|
Manapság a városi emberek szilveszteri szokásai kimerülnek az irgalmatlan evészet és ivászatokban, az év végének vannak azonban igen érdekes rítusai is. Falun az idősebbek még őriznek pár szokást, melyek nemcsak érdekessé és izgalmassá, de családiassá is tették az év utolsó napját és az új esztendőt, mindezt fejfájás nélkül. Ezek a szertartásos és hiedelmi rítusok nekünk mindenképpen furának tűnnek, de mennyivel több értelme van ezeknek, mint úgy berúgni, hogy nem is emlékszünk semmire. Íme két tipp a szerencsésebb újévkezdethez!
Az ételek kiválasztása: R égi paraszti hagyományok szerint az újévi jókívánságoknak nagy jelentőségük van, befolyásolják a következő évi munkát, a termést, az újévi cselekedetek hatással vannak az egész évre. Így a szilveszteri újévi ételek is a jövőt meghatározó tulajdonságokkal bírnak. Szilveszter estéjén nem szabad malacot enni, csak halat, nyulat, őzet, szárnyast, ugyanis a hal elúszik, a nyúl, az őz fürge lábaival elszalad, a szárnyas elrepül az óesztendő minden bajával együtt. Újév napján viszont fő étel a malac, mivel orrával előre túrja a szerencsét, míg a szárnyas elkaparná azt. A lencse, a bab sok pénzt, szépséget hoz annak, aki újévkor bőségesen fogyasztja. Újévi napfigyelő
A népi hiedelem szerint amilyen az év első napja, arányosan olyan lesz az egész év is. Ha szépen süt a nap, akkor az egész év szép napos lesz, ha a hajnal piros hassal kel fel, akkor szeles év elé nézünk. Arra is oda kell figyelni, hogy az ember mit csinál, ilyenkor nem szabad semmit kivinni vagy eladni a házból, mert akkor év közben nagy veszteség érhet minket, veszekedni sem szabad, mert akkor az egész év balhés lesz, sőt napközben lefeküdni vagy pihenni sem éri meg, mert akkor nagy valószínűséggel ágynak esünk majd az új esztendőben. Máris egy újabb ok, hogy miért ne másnaposan kezdjük az újévet. Újév Budaörsön régen:
Éjfélkor templomi harang hirdette az Új év beköszöntét, ekkor a rokonok és ismerősök szerencsés és boldog újesztendőt kívántak egymásnak. A jókívánságokért a gyerekeknek pénz, édesség, míg a felnőtteknek bor vagy pálinka járt. Délelőtt ünnepi szentmisén vettek részt, majd megebédeltek. Ekkor kizárólag disznóhúst fogyasztottak. Délután a férfiak vendéglőbe indultak, ott kártyáztak és borozgattak, míg az asszonyok a gyerekekre vigyáztak, vagy a szomszédokkal beszélgettek. Többen délutáni imádságra mentek a templomba, majd ennek végeztével a vendéglőkben táncmulatság vette kezdetét, amely éjfélkor ért véget !
veilandgyula forráa:BUDAÖRS LEXIKON-borsa.hu
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|