádár-korszak megítélése egy szűk rétegtől eltekintve nem ellentmondásos, erről már többször vitáztunk. Az más kérdés, hogy a "rendszerváltás" óta eltelt időkben szinte minden kormány (köztük háromszor Önök is) alatt visszasírták az emberek, de ez nem Kádár érdeme, hanem az Önök bűne. Hogy korrekt legyek: meg az MDF-é, meg az SZDSZ-é (ugye, polgármester úr?), meg a Fideszé, hogy csak a főbbeket mondjam.
A kétharmad sem a Fidesz érdeme, hanem a megelőző szocialista, liberális kormányok országpusztító politikájának követketménye. Tényleg ennyire magyarázni kell, hogy nem a Fidesz politizált olyan szuper jól (mint ahogy most sem teszi), hanem Önök romba döntötték az országot? Tényleg ennyire ismeretlen a protest szavazat? Tényleg nem látja, hogy milliók élnek létminimumon?
Befejezésül Cronkite úrnak és "szakértő" gárdájának gratulálnék. Ezek szerint nekik is új, hogy Magyarországon - sajnos - az emberek inkább pártokra, mint személyekre szavaznak. Nem tették ugyanis hozzá, hogy melyik párt színeiben nyerne Kádár. Vagy tényleg komolyan gondolják, hogy a Munkáspárt vagy az MSZP színeiben? Ebben az esetben amatőrebbek, mint gondoltam, bár igaz, hogy nem volt könnyű dolguk az USA-ból "megszakérteni" az itteni viszonyokat. Pont ez a baja sok itthoni politikusnak is: Budapestről akarják megérteni a vidék gondjait.
Vagyis dehogy akarják, csak a szája jár a többségnek...
Az említett Walter Cronkite az 1970-es években járt Budapesten, és mondta azt, amit idéztem tőle. Viszont az Ön hozzászólásának végét olvasva elképzeltem, mi lenne, ha manapság Kádárra is lehetne szavazni. Lehet, hogy ő nyerné a 2014-es választást?
T. Laczik úr!
Hadd kérdezzek vissza: ha Kádár indulna a 2014-es választásokon egy régi-új párt színeiben, akkor Ön rá szavazna, illetve kampányolna neki?
“Kettős –avagy többes- mérce”
A “Minálunk” rendszeresen közvetít, ad tájékoztatást a közéleti fórumokról. Volt már Budaörsön “leszerepelt” miniszterelnök is, meglehetősen nagy érdeklődés mellett.
Egyszeri kisérletet teszek ezen a fórumon egy netes vita elindítására:
Hány féle megítélés látott napvilágot az utóbbi évtzedekben? A politika mennyire eltávolodott az erkölcsösségtől az etikus, humánus viselkedéstől.
Az utóbbi hetekben a médiákon keresztül Schmitt Páltól hangos a világ. A lejáratása folyik.
Kinek, kiknek van joguk ítéletet mondani e fölött –is.
A bibliai mondat szerint: “az vesse rá az első követ...”......Csak annyiban kívánom védeni, hogy állítanék mellé párhuzamokat.
Gy. F. öszödi beszéde (hazudtunk...) csak annyiban volt felháborító az érintettek részére, hogy ki volt az a .... személy, aki kiszivárogtatta a beszédet. Hogy ezzel együtt járt volna a lemondás, fel sem vetődött, annak elenére, hogy m.e. szájából ilyen nem hangozhat el, mert ezzel egy országról kapott véleményt a nagyvilág. Beismerése a rossz kormányzásnak egyenes, erkölcsileg is elfogadható következménye a lemondás let volna.
Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke “védvén” a forintot külföldi offshore cégekbe menekítette a magyar adóhatóságot megkerülve a pénzét. Még kedvező elbírálásban is részesült.
Nem a MNB elnökének kellene épp példát mutatni?
Mindkét esetben közvetlenül sérültek nemzeti érdekeink.
Ehhez viszonyítva a plágium-ügy “kismiska”. Nem beszélve arról, hogy közben eltelt 20 év. A törvényekben általánosan elfogadott 5 év az elévülés, a megtámadhatóság. Más kérdés az etikai megítélése, már csak azért is, mert a doktori fokozatok megadása soha nem a pályázó személyétől függött.
Fel sem vetődik ilyenkor – a jelenlegi ellenzék részéről, hogy ezzel folytatják országromboló tevékenységüket.
Érdekes megközelítés. Miközben sok elemével lenne vitám, de nem teszem, mert félrevinné a dolgot, a lényegre szeretnék rámutatni. György jogosan kér számon erkölcsi tartást egyesektől(mondjuk én mindenkitől kérném ezt). Ennek megalapozottsága és mértéke nyilván megítélés kérdése. És itt most azt, hogy az időrendiség, a mérték stimmel-e nem vizsgálom, mert nyilván épp annyira nem precízek az ismereteim, mint Györgynek. A másik ügyben azonban, ahol egy olyan kérdésről van szó, amely a mai törvényalkotók szerint börtönnel is üldözendő, elévülés címén előre adjunk felmentést. A tartalmat itt sem vizsgálom, hisz, mint ma kiderült, egy "titkos bizottság" megkezdte ezt. Csak mert sokszor hallom, okkal-ok nélkül a kettős mérce kijelentést, elgondolkodtam...
A kettős mércét valóban nem csak az egyik térfélen kellene vizsgálni, sajnos mindenhol van eleget csemegézni.
Ha viszont már itt tartunk, akkor kiemelnék egy apróságot, ami valahol a veleje felé lehet az egész problémakörnek: miért vannak egyáltalán térfelek és milyen távol vannak egymástól?
A kérdés elsőre talán naívnak látszik, pedig nem az. Nem arról van szó, hogy a közös véleményt alkotó emberek ne tartozhassanak egy csoportba, alakítva mondjuk egy pártot és így ütköztessék a véleményeiket. Magam részéről én ezt is károsnak és feleslegesnek tartom, de hát ez a módi mostanában, nem lehet csak úgy szembemenni az orkánnal, úgyhogy egyelőre beletörődöm.
Az viszont, hogy odáig fajul ez a párt-dolog, hogy elvileg demokratikus viszonyok között belföldi politikai csatározásokba külföldi segítséget hívünk akár közvetve, akár közvetlenül, akár csak szóbelit, akár fizikait: erre nincs mentség, soha nem is volt és reméljük nem is lesz, mert undorító dolog. Az én fogalmaim szerint itt kezdődik a hazaárulás, Kádárral is ez az elsőszámú problémám, hogy visszacsatoljak az eredeti cikkhez.
A térfelekkel a másik gondom pedig az, hogy elég sokan vannak ebben az országban, akik letagadják, hogy hova tartoztak, tartoznak. Mert megengedi nekik a rendszer, ez a mű-szabadosság, hogy magukról azt állítsanak, ami épp a mindenkori érdekeik szerint való, függetlenül annak igazság tartalmától. Pont ez az, ami ezt a térfél-háborút egyre inkább jellemzi, sokféle jelzőt lehetne erre viselkedésre mondani, mindenkinek a fantáziájára és habitusára bízom, hogy tegyen ide egyet ízlése szerint.
Az első gondolatot megértem, bár a különféle pártoknak az ellentéte az egypárt, a népfront... s azt már kipróbáltuk. S bármennyire is látok ennek "újratöltésére" szándékot, szerintem a többpárti demokráciának nincs alternatívája. Mint ahogyan Európának sem. E körben tehát jelentős a nézetkülönbség közöttünk. Ezt nem fejtem ki, mert mindketten ismerjük egymás álláspontját. A hazaárulást Kádár esetében maximálisan elfogadom, sőt..., annak a mai helyzettel való összefüggését viszont súlyos tévedésnek tartom, de ebben sem fogjuk egymást meggyőzni. Mint ahogyan identitási kérdésekben sem. Szerintem az nem rendszerfüggő, hogy ki minek tartja magát. Azt még megértem (bár annak idején nagyon megvetettem, ma már engedékenyebb vagyok), ha valaki az egypárthoz tartozónak vallotta magát. De egy szoci, egy liberális, s egy jobboldali, miért vallaná magát másnak, mint aminek hiszi, érzi magát? Azt elfogadom, sőt, látom, hogy nálunk a különböző értékekkel kapcsolatban nagy a zűrzavar. Azt is láttam, hogy lesz valakiből "csuhások kifelézőből lelkes templombajáró", de feltételezem, hogy ez identitás keresés, bár lehet, hogy tévedek...
Magyarországon a médiákból más sem jön le, minthogy nincs sajtószabadság. Nemcsak sajtószabadság van, hanem sajtószabadosság is! S.P. körüli “págiumügy” lufi is kezd leereszteni. Túl azon, hogy büntetőjogi felelősség nincs, az “aláásás” magyar újságíróink többszöri únszolására sem sikerült az érintetteket(hozzátartozói) perbe erőlteni állításuk bizonyítására. Annyi azért kiderült, hogy a bolgár annak a szervezetnek volt alkalmazottja, melynek tagja volt S.P. Az alkalmazotti jogviszonyban előállított anyag nem személyhez fűzödő jogokat sért, hanem a szevezet “szellemi tulajdonát képezi. Ezek tisztázása nem az én feladatom, de némi érdekességre szeretném felhívni a figyelmet: magyarok háborúznak magyarok ellen! Úgy, hogy külföldön keresik az esetleges partnereket.
Ez a tendencia már a 20.sz. elejétől megfigyelhető: a Politikai kisebbség erejét a politikai elnyomó hatalmaktól merítették. Kún Béla és Kádár Moszkvában kapták a “támogatást”
Ezek az évtizedek a pénz hatalmáról szólnak. Ma a pénz a “nagyúr”, bárkitől jön....Az EU, IMF feljogosítva érzi magát, hogy beleszóljanak a nemzetek gazdasági ügyeibe, fejlődésébe. Ebbe sétáltattak be minket a “gyurcsányi korszakban”
Önmagában a közös valuta nem gazdasági összetartó erő, az erő a nemzetgazdaságokban van, mindig lesznek erősebbek és gyengébbek, lesznek haszonélvezői és kárvallotjai. Egységes európai potenciál nem lehetséges (mint pl.USA).
Kettős mérce az is , hogy az az EU próbál sarokba szorítani, ahol sokkal antidemokratikusabbak az intézkedések, csak a lemaradásokról szólnak, a természet “farkastörvényeiről”. Ha nem vagy elég erős, akkor vagy bekebelezünk, vagy megfojtunk. Ebben a folyamatban segédkeznek oly hevesen itthoni médiások, sunyi módon farkast kiáltva!
Ezért van nagy szükség önálló nemzeti gazdasági stratégiára. Csak ez menthet meg minket a teljes leszakadástól. Hogy hol vannak a határvonalak, ezeknek az éveknek kell megmutatni. Nem véletlenül beszélnek EU-válságról. Még a meghatározó tagállamok sem látnak tisztán, ezért keresnek renitenskedőket, akiken példát lehet statuálni, pellengérre lehet állítani. Ebben ismét öntevékeny, túlbugó partnereket találnak. Akik szeme előtt csak a személyes gyarapodás, haszonhúzás lebeg, mint idea. (mit mikor ér meg.....)A humanitás áll szemben a “farkastörvényekkel”. Hamís állítás, hogy a kettő elfér egymás mellett. Mert a legnagyobb erénynek kellene lenni a választások tiszteteltben tartásának. A mai állapotok ugyanolyan szinezetűek, mint a korábbiak a hatalom megszerzésében.
Sajnos György ezt nehéz szó nélkül hagyni. Tudja, amikor egy bűnözőt a bíróság elítél, akkor is "magyarok háborúznak magyarok” ellen. Ez ugyan igen hangzatos kijelentés, tartalmilag azonban értelmezhetetlen. Szerintem egyetlen kérdés van, feltéve, ha a társadalomban törvényesség tekintetében nincsenek egyenlőbbek, mint ahogyan az volt az elvtársi időkben. Az nevezetesen, hogy a plágium ügyben az adott egyetem normái szerint, történt-e csalás. Ha igen, akkor nincs doktori cím, a többi erkölcsi kérdés. Ha nem, akkor holnap én is kérvényezem a doktori címet, mert remek könyvek sorakoznak a polcomon, melyekből –mondjuk nyelvtani hibák nélkül- igen komoly közigazgatási fejlődéstörténeti tanulmányt üthetek össze, percek alatt. Én nem erőltetném egyébként a szerecsenmosdatást, mert aki ebben mentségeket talál, az maga is besározódik.
Kedves Tamás!
nem vagyok S.P védelmezője. Szerencsére nem is hallgatnak meg, még nagyobb szerencse, hogy soha nem pályáztam ilyen babéokra.Én még mindig csak a tényeket szeretem kiolvasni.Bízzuk ezeket szakértőkre! mellesleg hány ember él hamísan szerzett doktorátusokkal, gyorstalpaló végzettségekkel
Talán aszimpátiám amiatt van, mert én is vivtam vagy hat évig és akkori fiatalként nagyon is tudtam értékelni a verejtékes teljesítményeket
Még egy megjegyzésem van: igenis megy a harc!És negy a médiaháború: legutolsó hír: ilesztő bejelentés"...az Amerika Magyarok Szövetsége delegációt küld a hazai helyzet kivizsgálására. A mérhetetlen jogtalan támadások miatt, Kinek is ijesztő ez?
