A Jókai Mór Művelődési központban szeptember 30-án pénteken, mint az már minden évben megszokott, ünnepségre gyűltek össze városunk időskorú lakosai.
Az idősek világnapjának ünneplése régi szép hagyománya Budaörs Város Önkormányzatának. Jelen voltak a nyugdíjas klubok vezetői, képviselők, városi intézmények és civil szervezetek vezetői.

A műsorban elsőként a Budaörsi Diákszínpad – Janikovszky Éva: Mosolyogni tessék! c. művéből egy rövid humoros átiratot adott elő,  amely fellebbentette a fátylat azokról a hiedelmekről, amely a nyugdíjasokat körülveszi.

Wittinghoff Tamás polgármester úr köszöntőjében ezt mondta: „A világnapokban – hiszen ma ebből az alkalomból vagyunk együtt - az a rossz, hogy azt sugallják, az idősek csak ezen a napon fontos, csak akkor figyelünk úgy igazán rájuk. Én nagyon bízom abban, hogy Budaörsön ez nincsen így. Számomra, a hivatalban dolgozók, az önkormányzati intézmények munkatársai körében evidencia, hogy az idős kor érték, amire minden eszközzel vigyáznunk kell. Ezért volt annyira fontos számunkra, hogy az egészségügyi ellátás az átlagosnál jobb legyen nálunk, ezért építettünk ki olyan szociális hálót, amelynek mindenkit meg kell tartania, ezért támogatunk bármilyen civil vagy kulturális kezdeményezést, ahol az idősek egymással és másokkal lehetnek.

Azt szeretnénk, hogy Budaörsön idősként is jó legyen élni. Mert pontosan ugyanazt valljuk, mint amit a nagy amerikai filozófus és író Ralph Waldo Emerson állított egyetlen képbe sűrítve:
„A legjobb dallamokat a legöregebb hegedűk játszák.”

Ezt követően  következett a Piros Rózsa Dalkör, amely  közismert és közkedvelt dallamokkal szórakoztatta a megjelenteket, amiért ismét nagy tapsot kapott.

Olasz Etelka mesemondó által tájszólásban elmondott zamatos, fűszeres és pikáns népmesei történetek nagy derültséget váltottak ki a hallgatókban. A vele fellépő Kis Gergely látványos, nagy kézügyességről tanúskodó bemutatója szintén sikeres volt.

Az ünnepség végén a polgármester úr állófogadásra (üdítő, pogácsa, sütemény) invitálta az idős embereket, távozáskor pedig egy szál rózsát kaptak a hölgyek.

Írta és fotózta:Veiland Gyula

Fotó: SSzK