Egy kedves egykori budaörsi ismerős, Bánvölgyi Rozál küldte el nekünk gondolatait, amelyeket a Pro Musica Kórus kolozsvári szereplése indított el benne. Megismerjük Reményik Sándor versét is, amelyet Budaörsön írt 1930-ban a budaörsi csatára emlékezve.
hirdetés
Örömünkre szolgált a budaörsi Pro Musica Kórus sikere a tordaszentlászlói református templom kórustalálkozóján.
A Szent Mihály templom vasárnapi miséjén való szereplésük is vitte Budaörs hírnevét.
Hitvallásra utal a Házsongárdi temetőben Reményik Sándor sírjának meglátogatása és versének elszavalása.
De kevesen tudják, hogy a költő járt Budaörsön és egy versében emlékezik meg az itt ért élményeiről.
Reményik Sándor(1890-1941:
Budaörs, erdő, 1930
Itt folyhatott az ütközet,
A nagy harc kis, külön csatája:
Egymásra fogta fegyverét
A Fátum magyar katonája.
Királyok és hadak felett
Nyargalt az őszi ciklon árja...
Erdőn az üres fedezék
Tátong: testvérharc barrikádja.
Néha futó vad veszi útját
Erre, s akkor rejti magánya...
De vérnyom itt már nem sötétlik,
Kilenc ősz lombja pergett rája.
S vihar jön újra: őszi ciklon
Derült vasárnap-délutánra,
De ez nem oly ítéletes,
Mert ezt csak az Isten csinálja.
Vihar jön újra, őszi ciklon,
Égen komorlik baljós árnya, -
Tört ágak zápora csapódik
Kirándulók lábanyomába.
S megbújnak rengő föld alatt,
Megváltó napsugárra várva,
Királyok és idők felett:
A költő meg a kisleánya.
1930 december 6.
Bánvölgyi Rozál
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
