Morvai Gyula Budaörsön él 1971 óta. Szülei Mezőtúrról költöztek fel a főváros közelébe, telket vásároltak és letelepedtek. Akkoriban Budaörs még csak a felnövekvő települések közé tartozott, de vonzó fekvése, levegője és nem utolsósorban a főváros közelsége miatt egyre többen választották lakóhelyül. Itt élő polgáraiból az idő múlásával igazi lokálpatrióták váltak, akik a kezdeti nehézségeket leküzdve hűek maradtak az azóta már várossá nőtt Budaörshöz.
Így van ezzel Morvai Gyula is. Otthona Budaörs kellős közepén található. Kellemes, hűs, szőlőlugasos háza igazi menedéket nyújt ebben a júliusi forró nyárban.
Aki még nem járt kis műhelyében, el sem tudja képzelni, hogyan születnek a parányi üvegtárgyak, karácsonyi díszek, üveggömbök, lombikok, üveglopók, aprócska gyertyatartók és ehhez hasonló tárgyak. Mindezeket tűzálló üvegszálakból hozza létre.
Az üveg 900-1000 fokon olvad, hidrogén-oxigén keverékével melegítve. Amikor az 1600 fokot eléri az olvadás, akkor hozza létre figuráit. Valamikor vállalkozóként, ma már azonban csak hobbiból készíti figuráit. A piac egyre szűkült, az emberek igénye másféle dolgok felé fordult. Megélhetést már nem adott ez a szép szakma. Így ma csak mint nyugdíjas, hobbiból készíti barátainak és saját maga örömére a kis figurákat. De abbahagyni nem tudná, hiszen az efajta tevékenység szerves része életének.
Beszéljünk egy kicsit erről a csodálatos anyagról. Mi is az üveg?
Az üvegek kémiai szerkezete a folyadékok állapotához hasonlóan véletlenszerűen alakul ki az olvadt ömledékből a megszilárdulás pillanatában. A különbség a folyadék- és az üvegállapot között az, hogy megszilárdult állapotban az üvegszerkezetet (üvegállapotot) alkotó atomok hőmozgása gátolt. Amikor az üveg lehűl, akkor lényegében nem alakul át a halmazállapota, hanem egy bizonyos hőmérséklettartományban megnő a viszkozitása és megkeményedik. A kristályos anyagoktól eltérően az üvegnek, mint amorf anyagnak nincs fagyáspontja. 
Az átalakulási tartomány hideg végén végbemenő termodinamikai átalakulás jellemző az üvegre. Itt megváltozik néhány fizikai tulajdonsága: a viszkozitás, a hőtágulási együttható és a fajhő. Ez az átalakulás nemcsak a kvarcüvegben, hanem minden üveges szerkezetű anyagban végbemegy. Mint érdekességet említem meg, hogy az üveg rossz hővezető, így kézzel is formázható.
Hogyan került kapcsolatba ezzel a szép anyaggal?
Mint fiatalember a MTA Kutatási Eszközöket Kivitelező Vállalathoz kerültem, ott dolgoztam húsz évig. KGST- piacra dolgoztunk és természetesen hazai laboratóriumok számára gyártottunk különféle üveglombikokat, kémcsöveket. Nem szeretett, inkább csodált főnökömre szívesen emlékszem vissza. Csodáltam, mert szakmailag verhetetlen volt. Még ma is él, 95 éves. Szerettem itt dolgozni, az üvegművesség fortélyait itt sajátítottam el, mégis huszonnégy év után kiléptem, mint általában az lenni szokott, anyagi okokból. Egy Bényei nevű kisiparosnál dolgoztam még négy évig. Borkatakombáknak dolgoztunk, a tokajis pipákat és ehhez hasonló üvegtárgyakat gyártottunk. Később az Integrál BT. keretében bedolgozó lettem, majd nyugdíjba mentem és visszaadtam az ipart. Fiammal élek, édesanyámat négy éve temettük el. Sosem unatkozom. Ez a szép mesterség, az üveg megmunkálása hozzám nőtt. Ebből a csodálatos anyagból álmodom tovább a szép figurákat, és örvendeztetem meg vele barátaimat, valamint önmagamat.
A beszélgetést rögzítette: Major Edit
Fotó: Veiland Gyula
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