Nem ismerem ezt a társulatot, nem tudom, kit, mit és milyen alapon vizsgálnak. Egyébként minden objektív vizsgálatnak örülök. Kérdés, lehet-e ilyenben bízni. Mert arra tudom a választ, hogy egy becsületes, objektív vizsgálattól ki(k)nek van oka félni. Mindazoknak, akik a jog, s az erkölcs szabályait kényük kedve szerint értelmezik...
Szerettem volna kihangsűlyozni, hogy a media mennyire jelen van a közéletben és a sajtószabadság szajkózásával folyamatosan hamís, megalapozatlan állításokkal rukkoénak elő. A legutolsó beírásomban nem a vizsgálóbizottság felállítása volt a kérdés, hanem a hírt megelőző fejléc:
Az “ijesztő Fordulat”. Ez is azt sugallja, hogy ez is antidemokratikus lépés.
A bajom nekem azzal van, hogy a vezető híreket, kommenteket mintha nem magyarok szerkesztenék, olyan szöges ellentétben állnak az ország érdekeivel. Anarchiát kívánnak előidézni.
A pénz hatalmát mindenek fölé emelik. Pedig az ma is csak eszköz.
Nagyon sajnálom, hogy az általam felvetett téma ismét a személyes konzekvenciák hangsúlyozása felé halad, nem gondolkozva el azon, hogy mik lehetnek valójában az alapvető, lényegi, megoldandó kérdések szűkebb és tágabb körben. Szerettem volna kicsit tágítani is a hozzászólók körét, de úgy látom a személyes érintettség nékül már minden érdektelen.
Nem, ez Csenger-Zalán Zsolt. Aki nem tud különbséget tenni törvényszegő rendőr és randalírozó csőcseléket megfékezők között, akik közül sokan szintén maradandó sérüléseket szenvedtek el. Egyik sem enyhíti a másik bűnt. A különbség az, hogy míg egy meglévő demokratikus intézményrendszerben is elkövetnek súlyos hibákat, sőt komoly bűnöket is, melyeket a jog eszközeivel szankcionálni kell, addig ti, kedves Zsolt, a jogrendszert, s a jogállamot bontjátok le, méghozzá tételesen. De örülök, hogy Te is védelmére kelsz az elnökötöknek, plágium ügyben, s hogy ennek kapcsán ezzel a komoly, az ügyhöz tartozó érvvel jössz elő. Világossá teszi, ki mit ért erkölcsön.
“Éppen itt van a kutya elásva – állapítja meg a szerző. Az ellenzék ugyanis nem a demokráciát félti, hanem saját, monumentális veresége rémisztette meg, és persze az ezzel járó hatalomvesztés. Ez az ellenzék „már nem a demokrácia szabályai szerint játszik. Nyilvánvaló verbális háborút indított az ország és annak szabadon választott kormánya ellen, amiben segítségére van politikailag motivált külföldi támogatók serege is. Ez az ellenzék elvesztette legitimitását” – írja a Daily Mail.
Ha nem megy valami ész érvek mentén, jön a vagdalózás, a szavakból kisejlik a gyűlölet és gyűlöletkeltés. Ez az, amit nem nevezhetünk európainak. És hogy még az Európai Parlament is Con Bendittől “fröcsög”, mert fröcsög. Anarchista akarja megmondani,ki a demokrata?
A jogrendszer és végrehajtás, a tartalom és forma határozza meg a demokrácia játékszabályait. Sem az Alkotmány, sem a törvények nem haladnak ezzel szembe.
Azok féltik a demokráciát, akik a korábbi politikai hatalmukat elveszítették és igyekeznek most a pénz eszközével megölni.
Nemrég megtudhattuk, hogy Barroso, az EB néppárti elnöke maoista... Most leanarchistáztatik Daniel Cohn-Bendit (ha már cikizzük, illenék helyesen leírni a nevét). Nos, a stilisztikai részekkel, s a jelzőkkel, melyek magukat minősítik, nem foglalkoznék. Csak jelzem, hogy DCBendit a hírhedt 68-as francia diáklázadás legendás vezéralakja volt, s e tárgyban (ekkor) anarchista. \\\\\\\\
"Az egyetemisták egyre hevesebben tiltakoznak az egyetem ósdi, elviselhetetlen rendszere ellen, s a társadalmi igazságtalanságok ellen.” Ebben állt egykori anarchizmusa. De őt ma anarchistának nevezni, annyira pontos, mint Orbánt liberálisnak... Ami a demokrácia felfogásunkat illeti, abban vitának sok értelmét nem látom, mert valóban ég és föld… Csak jelzem, akinek a mai magyar közállapotokra a jogállam meghatározása adekvát, annak javasolnám a római jog tanulmányozását a visszamenőleges jogalkotás tekintetében. Ha ezen túl vagyunk, tovább léphetünk a jogállamiság egyéb ismérveinek megvitatására... És még egy apró megjegyzés. A demokráciát általában azok féltik, akiknek fontos a demokrácia. Magam semmit nem veszítettem el (néhány illúziót leszámítva), vagyis György ezen állítása sem stimmel, hisz én is féltem a magyar demokráciát. 20 éve azért vállaltam közfeladatot, mert reméltem, hogy a gyűlölt diktatúra helyett egy valódi jogállamot építünk fel. Ma is ebben bízom.
Engem D.C. B. Tevékenysége nem érdekel. Egy viszont igen: a Magyar Miniszterelnököt demokratikusan választották. Ehhez nem férhet semi kétség. Konrád György- vajon ha ilyen stílusban szólna Sárközy-hez, azt hiszem egész Franciaország kikérné magának! Mert minden véleménynek lehet alapja, de kulturált politizálás formájában. A túlkiabálásnak, személyes indulatoknak nincs helye a E.P-ben. O. V. példamutató lehetne sokak számára.....
Magyarország sorsának elsősorban saját állampolgárainak döntéseitől kell függjön. A görög válság sem fog megoldódni a németek követelésével....
Mindennek a vége a személyeskedés, egymás lenézése. Engem bárki nevezhet bárminek, rólam mindig le fog peregni.
Én azon nevelkedtem, hogy az “én házam az én váram”. Vagyis csak úgy tudom megvédeni a családom, környezetem, ha a családi életbe nem engedek outsidereket beleszólni, mert semi közük hozzá. A nemzet is egy nagy család.....És mindaddig, amíg demokratikusan választott miniszterelnökünk van, addig el kell fogadni irányítását. A törvényes eszközök is rendelkezésre állnak az esetleges tévedések hibás irányok kiküszöbölésére. Hogy 2/3-ot szereztek, az az előző időszak “eredménye” és következménye.
Óriási hibának tartom kívülről “bombázni” a magyarokat. Az önérzetet egyetlen nemzetből sem lehet kiírtani. Nagy tévedésnek tartom azt is, hogy a pénz világa, az országokon átívelő multinacionális gépezet bármikor is győzelemre viheti magát.
Kedves György! Bár önnek lenne igaza!De én, most már túl a hatvanon azt látom, hogy mindent a pénz, a hatalom mozgat. Azt hiszem nem hagyunk különb világot az unokáinkra. Sajnos...pedig reménykedtem benne. Steinhauser Klára
A hatalomvágy legújabbkori csúcsa: Amerikában már “árnyékkormányról” beszélnek! Bajnai, Gáti, Simonyi....
Kisértetiesen hasonlít a Rákosi hatalomátvételét megelőző időszakra, vagy Kádár 56-os szovjetúnióbeli támogatására. Akkor a politika, ma a pénz hatalmában bíznak. Az is megbukott,ha nem is gyorsan, ez is meg fog! A demokrácia sérülését kiáltozók a legdurvább hatalmi eszközöket akarják használni.”bagoly mondja verébnek.....”
Hogy jöhetnek szóba egyáltalán nevek egy demokratikus rendszerben. A választások dönthetik csak el, hogy kit(kiket) milyen hatalommal, milyen jogkörökkel ruház fel azon belül van lehetőség kormányalakításra. Hogy ezt állítólagos demokraták figyelmébe kell ajánlani világ röheje. A gátlástalanság, a hatalomvágy, a nemzeti érdekek semmibe vevése mi más, mint hazaárulás.
Ha támogatni arják az országot, tegyék meg, milliárdjaikkal segíteni is tudnának. De ne szabjanak árat, mert akkor nem mások, mint farizeusok.
Bizony Klára, ha Budaörsön nem lenne olyan gazdasági háttér,nem tudnánk mindazt nyújtani, ami körülvesz minket. Nem lennének ilyen jók az intézményeink, s nem utolsó sorban nem lenne fedezet az olyan szép kiadványokra, melyet épp most is készített. Szerintem tehát nem újdonság az, hogy mindennek az alapja a gazdaság, s az bizony pénz nélkül nem működik. De lehet demokratikusan, tisztességesen, korrupció nélkül, jogállami módon. Én speciel ezt preferálom. És sokan mások is, akik manapság ezek hiányát felszámolását érzékelik. Aztán majd az idő eldönti, kinek volt igaza. Olyan dolgokkal, ami az EU és a SZU összemosásából indul ki, s hogy Amerikában kik, mit gondolnak, nem foglalkoznék. Mert egyesek latolgatásai és hivatalos ügyek között tudok különbséget tenni, mint ahogyan a SZU és az EU között is. S ha az én családom, más családok, sok millió ember életére nem lenne negatív hatással, gazdaságilag, erkölcsileg is mindaz, amin épp itt vitatkozunk, nyugodtan dőlnék hátra a székben, s tenném a dolgom a városért, ahogy azt több mint 20 éve teszem. De sajnos mindaz, ami most történik rettenetes következményekkel fog járni. Bár tévednék. A baj az, hogy amit egy éve írtam, az szórol-szóra következett be.
Azért amikor Wittinghoff Tamás a 2006 őszi események kapcsán ilyen véleményt mer közzé tenni, abban van némi politikai pervezió. Akkor még "liberális" SZDSZ ügyvivőként persze esze ágában sem volt megszólalni, hogy vajon miért lövik a rendőrök az embereket. Csőcselékezni egyszerűbb. Egyébként én is a "csőcselék" között voltam, és továbbra is tartom, hogy az Önök által olyan nagyon imádott demokráciában joga van az embereknek szóvá tenni, ha tökéletesen baleknak nézik őket szellemileg, anyagilag, erkölcsileg. Különösen furcsa ez a hozzászólás akkor, amikor immár másfél éve a humanista európai szellem jegyében pártfüggetlen civilt játszik itt nekünk. Elég pocsék az alakítás, már meg ne sértődjön.
Külön durva, hogy a Magyarországra támadó baloldali+liberális megmondó emberek közül DCB szokta legmesszebb elvetni a sulykot. Erre a polgármester úr megjegyzi, hogy valaki helytelenül írja le a nevét. Ön pedig rendszeresen kis betűvel írja a Jobbikot, ami egy magyar párt neve, azaz tulajdonnév. Na ez a liberális kettős mérce. Önnek szabad, másnak nem.
Polgármester úr utolsó hozzászólására egyszerűen alig találok szavakat. Az, hogy Budaörsön milyen a gazdasági háttér, arról lehetne beszélgetni, 2014-ben a választások alatt lesz rá lehetősége, megpróbálni elmagyarázni az elmagyarázhatatlant. Kérdés, hogy a város gazdag (mondjuk ez is már múlt idő), vagy az emberek, akik laknak benne. Ajánlom Radnóti Miklós sorait: "Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,...". Legyen kedves szálljon le az emberek közé a cimborái közül és nézzen körül mielőtt ilyen pökhendi hozzászólásokra vetemedik.
Kár, hogy hétvégén nem olvastam fórumot, így kénytelen voltam utólag hozzászólni több beíráshoz...
Budaörs az ország “állatorvos lova”. A sokszor hangoztatott és terjesztett statisztikák csupán a látszatot kívánják erősíteni, Budaörs a legfejlettebb városok közé tartozott. De miért? Mert helyi adottságainál fogva, Budapest közelsége miatt a multi-cégek adói jól jöttek a városnak. De BÖ. Is úgy járt, mint azok az európai csatlakozó országok, akik gazdasági fellendülést reméltek, majd a fejlettebb tagállamok –olcsóbb munkerő láttán- mindent áttelepítettek kínába. Vagyis a korábbi fejlődés tarthatatlan lett. Nálunk minden csak felismerés után történik, utólag keseregve az elhalasztott lehetőségeken. Ezért tartom fontosnak, bármely önkormányzatnak legyen rövidtávú és hosszabb távú koncepciója.
Én ilyenról még nem hallottam. Költségvetésben max. 1 évre gondolnak előre, a legégetőbb napi feladokon túl még nem nem hallottam távlati elképzelésekről. A korrupciómentességről: elég gyanús volt a belvárosi rekonstrukció, amint közösségi érdekek jöttek elő, már senkinek nem állt érdekében folytatni...Még azóta is tisztázatlan az I. Sz. Iskola pályázatára – egy személynek kifizetett 5 mill. Ft....
