Hattinger Klebaskó Gábor a budaörsi ruszin önkormányzat elnökeként foglalt helyet az esten, valamint meghívott vendégeik, így Paulik Antal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium osztályvezető helyettese, valamint Kraszlán István.

A terem falán kiállított fotók a húsz éves ruszin mozgalmat mutatták be. E kis nép sorsa fotókon bemutatva. S van e szomorúbb a hontalannál, a hazátlannál? Van e szomorúbb az otthontalannál, a védtelennél? Kell egy közösség, egy összetartó erő, maga a nemzet, mert különben a kint rekedt elvész, széthullik. Ezért igen nagy feladat hárul a mindenkori államra, amelynek kötelessége a kisebbet védelmezni, segíteni abban hogy megőrizze identitását .

Mi vajon mit tudunk erről a maroknyi népről? Valljuk be, nem sokat. Pedig a magyarokhoz fűződő kapcsolatuk még a honfoglalás korára nyúlik vissza, amikor is ez a nép hűséges követője volt a magyarságnak. Az ősmagyarokkal együtt a Kárpát-medencében telepedtek le, de önálló államot sosem alkottak.

A magyarországi ruszinok viszonylag egységesebb tömbben, a mai Magyarország észak-keleti részén, azaz Borsod- Abauj- Zemplén megyében élnek. Kis számban a fővárosban, valamint Szabolcs megyében. Az 1941-es népszámláskor több mint félmilliós lélekszámban éltek az akkori Magyarország területén, számuk becslések szerint ma 6000 körül forog. A határok megváltoztatásával sokan kint rekedtek határon túlra, így nyelvük is azokhoz a területekhez alkalmazkodott, mint Ukrajna, Lengyelország és Szlovákia nyelvéhez.

Az asszimiláció ellenére a hazai ruszinság megőrizte nyelvét, kultúráját, néptáncait, népdalait. Mélyen vallásosak, a görög-keleti vallásukat ma is gyakorolják. Magyarországot, különösen szabadságharcai folyamán, erejükhöz mérten mindig segítették, hiszen ide tartozónak vallották és vallják magukat.

A hazai ruszinság önszerveződése 1991-ben Komlóskán kezdődött, ahol létrehozták a Magyarországi Ruszinok Szervezetét. Céljuk a magyarországi ruszinok elismertetése. A ruszinoknak a kurdokhoz hasonlóan nincs államuk, egymással a kapcsolatot a ruszin költészet, kultúra ápolása révén tartják. Fontosak számukra a különböző rendezvények megtartása, mert ezeken keresztül kerülnek közelebb egymáshoz és így erősítik összetartozásukat.

Az est folyamán elhangzott a jelen lévő költő, Hattinger Klebaskó Gábor „Belzebúb a kor szelleme” című verse, melyet Bácskai János előadásában hallhattunk.
Az összejövetelt egy kellemes beszélgetéssel összekötött állófogadás zárta.

Beszámoló:Major Edit
Fotó: Veiland Gyula