A megjelenteket Sianos Tamás, a budaörsi Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke köszöntötte. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a görögség részéről kevesen jöttek el.

A diavetítéssel színesített előadás az 550 évvel ezelőtti történelmi idő bemutatásával vette kezdetét. A törökök térhódításai miatt egyre több görög kereskedőcsalád menekült Erdélybe, Moldvába, Havasalföldre. Mai szóhasználattal élve hálózati láncot hoztak létre, régi nevén kompániát. 4 %-os haszonkulccsal kereskedtek, ami a mai világunkban elképzelhetetlen. Az adót egy összegben fizette a kompánia az erdélyi fejedelemségeknek. Szigorú szabályok vonatkoztak a kereskedőkre, akik szekereikkel a négy égtáj fele járták a világot, vagy hajóztak a Dunán portékáikkal.

Amikor a törökök 1660-ban Nagyváradot elfoglalták, jelentős számú görög népesség menekült Debrecen, Tokaj környékére. Széles nemzetközi kapcsolataik folytán sikereket értek el a tokaji bor forgalmazásában. Áruik széles választékából vásárolhatott magánakvalót a falusi lakosság, de a városi gazdagok luxusigényeit is kielégítették. Mindeközben megőrizték hitüket, identitásukat. Sokan dúsgazdaggá váltak. Támogatták a Rákóczi féle szabadságharcot. Ennek bizonyítéka, hogy 2000 aranyat adtak a gyöngyösi vár védelmére.

„A hely, ahol élünk az a világ közepe” – így tartja egy görög mondás. Ezért támogattak számos templomépítést, legyen az katolikus, vagy protestáns. De maguk számára is építettek templomokat, iskolákat, tanítóképzőt.

A reformkorban a magyar szívű görögség rokonszenvezett a magyarok iparfejlesztő törekvéseivel. Báró Sina György bőkezűen adományozott a Lánchíd megépítéséhez, a Vaskapu hajózhatóságához, a folyamszabályozási vállalkozásokhoz, Széchenyi terveihez.

Görög származású volt Xantus János, a budapesti Állatkert első igazgatója. Tudja a kedves olvasó, hogy a Boráros térnek semmi köze a borárusokhoz? Ugyanis Boraros János nevét őrzi, aki Pest polgármestere, városbírója volt, és ilyen minőségben a Városliget létrehozója.

A barátság nagyobb kultusz, mint a szeretet – ez a jellemzés maradt fent a 19. századi görögségről. Sajátossága még a szellem és a tőke, a gazdasági teljesítmény összefonódása.

Trianon után érzelmi, kereskedelmi, gazdasági trauma lett úrrá az országon és megindult egy nagyarányú beolvadás a görögség részéről.

Az előadó hatalmas tudásából még szívesen nyújtott volna a hallgatóságának, de az idő elszaladt, és talán egy másik alkalommal többet tudhatunk meg arról, hogy miért is menekültek görög családok az 1950-es években Magyarországra.

s.k.
Fotó:Wunderlich