Azért fontos a távlati lehetőségek meghatározása, mert a jövő kulcsa abban van. A kultúra támogatásaként példának említett “szép nyomtatványok” önfényezés. Nincsenek konkrét számok, de visszamenőleg adatok sem, amelyek kifejezik az évenkénti változásokat valamilyen távlati cél eléréséhez. Továbbá nem tartom általában tisztességesnek, hogy bármilyen támogatást aktualizáljunk és azzal igazoljuk nagyszerúségünket.
Polgármesteri és testületi feladat –azért hívjuk önkormányzatoknak- a város legjobban előrevivő koncepció kialakítása. A pénz itt is csak eszköz. Ha lettek volna távlati elképzelések, akkor teljesen nyilvánvaló lett volna, hogy a multikból származő adóbevételek egy idő után megcsappannak és kritikussá válhat bármelyik megszűnése kapcsán. Ez történ máig. Nem a város lett gazdag, hanem az önkormányzat pénzeszközei álltak jobban rendelkezésre, amiből fizetik a béreket, bizottságokat, működtetik az apparátust, stb. A lakosság megtakarításai, fogyasztása, életfeltételei nem kiemelkedőbbek.
A kormány –hibái ellenére- először próbál hatni egy erősebb, önállóbb, a negativ világgazdasági folyamatok kivédése mellett- egy egészséges gazdaság irányába. Ez ma a legfontosabb –szerintem.
Az arányok meghatározása (gazdaság, tudomány, kultúra...) eközben szükséges. Mert a tudomány és kultúra nem azonnali pénztermelő ágazatok, de nélkülözhetetlen, ma csak a kiadási tételek... na ezért fontos távlatokban is gondolkozni!
Na, szépen eltértünk a lényegtől. Mondjuk érdekes, ha valaki bejelentkezik csőcseléknek, ezzel nehéz mit kezdeni. Azért megpróbálom. Gondolom, egyetértünk abban Károly, hogy amiről Ön írt, az nem az, amiről én. Mert természetesen abban tökéletesen egyetértünk, hogy a vélemény nyilvánítás joga mindenkit megillet egy demokráciában. Nem feltételezem azonban, hogy Ön autókat gyújtott fel, betört a TV székházba, építkezést rombolt le az Erzsébet-hídnál, kukákat borogatott, robbantgatott, vagy éppen a budaörsi rendőr lábát törte el, stb... Ha mégis, akkor írását vallomásnak tekintem, s valóban részese lenne annak, amit csőcseléknek nevezek, csak mert az. Számomra az ilyen erőszakos cselekedet semmivel nem különb a rendőri túlkapásoknál. A többivel nem vitatkoznék, mert nem látom értelmét.
gyorgy azt írta valamivel feljebb: Volt már Budaörsön “leszerepelt” miniszterelnök is, meglehetősen nagy érdeklődés mellett. Ha viccelni szeretnék, erre azt válaszolnám: gyorgy téved, mert Orbán Viktor nem járt még Budaörsön... Persze, nem akarok mókázni, mert fajsúlyos témákról folyik a diskurzus. Tudom, gyorgy Gyurcsányra gondolt (éppenséggel én hívtam meg őt a Közéleti Klubba), én viszont most aton meditálok, ki a lódít nagyobbat: az, aki bevallja (igaz, zárt körben, és nem éppen vezetői kvalitásokat csillogtatva), vagy éppen az, aki a katasztrófát sikernek, a visszaesést fejlődésnek, a vereséget győzelemnek igyekszik folyamatosan beállítani, és másként beszél Brüsszelben, mint Budapesten, éppen amit az adott közönség hallani akar. Milyen erkölcsi elvei lehetnek annak, aki 2002-ben Lisszabonig szaladt feljelenteni a hazáját, Burmához hasonlította Magyaroroszágot, és azt követelte az Európai Néppárt alelnökeként, hogy az EU vonja meg a fejlesztési támogatásokat? S milyen az erkölcsisége annak, aki az ország első polgárának címére tart igényt, ám nincs ereje lemondani akkor, amikor teljesen nyilvánvalóan közönséges lopáson, mások szellemi tulajdonánának elcsenésén kapnak? Talán ez a legnagyobb baj - ha lehet a nyakunkba szakadt sok bajt rangsorolni - ami egy országot érhet, mert mindez generációk erkölcsiségét deformálhatja.
Hú, most látom a sok elütést (dupla l-betű helyett egy l-t, pedig nem is vagyok álamfő), de siettem ,mert többször jártam már úgy, hogy "elszáltt" a szövegem, mert letelt a kiszabott idő.
Meglep, hogy Csenger-Zalán Zsolt képviselő úr behozta ebbe a topikba azt a kommunikációs klisét, amely a "szemkilövés" tényének metaforikus magasságokba emelésével igyekszik antidemokratikusnak beállítani az MSZP-SZDSZ kormányzás időszakát. Ennek a kurzusnak számos hibája volt - mégha jóval kevesebb is, mint a mostaninak -, ám az, hogy ne lett volna polgári értelemben demokratikus, ne tartotta volna fenn a fékek és ellensúlyok nyugati mintájú rendszerét, nos az nem más, mint történelmi ferdítés. A propagandacél persze nyilvánvaló, elfedni és relativizálni az Orbán-rendszer antidemokratikus vonásait. Ez tökéletesen megfelel az Echo Tv, a Magyar Hírlap, a barrikád.hu vagy a harcunk.hu közönségének, és nyilván van rá fogadókészség a mérsékelt jobboldal egy részében is. Ám azt gondolom, hogy éppen az említett mérsékelt jobboldalnak azokban a köreiben, amelyek számára zsinórmértékül a nyugati polgári demokráciák eszményei, s az euroatlanti értékek szolgálnak, ez a fajta beállítás inkább a méltatlanságok közé tatozik.
Kedves Polgármester úr!
Én nem csőcseléknek, hanem "csőcselék"-nek jelentkeztem be. Az előbbi jelzőt Ön adta pontosítás, tehát válogatás nélkül mindenkire, aki véleményt mert nyilvánítani 2006-ban. Az utóbbit, az idézőjelest én adtam magamra, mert ma is kimennék hallatni a hangom. A sérült rendőröket nagyon sajnálom, én nem bántottam senkit (egyébként fura, hogy kinézi belőlem :), meglepődtem). Egyúttal sajnálom viszont az arra teljesen felkészületlen civil áldozatokat, akik sokkal többen voltak, akikről az akkori kormánypártok holdudvara (Ön is, már bocs...) olyan előszeretettel megfeledkezik. Az Jobbik akkori budaörsi elnökének egy gumilövedék eltörte a kulcscsontját, de nem ő járt a legrosszabbul.
Laczik úrnak pedig a már-már elcsépelt gondolatot mondanám: Gyurcsány nem bevallotta a széles nyilvánosság előtte a piszkos dolgait, hanem lebukott, ez óriási különbség. Ezért volt az óriási felháborodás, én is ezért mentem ki az utcára nagyon sok honfitársammal együtt. A jelenlegi kormányt ez persze nem mentesíti viselt dolgai alól, de azért nem csináljunk már egymásból bohócot. Azt azért megköszönöm, hogy azt a végletekig satnya érvelést pihenni hagyta Ön is és a Polgármester úr is, hogy "igazságbeszéd" és társai.
Arról meg, hogy ki hova megy bemószerolni Magyarországot ne is ejtsünk szót. Heller Ágnestől ("...senkit nem bántottak...") a komplett mai szocialista berkekig mind külföldön keresnek segítséget amiatt a tehetetlenség miatt, amit az Önök regnálása hozott az országnak, és aminek egyébként mi sem örülünk, lásd a járási rendszerrel kapcsolatos széles egyetértést és eszköz nélküliséget.
A demokráciáról meg elég érdekes véleményük van mindannyiójuknak. Ahhoz hozzátartozna a széleskörű és objektív tájékoztatás is. Amint azt Vona Gábor most szombaton kiemelte: a Jobbik nem demokrata abban az értelemben, amivé a demokrácia züllöt az elmúlt évtizedekben. Csak a mondat második felét most a fideszes média hallgatja el, két éve meg a szocialista és liberális tette.
Emellett vállvetve hallgatnak mindannyian arról is, hogy milyen feltételekkel léptünk be az EU-ba, és hogy azt összesen alig több, mint 3 millió magyar szavazta meg úgy, hogy míg az "igen" melletti kampányra milliárdokat költöttek, annak árnyoldalait mélyen eltitkolták, csak páran voltunk, akik legalább elgondolkoztak arról, hogy hogyan is lehet így demokratikus döntést hozni, és szórólapoztunk önköltségen.
Engedjék meg, hogy gratuláljak! Most ennek isszuk a levét :(
Zoli, tévedsz! Orbán Viktor járt már Budaörsön. A templomtéren egy nagygyűlés keretében, jó egy évtizede... :)) Károly, ezen igazán nem érdemes vitatkozni. A magyar nyelv szabályai szerint igen pontos meghatározással éltem. Nálam a „randalírozó csőcselék” nem azonos a békés, véleménynyilvánító tüntetővel.
Van a matematikai logikának egy ága, amit nulladrendű logikának hívnak, amely hétköznapjainkban a józan paraszti ész köré csoportosítható logikai alapvetéseket tartalmazza, persze nem ez az egzakt meghatározása.
Ezek közé tartozik a negálás: az állítás és annak ellenkező állításának megállapítása.
Esetünkben Ön "randalírozó csőcseléket" és a békés, véleményformáló tüntetőt mint két ellentétes fogalmat használja, még akkor is, látszólag ennél belátóbb. A teljesség igénye nélkül nézzük mekkora hibát is követ el:
- 1848. március 15-én a fiatalok randalírozó csőcselék vagy békés, véleményformáló tüntetők voltak? És utána a szabadságharcosok?
- Kicsit korábbról: Rákóczit melyik csoportba sorolná?
- Vagy mi a helyzet 1956 egyetemistáival?
Képzelje, nekem sem ugyanaz a két meghatározás. Van olyan helyzet, amikor a szokásosnál keményebb fellépést nem lehet morálisan elítélni. 2006 őszén Gyurcsány olyasmivel bukott le, ami miatt a fent megadott években sokkal sanyarúbb sors várt volna rá, és még finom voltam. Akik pedig elítélték volna, ma ugyanolyan forradalmárok és szabadságharcosok lennének, mint most.
Ez a baj Önökkel, liberálisokkal: be vannak gubózva a dogmáikba, aki pedig attól eltérőt fogalmaz meg annak nincs irgalom. Ez maga az önellentmondás, pocsék lehet így élni.
Csak hát változnak az idők, polgármester úr. Mibe fogadjunk, hogy 2 éve még nem tervezte, hogy jobbikosoknak kell magyarázkodnia a viselt dolgairól?
Szerintem károly, igen izzadságszagú ennek az egyszerű mondatomnak a félremagyarázása, de egy jobbikostól (csupa kisbetűvel) ez is szép teljesítmény! És szó nincs magyarázkodásról. Tulajdonképpen azt sem értem, hogy ilyen stílus mentén egyáltalán miért van szó szóbaállásról. Talán neveltetésem okán. De szerintem a hibát ott követtem el, hogy azt gondoltam, önnel lehet normális hangvétellel. belátom, tévedtem.
"Neveltetésem okán": ezért írta a Károlyt kis betűvel? Ha nem lenne idősebb nálam, akkor ezt egyszerűen szemtelenségnek nevezném. A "jobbikos" viszont jogos: képzett szó, melléknév lett belőle és jelzőként szerepel a mondatban, nem kell nagy betűvel írni. Általános iskola alsó tagozat. Elég lett volna órára járni és ott odafigyelni.
Maradt még bennem mondandó de megtartom egyelőre magamnak, szeretném lezárni ezt az ismét meddő tereferét.
A jövőben talán igyekezzen ne kizárólag a liberális forrásból táplálkozó dogmáira alapozni a hozzászólásait és akkor az én - elismerem időnként kukacoskodó - hozzászólásaimtól is megszabadul.
Mindketten jobban járnánk, azt hiszem ebben nincs vita.
Meg Budaörs is...
A "k" elütés. Elnézést érte Károly, a legjobbakkal is megesik. Hát még az ilyen tanulatlanokkal, mint én. A jobbikost természetesen magam is tudtam, de nálam a jobbik is csupa kisbetű. Gondoltam, bosszantom egy kicsit, cserébe a személyeskedésért. De mit tegyünk, az okoskodó jött elő. Tudja Károly (most figyeltem, el ne rontsam, "K"), arra nem neveltek, hogy sosem véthetek hibát, arra igen, hogy törekedjem rá. Hol így sikerül, hol úgy. Egyébként, ha már itt tartunk, az igyekszik, mint látható, ikes ige. No, mindegy, az akadémia szerint is lehet már így, igénytelenebbül... És természetesen az emberi szabadságjogokon alapuló nézeteimet nyugodtan lehet dogmáknak minősíteni, lehet, hogy azok is. Ma azonban volt szerencsém belebotlani nagyon szimpatikus fekete egyenruhás neonácikba. Mit mondjak... Inkább vagyok dogmatikus liberális, mintsem gárdistákkal, magukból kikelt senkiházikkal megalkuvó. Azt pedig, hogy Budaörs mivel járna jobban, hagyjuk talán Budaörsre.
