Ambrus András színművész, a mi kedves Bandi bácsink újra meg újra elvarázsolja közönségét. Hogy ezt hogyan csinálja? Talán a csodálatos, Gyergyóalfaluból származó életerő, büszkeség és adni akarás az oka.
Egy biztos: elhisszük neki, hogy a népes család suhanc fiúcskája, aki bizony kiszalad az atyai pofon elől; hogy cseperedő fiatalember, aki alig várja már, amikor végigsétálhat a falu főutcáján kaszával a vállán; hogy lányokra kacsingató, csókot lopó ifjú a fonóban - és még sorolhatnánk tovább.
Gyergyóalfalu ünnepre készülődése, az ünnepek méltó megtartása, a fenyőfa kiválasztása az erdőben - távoli dolgok a városlakók számára. De mégis milyen jó ezekbe belefeledkezni és szinte úgy érezni, mi is ott vagyunk velük - abban a távoli, tiszta lelkű faluban, ahonnan először indultak el zarándokok Csíksomlyóba.
Reméljük, jövőre újra ott találkozunk, Bandi bácsi!
"Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra."
(Ady Endre)
Ambrus András író-színművész estje az Adlerban
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza,
De jó volna tiszta szívből
-Úgy mint régen-
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.
Ady Endre: Karácsony (részlet)
Fotó:veilandgyula
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
