Tavasz! Már mennyire várjuk a beköszöntét. Várjuk a természet újra éledését. A böjti szelek kifújják a hideget az utcákból, a házak közül. Emlékek, érzelmek, népszokások fűződnek ehhez az évszakhoz.

Még az egyre szélsőségesebb időjárás ellenére is egyszer csak megérkezik a nyár. Vakáció, szabadság, nyaralás, strandolás, fagyi! A barackfák a domboldalakon már érlelik gyümölcseiket. Sokan annak örülnek, hogy már nem kell fűteni, és ezzel is spórolhatnak.
De jó lenne, ha ez az évszak tovább tartana!

Az ősznek is megvan a maga varázsa, hangulata. A „vénasszonyok nyara” kimondottan kellemes. A színpompás avarban lépkedni, hallgatni a levelek zizegését – az maga felér egy idegnyugtató gyógykezeléssel. Aztán jönnek a párás, nyirkos reggelek, amikor a templomtorony alig látszik ki a földig érő felhőkből – az is az ősz egyik arca.

Az első hópelyheknek szinte csak a gyerekek örülnek. Az autósoknak újból meg kell szokni a megváltozott útviszonyokat. Már számtalanszor láttam, mégis csodálattal tölt el a zúzmarába burkolózott Ó-temető látványa.
Mikor jön már a tavasz?!- kérdezgetjük, amikor már nagyon elegünk van a télből, a szürkeségből, a fény hiányából.

Aztán az örök körforgásban újra megérkezik…..

s.k.