Nácizni nagyon kényelmes, remélem nem rám értette. Nem szokták ugyanis konkrétan a jelenlevők szemébe mondani, csak úgy általában "itt vannak a nácik", mint az oroszok a spájzban :)
Ez szokott a végső érv lenni, ha már minden más elfogyott. Majd megunják.
Zárszóként kivételesen egy egyetértő gondolat: természetesen Budaörs lakosai ítélik meg, hogy nekik melyik út tetszik a legjobban, ezt hívják választásoknak. A mi dolgunk nem más, mint gondoskodni a demokrácia egyik alappilléréről: a megtévesztés nélküli, objektív tájékoztatásról, ami alapján a valóság ismeretében dönthetnek a választópolgárok.
Ezen dolgozunk, és ezen fog dolgozni a Jobbik a következő években is. Drukkoljon, hogy ne sikerüljön :)
Az elütésre meg rá se rántson, nem ez a legnagyobb bajom Önnel :)
Nem Károly, nem Önre értettem (tudom, hogy itt nem kell a nagybetű, de így szoktam). És remélem, amit a mellékelt linken láthat, azt mélyen megveti. Nyugodtabban írnám, hogy ön azokkal a náci alapvetésekkel nem ért egyet, ha ennek jelét adná, de természetesen szíve joga bagatellizálni a kérdést. Egyébként egyáltalán nem kényelmes, sőt nagyon is elkeserítő, hogy ismét mindennapjaink részesei a nácik. Ezt végképp nem hittem volna. És egyáltalán nem veszem fenyegetésnek, azt, hogy drukkolnom kellene a jobbik térnyerése ellen. Ha ennek az országnak ez kell, emelt fővel veszem tudomásul, s amíg tehetem, levonom belőle a szükséges következtetéseket magam és családom számára. De talán eddig nem süllyedünk...
Hogy megnyugtassam a polgármester urat, idéznék Vona Gábor hétvégi évnyitó beszédéből. Én és a jobbikosok ezzel értünk egyet, legalábbis nem ismerek olyat, aki nem.
"Nem vagyunk kommunisták, mert a mi szellemi centrumunk nem az osztályhatalom. Nem vagyunk fasiszták, mert a mi szellemi centrumunk nem az államhatalom. Nem vagyunk nemzetiszocialisták, mert a mi szellemi centrumunk nem a faji hatalom. De nagyon fontos, hogy jól értse mindenki: demokraták sem vagyunk abban az értelemben, amivé az mára züllött. Nem, mert a mi szellemi centrumunk nem a pénz és a tőke hatalma..."
És mivel ebben az országban elvileg mindenkinek megvan a joga az öndefinícióhoz, ezért kérem ezt vegye Ön is és a Kedves Olvasók is irányelvnek ránk nézve. Ami ezzel ellenkezik, az rágalmazás, aki pedig mondja, az rágalmaz.
Viszont mivel kételkedek abban, hogy pontosan ugyanazt értjük-e náci alatt Ön és én, ezért megkérném, hogy ha lát egyet, akkor szóljon már nekem, talán hamarabb dűlőre jutunk. Én valahogy mindig elkerülöm őket, Önnel pedig állandóan szembe jönnek.
Bocsánat!
Hogy egy polgármesternek ennyi szabadideje legyen, a helyesírási szótárral a kezében, megleteősen furcsa, érthetetlen! Figyelemre méltó a folyamatos nácizása, igazat adok CS.Károlynak,még én sem láttam szemtől-szemben, fogalmam sincs, hogy ő hogy találkozhat velük,...
Kedves György! Aggódó megjegyzésére megnyugtatom, nincs a kezemben semmiféle szótár. Van, aki cigarettázik, van, aki válaszol, ha megszólítják. De megnyugtatom, ez a napi 10-12 órányi munkámba belefér. Ám ha azért aggódik, hogy keveset alszom. Ebben kétségtelenül igaza van, köszönöm kedvességét. Ha félreértettem volna és kötekedő lett volna a megjegyzés, s úgy ítéli meg, nekem nem jár szabadidő, akkor elnézést, hogy félreértettem...
Kedves Károly!
Az imént felhelyeztem egy linket, kicsit fentebb megtalálja. Biztosíthatom arról, hogy ott számtalan náci szellemiségű embert láthat. Engem emberileg megviselt, amit műveltek. Ilyen gusztustalan, trágár dolgokat még a focipályán sem hallottam, pedig jó ideje az ottani huligánok miatt nem járok egykori csapatom meccseire. Ha megnézte a videót, s azt állítja, nem látott ilyet, akkor nagy a baj!
Ha valóban mást értünk a náci szó jelentésén is, akkor is nagy a baj…
Komolyan mondom, ha egyszer megértem a liberális észjárást, akkor kitüntetem magam.
Nem Önök szokták azt mondani, hogy ha nem tetszik valami, ne nézze az ember? Ezt szajkózzák minden melegfelvonulás előtt például, ne mondja, hogy nem.
Értem én, polgármester úr, hogy mi a baja. Olyasmi történik, ami Önnek nem tetszik, és ez felháborító. Ezt mondom, pedig én sem díjazom az útszéli stílust.
Mint ahogy azt sem, amiben viszont Önök nem találnak kivetnivalót, hogy eszement alakok a rózsaszín tangájukkal mocskolják be a Bibliát.
Ha ez nekem nem tetszik, akkor velem van a baj. Tehát mindkét esetben velem van az iszonyú nagy baj: nem tudok "rendes" liberálisként élni és gondolkozni. Vagy inkább azt imitálni.
És mégis: én akkor sem találkozom nap mint nap nácikkal. Polgármester úr, kezdek rosszra gondolni: hova járkál Ön abban a kevés szabadidejében?
Jaj, az ég szerelmére Károly, ne erőltesse. Nem venném a lelkemre, ha baja esnék. A fentiek alapján (is) valóban igaza van, kizárt, hogy megértsen olyanokat, akik nézeteiket az emberi szabadságjogok sérthetetlenségéből vezetik le. Nekem ugyan nem olyan bonyolult ez az észjárás, de belátom, önhöz hasonlóan, sokan nem erre szocializálódtak ebben az országban. Azt nem pontosan értem, hogyan lehet valamiről megállapítani, hogy nem tetszik, ha nem nézem meg, de én sem próbálok az ön fejével gondolkodni. Megjegyzem, azokat láthatná, akikről beszéltem, azaz neonáci retorikájú, üvöltöző, magából kifordult "embereket". Szerencsére én sem találkozom (még) nap mint nap nácikkal, de nekem ebből az egy is sok(k). Azt nem pontosan értem, miből feltételezi, hogy ne találnék kivetni valót bármiben, ami más érzékenységét - akár csak - zavarja. A Biblia történetesen számomra is szent dolog, ezért ebben is súlyosan téved, vagy szándékosan sértegetni szeretne, de nem baj, ez is olyan jobbikos. Végezetül kérésének megfelelni igyekezve, leírom 3 jellegzetes ismérvét a nácizmusnak. A választás önkényes, hisz még sok ilyen tétel van. Miért pont ezeket választottam? Írhatnám, hogy véletlen, de nem az…
- rasszizmus: az emberi rasszok közötti különbségek hangsúlyozása
- homoszexuális beállítottságú emberek iránti erőteljes ellenszenv; a homoszexualitás korlátozása, tiltása, és bűntetése (homofóbia)
- antiliberalizmus, marxizmus-, kommunizmus-, bolsevizmusellenesség
Megnéztem azt a videót. Azt kell mondanom, hogy a saját céljainak jobban megfelelőt is választhatott volna. Azt hallom, hogy önmagából kifordult, magukat feltehetően belvárosi értelmiségnek tartó emberek náciznak ész nélkül, és úgy tekintenek a környékre, mintha övék lenne a város. Amolyan liberálisan. A másik oldalról a retorika ehhez képest kifejezetten visszafogott. Ezt polgármester úr, egy bomba-öngólnak tartom.
Ön rendszeresen önmagának mond ellen, mikor a különféle oldalakon álló emberek jogait próbálja meg közel sem egyenlően elosztani, lehetőleg mindig szélsőliberális (!) győzelemmel. Ez nem azt mutatja, hogy akár Ön is olyan nagyon tisztában lenne még a saját értékrendjével sem. Persze mondani mindent lehet, látom megint humanista énje került felülre.
Viszont a három példája tetszik:
1. rasszizmus: most ezzel mire céloz, hogy rasszista vagyok? Ejnye...
2. homoszexuális témakör: igen, devianciának tartom, a vele való hivalkodást pedig aberrációnak, amit nem szabad megengedni
3. antiliberális vagyok, mélyen elítéltem a marxizmust, kommunizmust, bolsevizmust
Kihagyott a nemzetiszocialista eszmére jellemző két fontos dolgot:
4. egyházellenesség - nem talált, talán Ön is tudja, hogy hívő katolikus vagyok
5. totalitárius diktatúra - megvetem
Rám ebből az ötből a hármas igaz, azaz egy pont.
Nézzük Önt.
1. A 2009.szeptember 30-án a testületi ülésen tartott rendkívüli történelemóráján a magyarsággal szemben olyan elfogultsággal nyilatkozott, hogy az az én nézőpontomból felér a magyarellenességgel. Ez bizonyos fajtája a rasszizmusnak, még ha nem is a klasszikus értelemben vett.
2. Fogalmam sincs mi a véleménye a homoszexuálisokról, nem is érdekel, csak remélni merem, hogy nem aktív nézője az nyári felvonulásnak. Nem szeretnék pirossal bekarikázott 18-ast látni a városházán :)
3. A négy jelzőből gondolom az antiliberális nem mondható el Önről, viszont remélem a másik három igen. Már csak az emberiesség elleni bűntetteik miatt, ha másért nem.
4. Nem hiszem, hogy kifejezetten hívő volna, javítson ki bátran, ha tévedek.
5. Gondolom Ön is megveti a totalitárius diktatúrákat, ebben egyetértünk.
Ezt a versenyt Ön nyerte. Ezek szerint Ön legalább annyira náci, mint én.
Na, hogy esik olvasni? Kicsit gondoljon bele ebbe, mielőtt másokat nekiáll nácizni...
Kedves Károly! Sajnálom, hogy magára vette, ennek okain elgondolkodom. Ha még ismeri a szavak jelentését, vagy kér segítséget, látni fogja, hogy állítása valótlan, önről nem beszéltem, csak azokról a náci gazemberekről, akik békés tüntetők közé befurakodva, őket becsmérlő rasszista szövegeket ordibáltak. Ön, ha jól értem most védelmébe vette őket. Gratulálok! Ha elolvassa korábbi bejegyzését, csak arra a kérésére reflektáltam, amit megfogalmazott. Nevezetesen, hogy mondanám el, mit értek nácin. Meglepődtem ugyan, hogy ezt magyarázni kell egy ilyen művelt embernek, de gondoltam azokat a főbb jellemzőit emelem ki, melyeknek a filmen ordítozó neonácik kimerítették a kritériumait. Vagyis, amit az ordibálásukból ki lehetett venni. Ezért aztán igazán nem érdekel, hogy a nácik alapvetéseiből mennyit tart magára nézve érvényesnek, szerintem egy is sokkal több annál, amennyi egy humanista ember számára elfogadható...
Azt azonban a leghatározottabban visszautasítom, amit ezek után megengedett magának. Merthogy, feketén-fehéren sikerült rasszistának, magyarellenesnek, és nácinak neveznie. Attól félek, önnek olyan problémái lehetnek, melyeket érdemes lenne kezeltetni. Ez még egy jobbikos esetében is meglepő, s megítélésem szerint túllépi azt a határt, melyet tolerálni lehet egy egyszerű párbeszéd keretében.
"Újra nincs gátlása a náciknak: fogyatékost és öregeket vegzált a kopasz fasiszta ármádia"
"Odamentem a MEASZ tüntetésére az Új Színházhoz, de higgyétek el nem bátorságból.
