Szent Márton élete

Szent Márton püspök 316-ban (vagy 317-ben) született a Római Birodalom Pannónia tartományában (a mai Szombathelyen) római katonatiszt fiaként. Szülei néhány évvel később Itáliába költöztek. Márton 328-ban – szülei tiltakozása ellenére – katekumen (hitújonc) lett, mivel erős vágy élt benne, hogy keresztény remeteként éljen.331-ben - pogány szülei akarata szerint - besorozták a római hadseregbe, és mint lovas testőrtisztet Galliába vezényelték.

A legenda szerint 334-ben a galliai Ambianum (Amiens) városkapuja előtt találkozott egy fázó koldussal. Köpenyét kettéhasította és egyik felét a koldus vállára terítette. A következő éjszaka álmában megjelent Krisztus a fél köpenybe burkolózva, mert ő volt, akit koldusnak vélt.

Márton hamarosan kilépett a hadseregből, és 334 táján megkeresztelkedett, majd téríteni indult kelet felé egészen a Dunántúlig. Hazatérve édesanyját is megtérítette. 359-ben Poitiers közelében telepedett le, hogy Hilarius püspök mellett lehessen.

Turones (ma: Tours) városának polgárai 371-ben püspökké választották. A város mellett kolostort alapított, ami a középkorban Franciaország egyik vallási központja lett.

Csodák sora kísérte Márton püspök működését: betegek gyógyítása, halottak feltámasztása, ördögtől megszállottak megszabadítása volt a bizonyítéka az ő isteni kiválasztottságának. Fáradhatatlanul dolgozott a hit terjesztésén még idős korában is. Nyolcvan éves elmúlt, de még járta a vidéket, látogatta az egyházközségeket. 

Hívei és szerzetesei tiszteletétől övezve halt meg 397-ben. A hagyomány szerint november 8-án hunyt el, és november 11-én temették el. Temetésének időpontja vált emléknapjává. Szent Márton volt az első olyan szent, aki nem mártírként halt meg.

A Legenda Aurea a szent számos csodáját beszéli el, többek között gyógyításokat, halottak feltámasztását, az ördög legyőzését, a rablók megtérítését, vad kutyák megszelídítését.

Szent Márton kultusza

Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. Védszentként tisztelték többek között a koldusok, a katonák (gyalogosok és lovasok egyaránt), a ló- és lúdtartók, valamint a szőlőművelők, a hordókészítő kádárok, továbbá Franciaország védszentje volt.

Márton kultusza feltehetően már a honfoglalás előtt virágzott hazánkban. Szent István a zászlaira Szent Márton képét festette. [...]

Születésének egyik feltételezett helyén Szent Márton tiszteletére épült a pannonhalmi bencés apátság, melyet szentmártonhegyi apátság néven is emlegettek. [...]

Lúd és újbor

A legismertebb az a legenda, mely szerint Szent Márton a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől - mivel nagyon szerény ember volt -  kitérjen, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét. Innen a Szent Márton lúdja elnevezés.

Ezen a napon hagyományosan libát ettek a paraszt családok, úgy tartották, aki ezen a napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog.

Általában erre a napra forr ki az újbor, a kicsit még csípős ízű nedűt Szent Márton boraként is emlegetik.

Szent Márton ünnepe a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep.  A betakarítással összefüggő munkálatok  lezárulnak erre az időszakra, sőt az ősszel szüretelt szőlőből is kiforr az új bor.

November hónapot bizonyos vidékeken "kis farsangnak" is nevezték, ugyanis ekkor még meg lehetett tartani a lakodalmakat és vigasságokat, amelyek majd az adventi időszakban tiltva lesznek.

Néhány szólásunk is megörökítette Márton lúdját, pl."Sok Szent Márton lúdja elkelt azóta", mely az idő múlására vonatkozik, hogy bizony régen volt az már! A "kövér, mint Szent Márton lúdja" mondás aligha szorul magyarázatra.

Szent Márton napjainkban

Az Európai Kulturális Tanács 2005. áprilisi luxemburgi ülésén választották ki az Európát átszelő 15 tematikus kulturális útvonalat, amelynek egyike az ún. "Szent Márton kulturális út", Szombathely és a franciaországi Tours városa között.

Egyre több rendezvényt tartanak országszerte e jeles napon, így Budaörsön is. Az új bornak, a libalakomának, a szórakozásnak, amely lezárja a nyári munkák, a terménybetakarítás időszakát, az ideje ez.

Íme, a Márton-napi rendezvények Budaörsön:

November 5. Márton-napi díszek készítése

                   Márton-napi különleges menü 

November 11. Mártonnapi vesperás a katolikus templomban du.

                     Standby bulija a Friedmann-házban este

November 12. Lámpások, sütik, bolhapiac a gyerekeknek 3 helyszínen

November 13. Egész napos városi ünnepség felvonulással:

10.00-12.00 Márton napi népszokások felelevenítése, kézműves foglalkozás, népi játékok, íjászat és libavadászat (a fődíj egy lúdláb torta)

12.00-13.00 Borszentelés – Varga János plébános atya
Márton napi népi ételek kóstolása.

13:00-14:00: „Ludas Matyi” választás és közös családi bábjáték  

               Városi Régészeti Kiállítás

10.00-13.00: Lámpáskészítő kézműves-foglalkozás sült tökkel és teával

               Lakótelepi Közösségi Ház 

16.30:  Lámpás felvonulás a Szabadság úton - találkozó a Városháza előtt

            Tündik Tamás és a Csobán zenekar kíséretével vonulunk a JMMK-hoz

17.00-18.00:  "Márton szekerén" - Gulyás László vándormuzsikus előadása

18.00-tól Táncház a Szélrózsa Néptáncegyüttes közreműködésével

              Jókai Mór Művelődési Központ