
„A Nagykőhavason, egy kicsi kőhalom. Ez emberkézre vall, simára csiszolt oldalaival. S mért, mért nem: ez még áll. Határkő. Elment tőle a határ…”, írja Reményik Sándor „A régi határkő” című versében. Ilyen határkövekkel a Budaörs környékén kirándulók is találkozhatnak még. 2011. őszén a Heimatmuseum túrát szervez a kövek megismerésére, "örökbe fogadására".
Pest-Buda-Óbuda egyesítésekor 1873. január 1-én, a budai oldalon – egységes elv szerint – egymást követő években – elsősorban 1878, 1879, 1880 és 1882-ben helyezték ki a nyomvonalra a határköveket. Ezeket a határköveket 101-325 számozással látták el. Dr. Szentpétery Tibor „A XVIII.-XIX. században kihelyezett budapesti határkövek albuma” (Budapest, 1995) című könyvében olvashatunk például a 290-es számú határkőről: „290 számú kő, mely 50×230 cm hengeres formájú, 1778-as évszámmal, faragott inda-díszekkel. Érdekessége, hogy a felső harmadában kő-fülkét is hordoz. Eredetileg a Balaton út és Alsó határút kereszteződésében állt, jelenleg pedig a nagytétényi Kastélymúzeum parkjában tekinthető meg.” Később, az 1933-as évben sűrítették a nyomvonalon a kihelyezett határkövek darabszámát, de ezek az új kövek kisebbek voltak már az előző évszázadokban valóktól. Dr. Szentpétery Tibor 1995-ben végigjárta a budai határkövek körülbelül 41 kilométer hosszú nyomvonalát és az 1878 és 1882 között kihelyezett 225 darab határkövet és megállapította, hogy 1995-re sajnos 48 darab már eltűnt, a 1933-ban kihelyezett kisebb kövekből pedig 21 darabot jegyzett fel.
Majd egy évtizeddel később, 2004. március 6-án került először megrendezésre a Budai-hegyekben a „Múlt századok határjelei” címen egy gyalogos tájékozódási verseny, a Hegyvidék-KFKI Optimista Sk. természetbarát szakosztályának szervezésében. Vezetőjük, Németh László a Hegyvidék újságnak írt cikke alapján Dr. Szentpétery Tibor könyvét olvasva lett kíváncsi ezekre a kincsekre, a határkövekre, azzal együtt, hogy – ahogyan ő írta – már „gyermekként nagyon megfogott a kövek hangulata” és „bár már fogyóban vannak, de még így is maradt a verseny ’számára’ jó pár darab, amikből válogathattunk. A sikeresen megrendezett verseny tapasztalatai alapján elhatároztuk, hogy 2005-ben is teremtünk lehetőséget határjeleink megismerésére, ezzel is megőrizve emléküket.”
 A sikeres 2005. évi verseny után, 2006 óta minden évben rendeznek túraversenyt „Határjárás 25 teljesítménytúra” címmel. Ezzel is próbálják a szervezők a figyelmet ráirányítani a műemlék jellegű határkövekre. 2011 őszén Németh László segítségével túrát szervez a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény, Heimatmuseum is, hogy az érdeklődő túrázók a Budaörs határában még fellelhető határköveket megismerjék, feltérképezzék, lefotózzák, „örökbe fogadják” (a részletekről bővebben október végétől a www.heimatmuseum.hu oldalon olvashatnak). A budaörsi köveket Bánvölgyi Kálmánné is régóta kutatja, számos információval és érdekességgel gazdagította a határkövek iránt érdeklődők ismeretét. Munkáját, kutatását a budaörsi Bleyer Jakab Heimatmuseum is támogatja, segíti és tudományos előadásokat szervez 2011 novemberében, valamint 2012 januárjában neves előadókkal:
Noéh Ferenc egyetemi professzor a régi földmérési jelekről, régi magassági jegyekről, Holló Szilvia Andrea pedig – doktori értekezése alapján – az önálló magyar polgári térképezés kezdetéről és a pesti városi mérnöki hivatal tevékenységéről (1867-1873) fog előadást tartani a Heimatmuseumban. Akit érdekelnek a budaörsi határkövek, szívesen túrázna a Budai-hegyekben vagy meghallgatná a határkövekhez kapcsolódó, színvonalas előadásokat, jelezze a Jakob Bleyer Heimatmuseumnak (info@heimatmuseum.hu).
A mi felelősségünk értékeink, hagyományaink védelme, ápolása, megőrzése és állaguk megóvása, hogy gyerekeink, unokáink is láthassák mindazt, amit nagyapáink, dédapáink hagytak ránk, hiszen – Reményik Sándor szavaival – „A Nagykőhavason egy kicsi kőhalom. Egy kicsi kőhalom , egy kicsi sírhalom. Alatta mégis egy világ pihen…” Gajdos-Frank Katalin Jakob Bleyer Heimatmuseum
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|