A kisaföldalattiból felkísért egy úr - továbbra is vak fogyatékossággal élő vagyok - , de kérdésére nem árultam el, hogy a színházhoz megyek mert nem ismertem hangra, ő se engem, szóval nem mertem vele tartani. Később elindultam a mellékutca felé az Operaházzal szemközti járdán,de éppen becsukták a kordont, ezt mondták meg számomra nyugtalanító szituáció hangját hallottam, szóval továbblépve fennakadtam egy műanyag szalagon ami rávezetett a járda fokytatására. Itt várakoztam, barátaim viszont még nem értek oda. Nem úgy valamelyik militáns csapat "alakulatai" akiknek szinte vezényszavakat osztogattak, hogy" nem álljatok meg háromfős csoportokba" "még maradjatok civilben" stb. Aztán a mellékutcából a színház felől elkezdődött az ordítozás, zsidózás és egyre közelebb hallottam hozzám. Szívem szerint hazamentem voltam, vak vagyok és nem vakmerő. Megérkezett Aranka meg Feri ls utóbbival elindultunk a mellékutcán a színház felé. Mindjárt ordítozó, zsidózó nácikba botlottam, ezek ott állhattak tömött sorokban. Feri végtelenül nyugodtnak tűnt, na én emiatt nem hagytam ott csapot-papot. Féltem. Bármelyik újfasiszta - három szervezetük is bejelentettem hogy bejelentés nélküli ellentüntetést tart - megismerhet az utóbbi idők demokratikus tüntetéseiről, ebben a sűrűségben azt se nagyon látták volna meg a rendezők vagy a rendőrök ha körbeállnak, belépnek. Aztán az egyik náci óbégatni kezdett felém, hogy "Her Mengele! Her Mengele!" Hangosan, kendőzetlen kajánsággal, szinte kioktatóan. A hang felé fordítottam az arcom, hogy biztosan halljam az irányt, kétségkívül nekem szólt a haláltáborok mészárosának nevébe csomagolt fenyegetés.És itt valami bekattant bennem. Most már szívem szerint odamentem volna ehhez a tuskóhoz, hogy az arcába vigyorogjak és azt se bántam volna ha leüt. Van egy pontja a szorongásnak amikor nem lehet tovább feszíteni a húrt, úgyhiszem. Nem vagyok hajlandó félni egy olyan erőszaktól ami a fasiszta, emberiességellenes nézetei és az én fogyatékosságom okán, - miszerint hogy még védekezni sem tudok ellene- azt csinál velem amit akar. Feri kicsit arrébb terelt de még mindig a zsidózó, fenyegetőző náci söpredék szektorában voltunk, inkább továbbmentünk. Előre, a nácik között, fehér bottal, kézfejjel, félelem nélküli udvariassággal törtettünk a szónok hangja felé. Más szónoklatok voltak ezek, mint az Operánál vagy a Kossuth-szobornál. Szinte végig üvöltöztek a nácik. Minden mondatnak tétje lett. Egy ideig csak lépésekre volt egymástól a z antifasiszta tüntetők százai és az őrjöngő betyárseregesek, nemzeti gárda tagok vagy mit tudom én melyik csürhe. Egyszer csak Feri mondta, hogy maradjak ott mert arrébb gond van, odamegy. Kiderült, hogy 190 magas kigyúrt náci beállt az öregek közé és köpködte, lökdöste őket. Néhány magasabb férfi a mieink közül körbe állta, aztán a rendőrök egy idő múlva kivezették. Megjegyzem, nekik se lehetett egyszerű az életük egy-egy ilyen kiemelésnél. Mert ugye ha a tömegben az intézkedés közben dulakodásra kerül sor, akkor a közelben állók is megsérülhetnek. Aztán kiszorították őket a mellékutcákból és mi pedig - Feri szerint hatalmas rendőri védelem mellett - átvonultunk a Kossuth-térre ahol a Bibó Társaság tartott megmozdulást. Köszönet a szervezőknek, a rendőröknek, meg Ferinek."
Teljesen felesleges visszautasítania, nem azt mondtam, hogy Ön náci, hanem azt, hogy legalább annyira, mint én. Egy a teendője és megoldódik a dolog: ne nácizzon le másokat anélkül, hogy végiggondolná mit mond, és akkor nem hull vissza a jelző az Ön fejére sem.
Ha a magyarsággal kapcsolatos hozzáállása miatt kritikát kap például tőlem, és ezt szeretné elkerülni, akkor itt is a legcélszerűbb a megelőzés: ne adjon rá okot. Ha meg ad, akkor viselje férfiasan a kritikát.
Ennyi azért belefér, nem?
Mindesetre szerintem kimerítettük a témát, lassan időszerű foglalkozni Budaörs dolgaival is. Az egész tulajdonképpen abból indult ki, hogy egy önmagát "utolsó Kádár kutyának" tartó velejéig kommunista ünnepelt vendég volt a vásosunkban. Nem pedig egy náci megmondó ember.
Én szerencsémre-szerencsétlenségemre mostanában sokat tartozkodtam Londonban. Figyelek, tájékozdom mi miért megy az egyik helyen, a másikon meg nem.
MO 20 éves vajúdás után a teljes összesesés szélére került, melyet számomra még egy jó kormányzás sem képes kihozni.
Bedőltünk mi is az eu.nak. Évtizedekkel ezelőtt elfogadtuk a szabad kereskedelmet, a munkaerő szabad áramlást és mindazokat, melyek a vezető európai nagyhatalmaknak megfeleltek. A normatívák kifejezetten az ő érdekeik szerintiek voltak, belekényszerítve a kisebbeket, feladva nemzeti érdekeiket, sajátosságaikat, identitásukat.
Senki ne higgye, hogy aki Angliában keres állást, mindenképp jól jár. Szenvednek az óriási rezsik miatt ugyanoran rabszolga munka vár rájuk, csupán annyi a különbség, hogy azért munkát lehet találni, általában alacsonyan tudásszinten.
Kétségbeejtő, hogy még ma is személyes ellentétek viták szennyezik a közéletet minden szinten.
Olyan mértékű szemléletváltásra lenne szükség, amit a jelen állapotok ismeretében megoldhatatlannak tartok, tehát marad a mélyzuhanás.
Európa számunkra semi jóval nem kecsegtet, rabszogasors a mi jövőnk. Jeleneleg a még meglévő koncot tépjük szét, nem számova, hogy az is pillanatok alatt elfogy és mindenki mindenki olvajává válik.
Olyanokkal foglakozunk, hogy ki kihez hogy szól, milyen a ruhája, haja, folyik a ”,..keverés”. Közben mások, mondjuk az angolok élvezik a redszerüket, elkülönítik a gazdaságot a politikától, mindennek a csúcsán a királyság intézménye.
Beszéljünk már legalább olyanokról, melyek előrevihetnék közvetlen környezetünk életfeltételeit és egy virágzóbb országért kéne tennünk, mert a mai helyzet a tatárjárással azonos.
Dönteni kellene, vagy Európába betagozódni, elvesztve minden identitást, mindennek pénzben mérhető értékét elfogadva, vagy a saját lábon megállást erősíteni. Mindkettő már óriási kockázattal jár, mert túl vagyunk minden határidőn.
Kádár- Moldova, Gyurcsány - Konrád, egyre megy!
Én egyeltem mámot, kapáltam és kacsoztam szőlőt, szüreteltem is. Szedtem paradicsomot, és sok ilyen alávaló dolgot követtem el, amiért "drágalátos" polgármester urunk utál engem és a hozzám hasonlókat. Ahogy gondolja, majd megszokja az ilyen dolgozni képes falusi parasztokat, mint én.
Károly, el kell keserítenem, a gyűlölködés, a bélyegezgetés, az általánosítás nem az én műfajom, kettőnk közül. Ahogy a provokálás sem. S miután egyik nagyapám kulák listán volt, s persze nem csupán ezért, de emiatt más hangsúllyal is, nagyon is tisztelem azokat, akik a földet művelik. Igyz mosolygok azokon, akik ezzel kapcsolatban (vagy bármi más miatt) a mellüket döngetik. Ám csak az olyan embereket vetem meg, azokat valóban nagyon, akik más emberek méltóságát nem tartják tiszteletben. És ebben valóban javíthatatlan vagyok.
Mivel január 20-án én beszélgethettem Moldova Györggyel a Présház Vendéglőben, igazán örülök, hogy a Közéleti klub legutóbbi rendezvénye ilyen kitüntetett figyelmet kapott. Visszaigazolva érzem azt a törekvésünket, hogy olyan vendégeket hívjunk meg Budaörsre, akiknek érdekes, markáns és időszerű véleménye van, s érvényesül a személyiség ereje is. Ígérem, tartjuk magunkat ehhez, így aztán Károlynak bizonyára még sok témát fogunk kínálni. Sajnálom egyébként, hogy Károly nem jött el Moldovára, mert kérdezhetett volna tőle.
Sok témára reagálhatnék egyébként, mert sajnos elmulasztottam néhány napig a portál látogatásának örömét. Károlytól kiragadnék egy témát, azt, vajon 1848. március 15-én a fiatalok randalírozó csőcselék vagy békés, véleményformáló tüntetők voltak? Majd azt kérdezi, hogy Rákóczit és 1956 egyetemistáit melyik csoportba lehetne sorolni.
Ismereteim szerint a válasz egyértelmű: a békés csoportba. Hiszen ma már közhely, hogy 1848. márc. 15-én Pesten valójában nem volt forradalom, abban az értelemben, ahogy a forradalmat elképzeljük (utcai összecsapások, gyújtogatás, kockakövek dobálása, barrikád stb.) Ami Rákóczit illeti, hosszasan és több fordulóban kérlelték a Lengyelországban tartózkodó főurat, álljon a felkelés élére, ő sokáig hezitált, mérlegelt, mire igent mondott, és zászlót bontott. 1956. okt. 23-án pedig az egyetemisták békésen vonultak a Bem térre. Később persze történt, ami történt, de a szimbolikus események alkalmával (márc. 15., Rákóczi zászlóbontása, műegyetemisták vonulása) egyetlen pofon sem csattant, kockakő sem repült.
Végül Györgyöt idézem, amit az angolokról írt: "élvezik a rendszerüket, elkülönítik a gazdaságot a politikától." Lehet, hogy éppen ezért élvezik a rendszerüket? Bevallom, én az orbáni rendszert többek között azért nem élvezem, mert a gazdaságot összemossa a politikával.
Polgármester úrnak: részemről a téma lezárva, bár gondolom fogunk még egy-két dolgon vitatkozni, még akkor is, ha ez nem tartozik kedvenc időtöltéseim közé. Arra egyébként én is ugyanolyan kíváncsi vagyok, mint Ön, hogy Pintér Sándor kiket vél "félkatonai" szervezetnek és milyen alapon. Amúgy alighanem abban is egyetértünk, hogy ha osztályozni kellene a kormány teljesítményét, akkor a belügyminiszter biztosan évet ismételne...
Laczik úrnak: köszönöm az invitálást. Komolyan el is gondolkodom rajta, hogy legközelebb elmegyek, csak igyekezzen szalonképes embereket meghívni. Gyurcsány és Moldova részemről nem az. Egy bizonyos ingerküszöbön túl nehéz esetnek számítok, de addig az építő jellegű vitákban benne vagyok.
Kedves Laczik Zoltán! Javaslom, hogy ne a múlttal foglakozzanak! Ne a múlt így-úgy besározott embereinek meghívása legyen a cél. A konfliktusok tovább gerjesztődnek, személyeskedésekbe fajul.
Lennének egyéb, sarkalatos kérdések, melyek hosszútávú, stratégiai kérdéseket vethetnek fel. Az együttes gondolkodás szüntetheti meg a szélsőséges pártoskodást.
Csak a mai napok aktualitása: Mo kontinentális éghajlata a túl meleg és a túl hideg energiaigényének csökkentése. (London min. 10 fokkal melegebb éves átlagban, ezért vezetik falon kívül a csatornát. Nincs ok tartós fagytól tartani.) Mo. függ az energiáktól, semmi nincs már állami tulajdonban. Már eleve hátrányos helyzet. Az energiafüggőség csökkentése létkérdés lenne. Mo. végtelenül sebezhető a stratégiai ágak privatizálása miatt. Ezért lenne szükség egy politika által kölürírt irányvonalra (erre szükség van, mert egyébként anarchikus állapotok lennének). El kéne dönteni a nemzeti szuverenitás alapján, mi fogadható el EU felől, mi jó nekünk és nem az, hogy mi jó eu-nak. Az EU kohéziós pénzek rossz beruházásokba mentek, nem szolgálják érdekeinket. (nemzetközi statisztikák igazolják: természetkárosodást stb. okoztak, nemcsak nálunk, hanem az összes közép-kelet európai országban Mo. Visszafejlesztették mezőgazdaságunkat, könnyűiparunkat, feldolgozó-iparunkat, olyan beruházások születtek, melyek innovációjából a Magyar ki lett hagyva. A munkaerő a külföldi anyacégek nyereségeit növelték..... Tehát lenne mikről beszélgetni, ezek segíthetik a tisztánlátást.
London: eleve soknemzetiségű. Nem téma az identitás, muzulmán, zsidó, arab stb. Egy a lényeg, minden rendszerellenes tüntetést korrektül kontrol alatt tartanak, a szélsőségeseket gyorsan “likvidálják”a gazdasági életben érdektelen ki konzervatív, liberális, munkapárti. Nincs jobbikos-liberális személyeskedés, tiszteletben tartják egymást. És ez a lényeg! Társaságban messze kerülik a politikát, nincs is értelme, mert miről vitázzon a macedón a hollanddal?
