Budaörsön már nagyon régóta, de legalább is húsz éve annak, hogy különböző klubok jöttek létre. Az első alapítók között volt Bobák Bálint, aki megalapította a Természetjárók Klubját. Nívós utazásokat szerveztek már akkor is. Sok barátság kötődött az összejöveteleken, a kirándulások még jobban összehozták a barátokat, miközben maradandó élményekben volt részük. Most Mádra és Vizsolyba látogattak a klub tagjai.

Bobák Bálintot nagyon kedvelték a klubtagok, olyannyira, hogy halála után klubjuk névadójává választották és szellemét így őrizték tovább. A klubtalálkozókon eltöltött idő sokaknak bearanyozza az idős korát.

Az utód Jelen Károly lett, aki szintén egy ragyogó szervező, vidám kedves klubvezető. Ő képviselő volt, jelenleg külsős bizottsági tag. Így  az elnöki tisztet Hermann Józsefnek adta át, de a klubot a mai napig is Jelen Károly neve fémjelzi. Számos tartalmas utazáson vannak már túl. A  2011. október 15-i túrán a Zempléni hegyekben jártunk, Mádon és Vizsolyon.

Csodálatos időnk volt. Az októberi napsütés bearanyozta a tájat, amerre mentünk. Első megállónk Mád volt, mely település a Zempléni hegyek ölelésében fekszik. Hazánk igen csak távoli vidéke ez, nem csoda, ha nem sokan ismerik.

A település a 13.században már létezett. A legrégebbi oklevelekben is mezővárosként említik. A 15. században a tokaji várhoz tartozott, majd a regéci várhoz. 1541-ben a tállyai uradalom részeként említik. Úticélunk azon túl, hogy a természet szépségében gyönyörködjünk, a mádi zsinagóga volt.

Ez Magyarország egyik legszebb zsinagógája, mely épségben megmaradt. A háború előtt sokan éltek itt azok, akik ezt a templomot vallásuk alapján használták, de a háború végére szinte senki sem maradt élve közülük. Istenben vetett hitüket azonban híven őrzik ezek a falak és adnak helyt az utókornak és az érdeklődő turistáknak egyaránt. 1795-ben építették barokk stílusban.

Európában a mádi zsinagógán kívül hasonló stílusú csak egy van. Az átépítése során a barokk és a copf építészeti stílus keveredése jött létre, ettől vált egyedivé és Magyarország egyik legszebb zsinagógájává. A zsinagóga mellett épült rabbiház teljes felújítása 2006-ban kezdődött el.

A községben szőlészettel és borászattal foglalkoznak. Felkerestünk egy szőlősgazdát, ahol igen csak jó mádi bort mértek, mindannyiunk örömére.

Utunk innen tovább vezetett Vizsolyra, ahol az első magyar nyelvű bibliát nyomtatták, amelyet Károlyi Gáspár református esperes gönci lelkész fordított le magyar nyelvre. A Biblia teljes magyar fordítását és kinyomtatását Bornemisza Péter már korábban tervbe vette. A munkálatoknak 1586-ban kezdett neki. A teljes fordítás három év múlva készült el. De ez olyan nagy munka volt, hogy Károlyi három év alatt egyedül nem fordíthatta le az egészet.

A Biblia nyelvezetének vizsgálata arra vall, hogy legalább három segítőtársa volt. Az Ujtestamentum nyelvileg egységesnek látszik, ebből valószínűsíthető, hogy ezt a részt teljes egészében Károlyi fordította.

A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték meg a lengyel származású Mantskovits Bálint vezetésével, aki a nagy feladathoz Németalföldről hozatta a betűket, a papírt pedig Lengyelországból szerezték be. Mantskovits a nyomdáját Galgócról helyezte át Vizsolyba. A nyomtatás elkezdésekor még nem készült el a teljes fordítás, ezért Károlyi kéziratait az akkori gönci diákok – köztük Szenczi Molnár Albert – laponként, gyalogszerrel hordták Vizsolyba. 1589. március 3-án Ernő főherceg és a királyi titkár, Faustus Verantius arról írt a szepesi kamarának, hogy Vizsolyban régi naptárt és más hasonló könyveket nyomtatnak, ezért betűit és könyveit elkobozzák.

A zempléni hegyvidék a Rákócziak kezében volt, így beleszólásuk is volt az ott történtekbe. S habár a biblia magyarra való fordítása abban az időben büntetendő cselekedet volt, mégis Rákóczi Zsigmond március 26-án a szepesi kamarán keresztül kérte, hogy engedjék a Biblia nyomtatását befejezni... Rákóczi Vizsoly földesura volt, aki akkoriban még olyan kedvelt volt Bécsben, hogy meg tudta akadályozni a nyomtatás leállítását.

Másfél év alatt 700-800 példányt nyomtattak, ami igen nagy teljesítmény volt akkoriban, az akkori kezdetleges nyomdatechnikával. Ott ültünk mindannyian abban a helyiségben, ahol ez a nagyhorderejű dolog történt. Előttünk állt a nyomdagép, láthattuk darabonként az ólombetűket és a merített papírost, amire a biblia szövege lett nyomtatva. Nagyon kedves fogadtatásban részesítették csoportunkat és házigazdánk igen csak szemléletes módon mesélte el nekünk a biblianyomtatás történetét. Elmondta, hogy tervezik a vizsolyi biblia újbóli eredeti kiadatását.

Az eredeti bibliák komoly értéket képviselnek. 2003. november 28-án egy szinte teljesen sértetlenül fennmaradt kötete 12 millió forintért (a szakértők értékét 25-30 millió forintra becsülték) kelt el egy budapesti könyvárverésen. 2001-ben Londonban került kalapács alá a Bibliák egyike, ott 26 millió forintnak megfelelő összeget fizetett ki érte az új tulajdonos. 2008. májusában egy újabb példány került kalapács alá. Az árverés során a biblia Ószövetségi hiánytalan jó állapotú része került eladásra, 2,2 millió forintért.

A vizsolyi templomból 2002. február 10-én ellopták az eredeti példányt és csak egy évvel később, 2003. szeptemberében Komáromban, egy elhanyagolt épületben egy tartály alatt, fóliába csomagolva találták meg.

Látogatást tettünk a vizsolyi templomban, ahol megcsodáltuk az eredeti freskókat. A 12. század legvégén, esetleg a 13. század elején kezdhették építeni, a freskók is abból az időből valók. Legcsodálatosabb azonban a Károlyi Gáspár által lefordított első magyar nyelvű biblia eredeti példánya volt, felette a falon kifeszítve a magyar zászló. Felemelő érzés volt mindannyiunk számára.

A látnivalók után kulináris élményekre vágyott a társaság. Így aztán a Nyomdász vendéglőben asztalokhoz ültünk, ahol jólesett a finom ebéd. Már késő délután volt, mikor elindultunk hazafelé.

Beszámoló: Major Edit
Foto: Veiland Gyula