Ajánlások

VÁROSREHAVILITÁCIÓ

1. Feltétlenül támogatandó a civil szervezetek és a döntéshozók, döntés előkészítők minél szorosabb együttműködése, azonban ez akkor működhet csak jól, ha megvan az a bizalom, mellyel mindkét fél elhiszi a másikról, hogy adott tervet a legjobb tudása, szakértelme alapján készíti, véleményezi.

2. Javasolt minden döntéshozó, képviselőtestület számára, hogy hívjanak meg, delegáljanak tagokat a döntő szakbizottságokba a városfejlesztési, értékvédelmi témákban jelentős erőt és véleményezési jogot gyakorló civil szervezetekből már az előkészítő szakaszoktól, így elkerülhetőek az utólagos konfliktusok.

3. A civil szféra elhajlásaival, az egyéni érdekeket előtérbe helyező szervezetekkel
szemben fel kell lépni.

4. A Városrehabilitációs pályázatok során a közreműködő szervezetek gyakori
„játékszabály-változtatása”, szoros határidők előírása nem teszi lehetővé az amúgy ezen esetekben feltétlenül kötelező társadalmi egyeztetések lefolytatását, ez akár a pályázat eredménytelenségét is okozhatja.

A Szövetség számára:
1. Meg kell erősíteni, akár jogszabályi háttérrel a Városrehabilitációs tervek tervezési
folyamatát a civil-szféra bevonása tekintetében.

2. Érdemes megfontolni és kezdeményezni a közbeszerzési tv. módosítását a műemlékek és helyi védett épületek felújítására vonatkozóan, hiszen az általános eljárási szabályok keretein belül ezek tervezhetetlenek, a jelenlegi jogszabály nem tudja kezelni a kivitelezés során felmerülő problémákat.

Csík Edina
szekcióvezető

EGYEDI MŰEMLÉKEK VÉDELME

A szekció úgy értelmezte, hogy „egyedi” műemlék az, amely nem meglévő, épített, történeti környezetben, hanem önmagában, műemléki környezet nélkül áll a tájban és a ma előnyben részesített, együttesszerű védelemben nem részesülhet (vidéki kastélyok, majorságok, gyártelep, kilátók, víztorony, stb.). A szekció ezek „életben tartására” az alábbi ajánlásokat teszi:

1. Az emlékek helyreállítása „gazdasági” tervezéssel (finanszírozás forrásai, pályázatok, működtetés rentabilitása, stb.) kezdődjék. Az építészeti tervezés majd a helyreállítás csak megalapozott és nyereséget ígérő gazdasági terv birtokában indulhat el.

2. A pénzügyi terv esetében nem csak a helyreállítás költségeivel kell számolni, hanem a folyamatos karbantartás és működtetés – új épületnél miden bizonnyal jóval magasabb – kiadásaira is gondolni kell. A pályázati kiírásokban kötelezni kell a pályázókat, hogy az elnyert összeg egy részét karbantartás és a „beüzemelés” céljára tegyék félre. Ez a maitól eltérő pályázati kiírási rendszert igényel.

3. Az „egyedi” műemlékek nagy valószínűséggel önmagukban, hasznot hozó módon nem üzemeltethetőek, ezért:

- a „kulturális turisztikai kínálat” táji, vízi sport, kulturális rendezvények, gasztronómia, borászat stb. programokkal egészítendő ki,
- a térség „egyedi” emlékeit túravonalra kell felfűzni (vártúra, építészettörténeti túra, zenei túra, bortúra, stb.) és együttesen meghirdetni,
- az ajánlott túraútvonalakat a résztvevők mellett a helyi és megyei önkormányzatoknak és a központi turisztikai szerveknek itthon és külföldön népszerűsíteni kell (prospektusok, média, különös tekintettel a „turisztikai” televíziókra): önmagában egyetlen „egyedi” műemlék nem képes ennek költségeit előteremteni.

4. Nyugat-Európa turisztikai célpontjai túlterheltek, a népszerű látványosságok megtekintésére sok helyszín esetében már jóval az utazás előtt kell jelentkezni, ez visszatartja a turistákat az utazástól. A turisztikai ipar lázasan keresi az olyan, még kevéssé túlterhelt történeti helyeket és az ezekkel kapcsolatos „látványcsomagokat”, amelyekkel a nehezen megtekinthető emlékeket „ki lehet váltani”. Az egyre fokozódó turisztikai „kereslet” kielégítése helyzetbe hozhatja hazai „egyedi” műemlékeinket, ezért ezek helyreállításával, jó karban tartásával és tematikus útvonalakra történő felfűzésével fel kell készülni a várható turisztikai kereslet növekedésére.