Tehát itt lenne az ideje egy kicsit körülnézni és a legjobb tapasztalatok összegyűjtése, mit érdemes átvenni, alkalmazni saját hasznunkra és mely mögött komoly társadalmi támogatás áll. Akkor nem lennének ilyen mértékű, megalapozatlan külföldi támadások. (melyek tovább rontották amúgyis csekély esélyeinket). Be kéne fejezni az egymásra-mutogatást!
Szerintem ilyesmiknek kellene lenni fórumokon. Nem a múlból megélt vélemény érdekel engem, (nevek nélkül), nem az ócsárlás, hanem “tiszta vizek a poharakba”!!!
Egyetértek Györggyel, hogy érdemesebb a jövőnket maghatározó stratégiai kérdésekkel foglalkozni, mint a múltat boncolgatni. Éppen ezt tesszük a Közéleti Klubban! Mármint azt, hogy elsősorban előre tekintünk, és a jelen folyamatait is főként az ország jövőbeni boldogulásának szemszögéből elemezzük. Ez talán a mostani kommentek folyamából nem derül ki, de bárki igazolhatja, aki részt vett a bő egy év rendezvényein. (Még a Moldovával folytatott beszélgetés döntő része sem a múlttal foglalkozott.) Ezt a gyakorlatot folytatjuk tovább, például legközelebbi rendezvényünkön is, március 2-án (pénteken) a Friedmann Házban, ahol vendégünk az Angliában élő Róna Péter közgazdász lesz.
S ha már Anglia, György olyan vonzó képet vázolt fel a londoni mindennapokról, hogy csak kívánni tudom magunknak: egyszer jussunk el ide Magyarországon is. Idézem Györgyöt: "London: eleve soknemzetiségű. Nem téma az identitás, muzulmán, zsidó, arab stb. Egy a lényeg, minden rendszerellenes tüntetést korrektül kontrol alatt tartanak, a szélsőségeseket gyorsan “likvidálják”a gazdasági életben érdektelen ki konzervatív, liberális, munkapárti. Nincs jobbikos-liberális személyeskedés, tiszteletben tartják egymást. És ez a lényeg!" Valóban ez a lényeg, egymás tiszteletben tartása, csak helyeselni tudok. Hazai állapotainkat tekintve azonban van olyan érzésem, hogy nekünk erre még várnunk kell, pontosabban: sokat dolgozni azon, hogy nálunk is ilyenek legyenek a mindennapok. Reményeim szerint ehhez a Közéleti Klub is hozzá tud járulni a maga szerény eszközeivel.
Na, ez érdekes lesz! Róna Péter '56-os "disszidens", aki tudomásom szerint ízig-vérig konzervatív. Ám tanácsokat adott Gyurcsányéknak az IMF tárgyalásokhoz. Fel van adva a lecke! Most őt vajon hová "soroljuk". Hazáját féltő, vagy nemzetáruló, esetleg van harmadik út?
Máris vitába szállnék Róna Péter egyik legutolsó, alapjaiban ellentmondásos nyilatkozatával.
Ö a nemzeteken “túlmutató” bankvilág technokrata képviselője. Lehetne épp Radnótit idézni: “Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent..” Neki csak egy kis pont a térképen....
Akkor, amikor a demokrácia hiányát vetik a kormány szemére, hogy jöhet szóba egyáltalán, hogy a demokratikus játékszabályokat felrugva bárkit kormányfőként kinevezzenek! Ehhez szükséges egy választás. A választást megnyert párt állíthat kormányfőt....Vagyis a “jóslata” irreáls, túl azon, hogy antidemokratikus sőt a pénzhatalom mindenek fölötti arroganciáját tükrözi.
Laczik úr!
Ez már szinte jópofa, ahogy megpróbálja kívülről szemlélni és megítélni ezt a bizonyos jobbikos-liberális személyeskedést.
Van ezzel a mondattal pár baj:
- Ha ideológiailag tagadják is, de az érdekeiket tekintve Önök tökéletesen egy csapatba tartoznak a liberálisokkal, legalábbis az elmúlt húsz év politikája, sőt az azt megelőző időszak is gyönyörűen példázza ezt. Úgyhogy Önök ennek a párbeszédnek - tetszik-nem tetszik - résztvevői, nem pedig szemlélői. És még finom voltam mert nem mentem vele annak a bizonyos "balliberális" jelzőnek a fejtegetésébe.
- Furcsa kifejezés a személyeskedés. Többször kiemeltem, hogy a polgármester úrral nem mint Wittinghoff Tamással van bajom, hanem mint volt SZDSZ politikussal, pontosabban azzal, amilyen károkat minimum közvetlen szemlélőként okozott/okoztak az országnak. Ez akkor is így van, ha most gőzerővel igyekszik szabadulni a terhes múlttól. Személyeskedés az, amit ő csinál néha: nácizik itt gőzerővel.
- Azt hiszem most sem találkozunk a klubban, legalábbis ha mégis, akkor lesz pár indiszkrét kérdésem. Róna Péter, mint Gyurcsány tanácsadója abban a folyamatban, amiben mintegy 13.000 milliárd forinttal nőtt Magyarország államadóssága, ráadásul nagy része devizában, amit most nyögünk csecsemőtől a nyugdíjasig, hát ehhez gyomor kell, erre meg vendégül látják. Hihetetlen, hogy azok, akik elmennek egy ilyenre, képesek felülemelkedni azon, hogy unokától nagyapáig több, mint 2 millió forinttal tartoznak fejenként anélkül, hogy erről megkérdezték volna őket. Hihetetlen, hogy ezek után a kedves vendéglátás a reakció...
Jól van, alakul! Csak három apró megjegyzés. 1.Nem igyekszem semmitől szabadulni a múltamból, mert nincs okom rá, s mert szándékomban sem áll. 2. Nácizni csak úgy l'art pour l'art nem szokásom. Ám, ha verbálisan, vagy fizikai valóságában találkozom vele, a jövőben sem fogom képviselőit galamblelkű humanistának nevezni. 3. természetesen látom, hogy Róna Péter már érkezése előtt "lehazaárulóztatott", még ha burkoltan is. Na, ez egy érdekes és kulturált beszélgetésnek indul... Megjegyzem, nekem is van számos vitám vele, s látok ellentmondást a retorikájában, na de mégis uraim...
Gondolom közismert Róna Péter nyilatkozata Andor András miniszterelnöki víziójáról. Ez abszurd. A nagybankokban eltöltött ideje, és poziciói által a bankvilág jeles képviselője. Ettől még senki nem hazaárulózott, de még burkoltan sem. Tudomásul kell vennünk, hogy ma két jelentős irány létezik, melyek ellentétes előjelűek. A bankok beavatkozó, feltételeket támasztó, a nemzeti gazdaságok befolyásolására egyre több példa van. Az ellenállás egyre erősebb, az érintett országok torkán nehéz lesz letolni a további megszorításokat. Elég könnyen belátható, hogy ha a bankok, nem adják be derekukat, még nagyobbat fognak bukni. Ez a struktúra az egész világon gazdasági konfliktusok százait, ezreit fogja generálni.
A nemzeti szuverenitás, az értelemes, valós értékek előállítására, termelésre koncentráló gazdaság a jövő alapja(szerintem) Újabb hitelek felvétele csak a kamatfizetési kényszert fokozza.
Tehát óvakodjunk ettől a szemlélettől! Azokra viszont, akik megalapozatlanul, tücsköt-békát kiáltanak ránk, szítva gyűlöletet, azok minimum megtévedt, megtévesztett emberek, de ha tovább folytatják, akkor más jelzőkkel kell illetni, amibe már elitélőbb is beleférhet.
Remélhetőleg a szocik által gerjesztett lufi kidurrant és eu-s médiák is kezdik helyére tenni a dolgokat. Mert a demokrácia ilyenkor így vizsgázik.
Milyen az a szoclib, olyan mint a keresztényszocialista? mert természetesen van mindkettő. Van olyan liberális, aki baloldali, van olyan keresztény, aki szocialista. De mindkettő csak egy részhalmaz, ezért rendkívül felületes és igénytelen, jellemzően magyarországon elterjedt általánosítás. Mert nálunk ennek szezonja van...
Megjegyzem György, a "kigyót-békát" kiabálók között olyan közismert "szoc-lib" személyiségek találhatóak, mint Merkel kancellár, a francia elnök, és számos eu biztos. (A gyengébbek kedvéért, ők mindannyian konzervatív, néppárti európai politikusok...) :))
Jelen esetben semi másra nem kívántam utalnim csak arran hugy az EU tanácsban a szocialista és liberális képviselők –mintha nem is az országot képviselnék- közreműködtek az ország elleni hadjáratban
Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy Róna professzor adott-e tanácsokat Gyurcsánynak. Azt viszont biztosan tudom, első miniszterelnökünk közeli munkatársától, hogy Róna Pétert Antall József hívta haza Amerikából.
Minderről függetlenül, a professzor úr meghívásának szakmai oka van, nevezetesen az, hogy mi a magunk részéről nem értünk egyet a tanár úr értékelésével az eurót illetően. A Közéleti Klubnak azonban alapelvei közé tartozik az is, hogy meghívunk olyan vendégeket, akiknek a nézeteivel mi magunk nem feltétlenül értünk megyet.
Ismét előkerült a vitában a szoclib meg ballib jelző, amiket én politikailag nem tudok értelmezni, ugyanolyan badarságnak tartom, mintha valaki balkeresztényt, jobbliberálisat vagy középnácit mondana.
György gazdasági nézeteit igyekeztem egységes rendszerbe rendezni, de kudarcot vallottam. Azt hiszem, a szerző nem közgazdász, ami nem baj, ha van ilyen érdeklődése, és az elképzeléseit logikius rendbe tudja állítani. Így aztén nem igazán tudok miz kezdeni azzal, amit kifejtett. Mindenképpen a javára írom azonban, hogy a kormány által a köztudatba bedobott munka alapú társadalom kritériumait sem definiálta senki, így mindenki ízt ért alatta, amit akar. Egy dologra kétségkívül kiválóan alkalmas: lehet rá hivatkozni a rokkantnyugdíjak megvonásánál. Más értelmét itenzív kutatással sem találtam meg.
A bankok szembeállítása az értéktermeléssel egyébként koránt sem új teória, felbukkant már a XIX. század végének vulgármarxizmusában is. Ugyanígy a voluntarizmus, bár az mát inkánn sztálini gyakorlat, egészen a hatvanas évekig létezett. Lényege: minden gazdaségi cél elérhető, csak akarni kell. Így születtek meg olyan tervek, hogy a SZU kukoricazermelésben 1963-ra lehagyja az USA-t.
Végül egy nagyon határozptt megjegyzés: nem tudok olyan magyar emberről, aki külföldön közreműködött volna magyarellenes hadjáratban, Magyarország lejáratásában. Ilye senki nem tett tett. Solan voltak és vannak viszont olyanok, akik hok élesen, hol visszafogottan, hol általánosságban, hol szakpolitikaim részletetbe menően bírálják az Orbán-kormánynak mindazokat az intézkedései, melyekkel leépítette a Magyar Köztársaság demokratikus intézményeit, visszaszorította a szabad, kormánytól független sajtó megjelenési és működési lehetőségeit.
Császár Úr! Már egy ideje fel szeretnék tenni Önnek egy kérdést, és őszintén érdekelne a válasza. Szoktak Önök, mint párt, író-olvasó találkozókat, vitaesteket szervezni véleményformáló értelmiségiekkel, művészekkel, közgazdászokkal, orvosokkal, újságírókkal, olyanokkal is, akik nem szorosan az Önök köreihez tartoznak? Milyenek ezek a rendezvények? Hasznos, előremutató viták szoktak lezajlani? Kívülállók is látogathatják a rendezvényeket? Mindezt főleg azért kérdezem, mert szíveseb elmennék valamelyik vitaestjükre, hacsak nem zártkörű a rendezvény. Meghirdetve sajnos nem látok ilyeneket, azért érdeklődök Önnél.
Válaszából - melyre számítok - bizonyára sok hasznos információhoz jutok.
Laczik úr!
A Jobbik Magyarországért Mozgalom az egyik legtöbbet fórumozó párt, mert hitvallásunk, hogy amennyire csak lehet, amennyire erőnkból telik, személyesen kell felvenni a kapcsolatot a nemzettársainkkal, és ez nem csak a választási évekre értendő.
Budaörsön és a környéken sincs ez másképp. Mivel mondataiból azt érzem, hogy úgy látja, hogy Budaörsön ritkák a nemzeti rendezvények, két dolgot tudok mondani:
- Valóban egy ideje nem volt Jobbik rendezvényünk, helyes megfigyelés. Ennek többek között az az oka, hogy mi igyekszünk nem feltétlen pártérdekek mellett cselekedni, magam részéről a pártfüggetlen civil rendezvényeket jobban szeretem. Először inkább adjunk, utána kérjünk, és nem fordítva, mint ahogy arra az elmúlt 20 év pártjai szocializálódtak. Érdemes belegondolni.
- Meghívót természetesen küldünk Önnek is, sőt, célunk, hogy minél nagyobb nyilvánosság előtt tudjunk megszólaltatni olyan gondolkodókat, akiknek céljuk a magyarság újbóli felemelkedése. Arról nem én tehetek, hogy eddig is küldtünk meghívót, sőt városszerte hirdettünk, de Önt sem láttam egyszer sem az érdeklődők soraiban, de erre nyilván megvolt a nyomós oka.
