hirdetés

Beszélgetés Dr. Lipták Andrással, a Budaörsi Polgári Kaszinó irányítójával, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért Egyesület alelnökével, a múltról, a jelenről és a jövőről, három fejezetben.

1. rész Polgári Kaszinó

- Már nyolc éve annak, hogy a Polgári Kaszinó Budaörsön elkezdte a tevékenységét. Kik alapították, hogyan kezdődött és miért jött létre?

- A Polgári Kaszinó nyolc évére talán az jellemző, hogy az első 2-3 évben mint a Polgári Körök Kerekasztalának egy kultúrával és kulturális résszel foglalkozó ága szerepelt. Nevében is az van, hogy kaszinó, tehát beszélgetés.

E beszélgetésnél mindig van egy közös téma, amit előre kiválasztunk, és ezt a témát fölvezeti valaki, aki ennek a témának tudora, majd utána kérdés-felelet formájában lehet tovább menni a részletekre.

A Polgári Körök Kerekasztala pedig akkor alakult, amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr a szégyenletes 2002-es választásokat követően felhívta a jobboldali érzelmű és világnézetű embereket arra, hogy polgári köröket szervezzenek, a polgári körökben tevékenykedjenek és amennyiben lehet, akkor világnézetük alapján segítsék az akkor oly szükséges, ma már a megvalósult rendszerváltozást.

Megalakultak Budaörsön a polgári körök, és akkor a polgári körök vezetői találkoztak viszonylag gyakran – havonként, két havonként – és az akkor aktuális feladatokat beszélték meg. Nekem is volt/van egy polgári köröm, kb. húsz taggal, akik család, ismerősök, barátok közül kerültek ki, nagyrészt értelmiségiek.

Amikor már 30 polgári kör ült az asztal mellett, rájöttünk arra, hogy a tagság már nem fér be a legnagyobb terembe sem, és ezért létrehoztuk a polgári körök kerekasztalát, ahol a polgári körök tagságát a vezetők képviselték. A vezetők pedig tájékoztatták a tagságot a megbeszéléseik után.

Akkortájt alakult meg a Polgári Kaszinó. Először a Kerék vendéglőben találkoztunk, majd az Ifjúsági Klubban és amikor személy szerint én, ill. mi vettük át ezt a tevékenységet, akkor kerestem meg az Adlert és alakult ki ez a kapcsolat.

5-6 éve már annak, hogy a szervezést magunkra vállaltuk. Mindig meghívunk Magyarországon vagy a Kárpát-medencében élő, vagy a világ magyarságát képviselő vezető személyiségeket, akik a kultúra, politika és a tudományok területén egyedülállót alkottak és akik részt tudnak venni és irányt tudnak mutatni a fejlődésben.

Olyan emberekről van szó, akik között vannak professzorok, társadalom-tudósok, szociológusok, közgazdászok. Azt mindig a hallgatóság létszámán mérjük le, hogy milyen érdekes témát választottunk ki.

A rendezvények és előadások ingyenesek, minden évben hat rendezvényt tartunk: hármat az év első 4-5 hónapjában, hármat az év utolsó 3 hónapjában. Júniustól szeptemberig szünetet tartunk, ilyenkor mindenki inkább a saját családjával van elfoglalva.

- A Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért Egyesület hogyan illeszkedik bele ebbe a képbe?

-  A Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért egy közhasznú egyesület. A 2004-es szégyenletes, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredménytelenségét követő napon Éhn József barátommal, aki azóta is az egyesület elnöke, beszéltünk arról, hogy valamit tenni kellene, mert végül is most a Kárpát-medence magyarságát iszonyúan megbántottuk. Ők azok az emberek, akik sokkal többet érdemelnek, mint mi, akik itt élünk. Nekik mindennap meg kell küzdeniük a magyarságukért, a nyelvvel kapcsolatban, a kultúrával kapcsolatban, az autonómiai törekvésekkel kapcsolatban, az életük létfenntartása is kérdéses.

Nos, akkor huszan összeálltunk elég hamar és megalapítottuk az Egyesületet. Azóta is működik az egyesület több területen, a legnagyobb munkamennyiséget az elnökünk, Éhn József vállalja magára. Az utolsó négy évben én voltam az egyesület alelnöke, így történt, hogy a Polgári Kaszinót is szinte közösen szerveztük, tartottuk Éhn Józseffel.

Ebben a nagyobbik részt én vállaltam, de a vele való egyeztetést követően. Munkámban Pinkóczy László barátunk, aki szintén tagja egyesületünknek, szintén segített.

  - Mi lesz a következő találkozó programja a Polgári Kaszinóban?

  - Már harmadik éve, hogy a hatodik, egyben az év utolsó előadása egy kulturális rendezvény. Az idén a fő előadó Ambrus András író, színművész barátunk, szeretett Bandi bátyánk lesz.

Éppen most, amikor befejezzük ezt az interjút, vele fogom megbeszélni, hogy december 9-én délután 18 órakor az Adler kávéházban, az év utolsó rendezvényén a karácsonyi hangulatot ő milyen módon és eszközökkel fogja számunkra biztosítani.

- Kiket várnak a Kaszinóba?

- Mindig mindenkit, megkötések nélkül. Még budaörsi lakosnak sem kell lennie.

(folytatjuk...)

SSzK