Budaörs, 2011. július 29.

. Dr. Winkler Gábor
szekcióvezető


A „HELYI ÉRTÉKEK VÉDELME”

1. Az országos jegyzékben szereplő műemlékek védelme önmagában kevés, szükséges mellette a helyi értékek fokozott védelme is. Ez utóbbi hiányában eltűnhet a települések jellemző arculata.

2. A településrendezési tervek készítésekor a civil szervezetek jelentkezzenek be az Önkormányzatokhoz, így a tervek készítésekor és elfogadásakor eredményesebben tudják érdekeiket érvényesíteni.

3. A helyi építési szabályzatot és a helyi védelmi rendeletet demokratikus tartalommal és szabályzókkal kell megalkotni. A tilalmak és a szabályzók mellett meg kell jelenni a támogatási lehetőségeknek is. (adókedvezmény, anyagi támogatási lehetőségek, stb…)

4. Nagyon fontos, hogy a szabályozási szempontok a helyi értékek területi védelmére is terjedjenek ki.

5. A helyi építési szabályzatokban az új beépítési lehetőségeknél az „illeszkedés” fogalma jelenjen meg.

6. A helyi védett épületek felújításánál az akadálymentesítés szabályait fel kell oldani az épületek esztétikai kialakíthatósága érdekében, hasonlóan mint az országosan védett műemlékek esetében.

7. A települések értékleltárának készítésekor keresni kel azokat a szálakat, amelyek egy-egy helyi alkotó ember tevékenységéhez köthetők. Ezek a települések határain is túlnyúló dolgok lehetnek és kapcsolatokat teremthetnek más élő közösségekkel.

8. A helyi védelemmel foglalkozó civil szervezetek nem csak védenek, hanem a tevékenységükön keresztül értéket teremtenek.

Kerner Gábor
szekcióvezető


IFJÚSÁGI ÉS GYERMEK SZEKCIÓ (A FIATALOK ÉRTÉKNEVELÉSE)

1. A településvédő egyesületek a helyi oktatási intézmények bevonásával (óvoda, iskola stb.) szervezzenek olyan programokat, melyben a városvédő mozgalom hármas alapelve:

- megismerés
- megismertetés és megszerettetés valamint a
- „kétkezi” munka érvényesül.

Ennek megvalósítása érdekében –fokozatosan- 1-2 napos közös programok
megteremtése, majd helyi településvédő táborok megvalósítása a cél.

2. A Szövetség törekedjen pályázatok illetve egyéb pénzszerzési lehetőségek útján:

- a gyermekpályázatokból újabb válogatás kiadására, valamint
- a táborok munkáját segítő módszertani kiadvány előkészítésére.

Az ifjúsági és gyermek szekció (fiatalok értéknevelése) szekcióban részt vevők között voltak, akik

- rendszeresen szerveznek helyi értéknevelő táborokat.

- voltak, akik nem tábori formában, hanem más keretek között végeztek ifjúsági
értéknevelő tevékenységet és

- voltak, akik még csak szeretnének ilyen munkát folytatni.

Nagyon sok élménybeszámoló, használható ötlet, és javaslat hangzott el, melyben a résztvevők, ösztönözték egymást az ifjúság körében végzendő aktív tevékenységre.

Pinczésné Kiss Klára
szekcióvezető


A CIVIL TÖRVÉNY TERVEZETÉVEL FOGLALKOZÓ SZEKCIÓ

A közgazdasági és jogi szakemberek, valamint civil szervezetek képviselőiből álló szekció ajánlásában a törvénytervezet előkészítőit, a Parlament jogalkotóit és a magyarországi civil szférát szólítja meg.
Javasoljuk, hogy a 2011. nyarán előterjesztett Civil Törvény tervezetét a jogalkotók szakmai alapon, gazdasági és jogi értelemben gondolják át, pontosítsák és hozzák összhangba a hatályban lévő magyar törvényekkel.
Javasoljuk, hogy a civil szféra tevékenységét ne csupán pénzügyi adatok alapján ítélje meg, a törvény ismerje el és támogassa a helyi közösségekben végzett, értékteremtő és értékmentő civil munkát.
Javasoljuk, hogy a törvény ne tiltsa civil szervezetekben feladatot vállaló személy jelölhetőségét a helyi önkormányzati választásokon.
Kérjük, hogy a törvény ne lehetetlenítse el a kisebb civil szervezetek működését teljesíthetetlen pénzügyi és adminisztratív feltételekkel.

A Város- és Faluvédők Országos Szövetsége felajánlja segítségét a tervezet egyes pontjainak részletes átdolgozásában.

Budaörs, 2011. július 29.

Ráday Mihály
elnök szekcióvezető