Azt pedig, hogy Önök rendszeresen kluboznak olyan emberekkel, akik az igazság szerint és a mi szemünkben is a végletekig vétkesek országunk katasztrofális helyzetét illetően, azt egyrészt pótcselekvésnek, másrészt szerecsenmosdatásnak tartom és fenntartom: ez így nem kiút még Önöknek sem, bár az MSZP sorsáért már ne én aggódjak. Ezzel együtt egy közélet klub nem rossz ötlet, ne így értse, bár valódi, hasznos formájában a jelenlegi közhangulatban elég nehezen tartom kivitelezhetőnek. Talán majd a választások adnak elég motivációt arra, hogy Önök is és a liberálisok is végre szembenézzenek tetteikkel és őszintén beszéljünk a magyar közéletről. Remélem.
Arról pedig, hogy Ön nem tud olyasvalaki "magyar" állampolgárról, akik Magyarországot lejáratták volna külföldön, arról nehéz mit mondanom. Nézzen csak körül szélsőbalos újságunk amerikai háza táján vagy az Önök EU képviselői között, hátha talál valakit. Ha nem, akkor nem tudok segíteni.
Nem vagyok közgazdász, de még a környékén sem, viszont nyitott szemmel igyekszem nézni a nagyvilágot és ezáltal talán tudok némi következtetést levonni. Nem is kívánom ezeket rendszer mentén tárgyalni, nem az én feladatom. De sok sajátosság felismerhető, ha egy kicsit figyelmes az ember. Pl. A legfrissebb hírek szerint a hideg miatt hírtelen tízmilliárddal több fogy el (nincs mögötte teljesítmény). Az energia megtakarítása stratégiai kérdés. Mint említettem, volt módom több időt tölteni L.-ban, jelenleg is onnan levelezek. A magyarországnyi nagyváros a bankvilág központja. Olyan tömegű embert alkalmaz, foglalkoztat ez az ágazat. (abból is hasznot húznak, amiből mások nem képesek). Ezek csak kiragadott dolgok. Mik lehetnek a fő kitörési pontok, mi az, ami számunkra előnyt hozhat? És ehhez szükséges több évtizedre kijelölni egy teljesíthető utat. Szó sem lehet akár már ismert és kudarcba fulladt példákkal előállni. Nagyon szűk a mesgye. Egy lehet a cél: mindent jobban, eredményesebben csinálni, mint a környezetünkben, amit a mai állapotok után emberfeletti feladat! Az ország gazdasági állapota már nem bírja ki a megalapozatlan politikai támadásokat. Ezek hatására milliárdok áramlottak külföldi bankokba, csődöt kiáltva (lásd a görög helyzetet) Futótűzként terjedt az utóbbi hónapokban, a megtakarításod mentsd! A”domino-elv” működik....
Ezek után mi marad, mint lehetőség?.... A módszeres “építkezés”, munkahelyteremtés.
Csupán ötletszintű megjegyzéseim:
-a tüzelő-energia megtakarítása létkérdés. Az egész ország lakásépítési struktúrája felülvizsgálatra szorulhatna! A családi házas építés zsákutca. A meglévők korszerűtlenek, a szegénységbe sodorja az embereket. Ezt a kérdést is jól oldotta meg a viktoriánus anglia, meghatározva a minimális lakás és élettereket. Ezekben él ma a lakosság 90%-a, (pedig itt nyoma sincs szélsőséges időjárásnak). Alternatív energiák használata- szél, nap, geo, bio stb. elengedhetetlen.
-olyan ipar kell, ami ugyancsak olcsó energia felhasználó: ez a könnyűipar, kézműipar, feldolgozóipar (hungarikum)....
-éghajlattűrő mezőgazdaság és termékelőállítás
-minimálisra szorítani a közhivatalnoki szférát ( a számítástecnika világában minden adott)
Györgynek igaza van abban, amit mond, csak egy valami marad le belőle: az előkészítés. Ez alatt azt értem, hogy feltenném a kérdést, hogy biztosak vagyunk-e abban, hogy egy valóban jó irányt mutató társadalom felé kanyarítjuk az ország szekerét?
Szerintem nem, mégpedig azért, mert aki nem képes szembenézni a múltjával, az hiába küszködik a jövőjével. Vajon a sok-sok országmentő hatalmas tervből miért nem lett semmi? Vagy inkább még nagyobb károkozás? Mert nagyjából ugyanazok az emberek akarják rendbehozni közös dolgainkat, akik el is rontották. Ez talán egyszer el is mehetne, de sorozatosan egymás után? Azt MSZ(M)P cirka 40 éve után "rendszerváltás", 4 év szünet, MSZP, aztán 4 év szünet, aztán 8 év teljes MSZP káosz, és itt az eredmény. Mi van ezen csodálkoznivaló?
Ezzel nem fel akarom menteni az MDF,Fidesz-FKGP,Fidesz-KDNP kormányokat, ugyanis ahhoz, hogy ez megtörténhessen, kellettek ők is, tetszik vagy nem.
Györggyel viszont továbbra is egyetértek abban, hogy addig is, amíg megteremnek az előfeltételek, addig nem szabad abbahagyni a gondolkozást, építkezést. Nem szabad hagyni elterelni a figyelmünket arról, amiről valójában szó van, ne engedjünk az agymosó tévének, foglalkozzunk inkább egymással, közösségeinkkel. Ezért nem hiszek az ilyen moldova-féle klubozgatásban, ez nem építkezés, hanem továbbra is szerecsenmosdatás.
Itt érhető tetten az EU közvetett károkozása, mely szerint nem lehetett több állami támogatást adni a Malévnek- a szabad versenyre hivatkozva. Láthatjuk 3 nap alatt ráugrottak a piacra, ami nekünk újabb többszázmilliárdos veszteséget okoz,(majd még éveken keresztül). Ez a “mi” közös Európánk! Köszönjük!
Ez tetszik :)
Amúgy van rajtam kívül valaki itt az olvasók közül aki nemmel szavazott az EU-ra annak idején?
Csak mert ha jól emlékszem mi voltunk az egyetlenek, akik a NEM szavazatra buzdítottak. No nem azért, mert akkor azt gondoltuk, hogy "soha az EU-ba", hanem azért, mert úgy ítéltük meg, hogy a feltételek finoman szólva is megalázóak voltak ahhoz, hogy józan ember azokat aláírja. Csakhogy a mi szórólapjaink kevésnek bizonyultak a több milliárdos IGEN propagandával szemben, a bécsi cukrászdától a kolbászkerítésekig...
Most meg mintha úgy állnánk, hogy itt a többség lassan EU szkeptikus, mindig is az volt. Ezzel nem is lenne gond, milyen alapon vitatom én ezt, csak tudnám hol az a 3 millió ember, aki beszavazott minket...
Egyébként György, nem kötekedésnek szántam soraimat, inkább amolyan álnaív rácsodálkozásnak. Lehet, hogy nem is Önnek szól, Ön csak az apropót adta. Megszoktam már, hogy halljam és tűrjem kései felismeréseket, már csak azért is, mert sosem késő.
Erről szól azért egy keresédes vicc is:
"Nekem van cukrászdám Bécsben. Csak nem megy." :)
Én, mint apolitikus - ám de remek memóriával rendelkező - ember, mellékesen és tényszerűen közlöm, hogy a Jobbik a 2004-es EU-s választásokon nem indult, sőt bojkottálta, de 2009-ben már a részvétel mellett döntött. Ez utóbbi lépését a párt akkor magyar érdekek erőteljesebb képviseletével magyarázta. Számomra ez olyan, mint amikor azért léptek be az MSZMP-be az elvtársak, hogy belülről bomlasszák a pártot.
Maradjunk annyiban, hogy a politikai pragmatizmus a Jobbik életében is jelen van.
Sok mindenben maradhatunk, sőt, nem akarván álszent lenni, el kell ismernem, hogy nálunk is előfordulnak kényszermegoldások. Mint ahogy az életben általában, mi sem mindent jókedvünkben csinálunk, sőt, csak igen kevés dolgot a jelen közéletben.
2004-ben teljesen friss pártként, sokan közülünk még csak nem is tagként, csak szimpatizánsként az utcát jártuk és kampányoltunk amellett, hogy gondolkozzanak el az emberek azon, hogy mire szavaznak igennel. Az álláspontunk akkor is az volt, hogy olyan feltételek mellett nem szabadott volna belépni, és most is ugyanaz. Ezt tetszik, vagy nem, egyedül a Jobbik és a MIÉP hangoztatta a pártok közül, ez utóbbi sorsa azóta sajnos más irányt vett.
Nem sikerült meghallgatásra találnunk, legalábbis nem kellő mértékben, ezt el kellett fogadnunk.
Kopasz_Mercistől kérdezem hogy mit kellett volna tennünk 2009-ben? Hátradőlni és ajvékolni, hogy "gyerekek, ezt elcsesztétek, mi szóltunk előre, egyétek meg amit főztetek"?
Nem ezt választottuk, ennél fontosabb számunkra az ország sorsa. Ha már így alakult, akkor muszáj volt az új, még rosszabb feltételek mellett is részt venni a közéletben, immár tágabb keretek között, és Brüsszelben is még mindig ugyanazt az EU szkeptikus álláspontot tartjuk. Szerintem minden más felelőtlen gyávaság lett volna.
Egyébként eléggé sántít komcsi elvtársi hasonlat, olyan, mint összehasonlítani a krokodil hosszát azzal, hogy milyen zöld :), nem is magyarázom. Mindazonáltal összességében köszönöm a kritikáját, higyje el, ezzel is segít nekünk.
Viszont ha már itt tartunk eszembe jutott egy másik eset, ami tényleg hasonlít az elvtársak úgynevezett belső bomlasztására: 1994-ben az SZDSZ, mint húdenagyon antikommunista párt társult az MSZP-vel, hogy belülről bomlassza. Na, ez hasonlít az Ön példájára. Utólag azt sem tudom sírjak vagy nevessek. Méghogy nincs olyan, hogy balliberális! Hát, egész addig nem is volt, de az "urak" megalkották a fából vaskarikát, hogy polgármester urunkat idézzem.
10 évvel később, 2004-ben a nászútunkon egy társasutazáson összehozott a sors egy akkori SZDSZ főokossal, aki még akkor is a mundért védte, megpróbálta bemagyarázni, hogy milyen frappáns megoldást eszeltek ki. Azt sem tudtuk a feleségemmel, hogy hogyan üljünk másik asztalhoz, hogy ne kelljen a süketelést hallgatni... :)
Én, mint a politikától kissé direkten távol élve (és ezáltal pártpolitikai érzelmektől mentesen józanabbnak gondolván magamat) elfogadom, ha valakinek van egy álláspontja, azt mindig tiszteletben is tartom. Ellenben, ha már nem tudom követni, mert annyira cikcakkos fejlődési utat fut be a dogmatika és nem értem az egészet, akkor felmerül bennem, hogy nem az én készülékemben van a hiba. Így vagyok a Jobbik és az EU viszonyával is. Ha én nem szeretem a gyorséttermeket, akkor nem megyek be a Burger Kingbe még véletlenül se, hanem elmegyek a nagymamámhoz egy jó kis pörköltet enni. Ha nem vagyok MTK drukker, akkor nem megyek ki a Hungária körútra még véletlenül se, hanem a kedvenc csapatom meccsén buzdítom győzelemre őket. Ha vagyok izraelita vallású, akkor ünneplem meg a szombatot még véletlenül sem, hanem a világnézetem szerint gyakorlom a vallásom. Ilyen egyszerű ez.
Hogy mit kellett volna tenni a Jobbiknak 2009-ben? Ugyanazt, mint 2004: nem kellett volna elindulnia a választásokon. Szerintem ez így lett volna fair. Láttunk Európában olyan pártot, amelyik nem ért egyet az EU-val, és ezért őket nem izgatja az EU-választás, és el sem indultak.
Rendben, elfogadom a véleményét, egyet viszont nem értek vele. A mi választópolgáraink eddig - a legjobb tudomásom szerint - egyetértenek döntésünkkel. Reméljük Ön ezt tartja a Jobbikkal kapcsolatos legnagyobb gondjának, akkor azt hiszem máris megérte ezt a rövid levélválást :)
Hajlok arra, hogy Kopasz_Mercis véleményét helyeseljem, mert ha nagyon nem szeretek valamit, akkor nem veszek részt benne. Ezzel együtt tény, hogy az Európai Parlamentben vannak euroszkeptikus pártok, azaz a dilemma kapcsán más országokban is a Jobbikéhoz hasonló álláspont kerekedik felül. Ráadásul az EU parlament minden párt számára kiváló szereplési lehetőség, tehát a pártlogika nehezen engedné meg ennek kihagyását. (A testes tiszteletdíjról nem is beszélve, aminek egy részét az EU-képviselők általában le szokták adni a pártjuknak, jól jön az a pártkasszának, bár nem tudom, a Jobbiknál mi a szokás. Az MSZP-sek leadnak 15%-ot, és úgy tudom, a fideszesek is.)
Azt hiszem ezt a témát kimerítettük. Egyébként a Jobbiknál is be kell fizetni a párthoz/megyéhez/helyi szervezethez minden, a szervezet által elért jövedelem után, legyen az helyi önkormányzati, megyei, országos, vagy európai pozíció.
A testes tiszteletdíj emlegetését pedig, már meg ne haragudjon nem Öntől vártam volna, akik a komplett MSZMP vagyonra igényt tartottak, a vele járó súlyos erkölcsi, politikai felelősségre azonban nem, hogy visszakapcsolódjak az eredeti témához. És itt nem csak az anyagaiakról beszélek, azt meg sem merem tippelni mekkora összeg lehetett. Nem avatna be? Hogy legközelebb kvízvetélkedőn okosabb legyek :) Ide még tartozik a kapcsolati tőke, az apparátus, a háttérinformációk, a titkos anyagok, a főállású politikusaik, stb.
A mi képviselőink erkölcsileg, anyagilag eddig többet áldoztak, mintsem azt olyan könnyű legyen megfizetni. Már csak azért sem, mert aki nálunk pénzért gondol politizálni, az súlyos tévedésben van, jobban tenné, ha keresne valami jövedelmező állást :) Félre ne értsenek, tudom, hogy mivel jár egy EU képviselőség, csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy az ok-okozati láncolatban velünk kapcsolatban fordítva ülnek a lovon...
Szinte élmény látni az értetlen tekinteteket, amikor a kampányok pártonkénti elszámolásáról van szó. Szakértők tippelgetnek a Jobbikkal kapcsolatban mindenféle piaci alapon, látszik, hogy annyira nem illeszkedik a paradigma rendszerükbe az, hogy valaki azért áldoz a sajátjából, mert jót szeretne tenni a nemzetének. Különösen nem értik, amikor ez tömeges méreteket ölt.
Meggyőződésem, hogy szebb napra virradunk, amikor egy ilyen "szakértőnek" a reggeli zuhany alatt leesik a húszfilléres. Akkor talán többen rájönnek, hogy mit is akarunk és kik is vagyunk valójában. Addig nekik sajnos marad a demagógia...
Kedves Károly! A felvetésem nem erre futott ki ugyan, de - immár valóban kimerítve ezt a topikot - szívesen váltok Önnel néhány szót a pártok pénzügyi helyzetéről. Én 2006 óta vagyok MSZP-tag, korábbi időkről nincsenek pontos ismereteim, annyi viszont biztos, hogy az MSZMP-vagyon megöröklése nagyrészt legenda. A rendszerváltáskor az MSZMP-s pártházakat államosították, és a pártok központi irodák céljaira kaptak Budapesten ingatlanokat. Emlékezetes, hogy a Fidesz az MDF-el közösen kapta meg a volt tisztiházat az Erzsébet-hdnál (Március 15. tér), és hamarosan eladták egy banknak, ma az épület az MKB Bank székháza. Az MSZP a Köztársaság téren kapott irodaházat. Vidéken azonban az MSZP szervezeteinek sehol nem maradtak irodái (Budaörösn sem). A helyi szervezetek azóta is bérelnek helyiséget, ha van rá pénzük, vagy magánházakban működtetnek irodát. Azt is biztosan tudom, hogy immár az MSZP a legszegényebb pártok közé tartozik. Ennek látványos jele volt, hogy a 2010-es önkormányzati választás kampányában Budaörsön mi 800 ezer Ft-ot (!) költöttünk, míg két fő vetélytársunk 10 milliós (sőt, egyikük több 10 milliós) nagyságrendben költött. Nekünk csak ennyire tellett, de nyilván Ön is érzi a helyzeti hátrányt azokkal szemben, akik a mi kampánykiadásainknak akár 30-40-szeresét is elkölthették! Őszintén szólva a Jobbik kampánykiadásáról nincs információm, de gyanítom, hogy a miénkhez állhatott közelebb.
Vissaztérve a kiinduló ponthoz: vagyon, apparátus, háttérkapcsolatok .... mindez kehet, hogy nyomokban még létezett 22 évvel ezelőtt, de ma ebből semmi nincs. Csak a munka van. Amit nem csinálunk meg magunk, az nem is lesz. Ennyi. Az MSZP ma így működik. Sajnálom, ha leromboltam Önben egy illúziót. Tehát, ha Ön 2012-ben vagyon után kutat, ajánlom, hogy más pártok háza táján keresgéljen.
Tisztelt Laczik úr!
Komolyan kezdek aggódni, mert kettőnk közül egyikőnk itt most nagyon félreért valamit. Tegyük fel, hogy én vagyok az, tehát:
1. Legenda, hogy Németh Miklósnak, Horn Gyulának, Kovács Lászlónak, Békesi Lászlónak, Bokros Lajosnak, Suchman Tamásnak, Keleti Györgynek, Lamperth Mónikának, Draskovics Tibornak, Veres Jánosnak, Kapolyi Lászlónak, Gyurcsány Ferencnek, Bajnai Gordonnak, Juhász Ferencnek, Lendvai Ildikónak stb. lenne komolyabb kapcsolati tőkéje. Alighanem a tisztelt olvasók a listát hajnalig tudnák folytatni.
2. Legenda továbbá a pénzügyi helyzetük. Ön megerősíti, hogy például a fent említettek, meg az MSZP "elit"-je csupa éhes proletárból áll, tehát multimilliárdost még véletlenül sem lehet köztük találni.
3. Legenda a köztársaság-téri székház múltja, ugyan már, dehogy volt az MSZMP sasfészek, miket gondolok én itt...
4. Nyilván legenda a többi MSZMP ingatlan sorsa is: Csillebérc, Őszöd és társai, gyárak, mind-mind mendemonda.
5. Azt, hogy az ingóságokat 1990 körül hogyan kótyavetyélték el, nem tudom, sőt, biztosan ez is legenda. Mindenesetre panaszkodni nem kéne...
Hogy a legendákban megörökölt vagyonnal mihez kezdtek, az egyrészt az Önök sara, másrészt meg közügy, mert azt annak idején erővel vették el. Persze biztos ez is legenda.
Ha egy párt hiteles szeretne lenni, akkor nem valakihez képest kell hitelesnek lenni, hanem abszolút értelemben. Ez különben vonatkozik a mostani többségre is: értem én, hogy az emberek jobbnak találták őket, mint a balliberális koalíciót, de ettől jók is lettek? Pusztán ettől kétlem. Persze matekból is mindig rossz voltam, nem tanultam meg, hogy 52%=66%, biztos a kerekítést rontom el :)
A kampányaik kötségvetéséről meg legyen szíves ne panaszkodjon, 4 évente piros MSZP logókba és naracssárga táblákba öltöznek az utak, egyik verzió sem két fillér. Én tudom, mert a mi töredéke plakátjainkat én szoktam tervezni és kivitelezni, képben vagyok, hogy mi mennyibe kerül. Arról, meg, hogy az ilyen előkelő hirdetési helyekre nekünk esélyünk legyen odaférni, nem is ábrándozom. Az a rendszerváltó "elit" privilégiuma, mint "nemlétező" kapcsolati tőke. Remélem előbb-utóbb visszafele sül el a puska, és a választók is elgondolkoznak azon, hogy végeredményben saját maguk fizetik településenként a súlyos tízmilliókat, amiből őket győzködik arról, hogy ez így van rendben...
Egyébként vagyon után kutatok más párt háza táján is, csak a polgármester úr mindig megsértődik azon, hogy őt is meg-megtalálom. Pedig nem én adtam neki az ötletet, hogy lépjen be az SZDSZ-be, akkor én még kicsi voltam...
Kedves Károly, a felsoroltak közül néhányan (pl. Bokros, Bajnai) soha nem voltak tagjai az MSZP-nek. De a téma szempontjából ennek nincs is különösebb jelentősége. Az sem érdekes most igazán, hogy Csillebércet elvették-e valakitől (vagy nagyon sok gyereknek szereztek felejthetetlen örömet a táboroztatással), vagy milyen ingóságokat kótyavetyéltek el 22 évvel ezelőtt, ha egyáltalán... Én a jelenre utaltam, és az MSZP-s alapszervezetek helyzetére. Itt Budaörsön nemrég készítettünk éves költségvetési tervet. Meglepődne az összegen, bizonyára úgy vélné, hogy rosszul lát, vagy lemaradt egy nulla. Pedig nem. Azonban nem akarok panaszkodni, hiszen Puskás Öcsi rongylabdával is jól focizott, más meg Adidassal is mellé rúg... Amit valójában mondani akartam, az nem más, mint az, hogy ezennel egyetlen ünnepélyes aktussal Önnek ajándékozom a budaörsi MSZP-szervezet tulajdonában lévő összes gyárat, üdülőt és pártszékházat! Mi pedig maradunk a megszokott faházban.
Polgármester úr, nem vagyok nagy, de azért nőttem, köszönöm az érdeklődését. Viszont az ilyen típusú cinizmustól az Ön rovott múltja még nem változik.
Laczik Zoltánnak pedig nagyon köszönöm, hogy felvilágosít, hogy Bokros nem volt az MSZP tagja. Tudom. Viszont Horn alatt a kormányban benne volt, ne tessék értetlenkedni.
Egyébként van olyan párt, hogy "Budaörsi MSZP"? Szerintem nincs. Olyan van, hogy MSZP. Az meg csordultig van az előző rendszer és az elmúlt húsz év milliárdos haszonélvezőivel. Mint ahogy a polgármester úr által oly nagyon szégyellt, letagadott drágalátos liberális párt is.
Bár Károly szerint lenne mit (gondolom önkritika), de semmi letagadni valóm nincs. A jelzőkkel nem foglalkoznék, azt pszichológusra hagyom, de érdekelne, ezek szerint a jobbik már a véleményeket, a világnézetet is kriminalizálná, vagy a "rovott múlt" is csak egy beteges elszólás?
Akkor megpróbálnám a lehetetlent, és felteszem a kérdést, hátha kapok rá egyenes választ. Ha semmi letagadnivalója nincs, akkor vajon mi a szöszért nem szerepel a saját honlapján a "magamról" oldalon az életéből két évtized? Egy ember életéből húsz év nem tekinthető épp elhanyagolható mellékvágánynak. Cirka ennyi ideig az SZDSZ-ben ügyködni szintén nem mellékes. Amit az SZDSZ ezzel az országgal művelt, arra pedig a "rovott múlt" egy enyhe jelző, inkább meg kéne köszönnie, hogy ilyen diszkréten fogalmaztam.
Egyébként nem kell magyarázkodnia, ha ilyen múltam lenne, én is igyekeznék sürgősen megszabadulni tőle.
Sajnálhatja, hogy az ilyen magamfajták erről nemigen hajlamosak megfeledkezni, elismerem, kicsit nehéz eset vagyok...
Károly, el kell ismernem, teljesen jogos az a kérdése, van-e olyan párt, hogy "Budaörsi MSZP". Látja, észreveszem, ha jó mondatokat ír! (Írjon minél többet.) Sajnos, valóban az a helyzet, hogy egy helyi szervezet munkájának sikeressége vagy sikertelensége nem választható el az anyapárt általános megítélésétől. Higgye el, mi már csak tudjuk, mert éppen ezért "szívtunk" Budaörsön 2010-ben. Szerintem az előző ciklus(ok)ban a mi képviselőink összességében jó teljesítményt nyújtottak, ez alapján az önkormányzati választáson sokkal jobb eredményt érdemeltünk volna. Német választási szakértők szerint helyben max. 10-11%-al lehet eltérni pluszban vagy mínuszban az országos trendtől, ha a helyi képviselők nagyon jók vagy nagyon rosszak. Ha viszont nem kiemelkedők, de nem is nagyon kutyaütők, akkor helyben nagyjából az országos trend jön be, korrigálva persze bizonyos helyi sajátosságokkal (pl. hagyományosan jobb- vagy baloldali körzet stb.) Szóval tényleg nem függetleníthetjük magunkat az anyapárt viselt dolgaitól. Viszont ez Önökre is érvényes! Ha pl. a Parlament külügyi bizottságának alelnöke olyanokat mond, mint amiket mondott, akkor az Önökre is visszaszáll, mégha - esetleg - nem is azonosulnak vele.
A minálunk.hu portálrendszer pártoktól független média, mely sem egyik, sem másik párt érdekeit nem szeretné kiszolgálni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a pártok, és politikusok véleményei, és közleményei nem kaphatnak helyet oldalainkon, sőt! Fontosnak tartjuk a pártatlan tájékoztatást, és inkább volna pártoskodás, ha egyik vagy másik oldal véleménye kiszorulna az oldalainkról.
A politikai szereplők (önmaguk nevében vállalt) véleményei akkor is helyet kaphatnak oldalainkon, ha azok tartalmával a szerkesztőség tagjai nem értenek egyet, és akkor sem jelenítjük meg másképp, ha azok tartalmával maximálisan egyetértünk, bízva az olvasók értékítéletében.
