Július 9-10-én kerül megrendezésre Budaörsön az első Országos Helyi Pénz Konferencia. Az esemény hátteréről kérdeztük Bódis Krisztiánt, a konferencia ötletgazdáját és szervezőjét, akit már több éve foglalkoztatnak az altarnatív fizetőeszközök.

 

Bódis Kriszián (BK): Alapvetően értékközvetítő funkció, az áruk/szolgáltatások cseréjének értékközvetítése. Ön pénzt kap a munkájáért, és pénzt ad mások munkájáért, azaz a munkát, mint értéket a pénz közvetíti a pénz értékén keresztül. A pénznek továbbá értékmegőrző funkciója is van. Ha van olyan pénzünk, amit nem cserélünk el azonnal szükségletekre, azt felhalmozhatjuk, azaz megtakarítunk, és erre kiváló eszköz a pénz. 

A pénz történetében különböző fizetőeszközök voltak, ilyen pl. az aranyrögök. Ha kevesebb szükségleted van, mint amennyit pl. ez az aranyrög ér, akkor azt nem tudtad “felváltani” kisebbre. Épp ezért fontos, hogy a pénz osztható legyen. A mai modern papír-, és digitális pénzek erre alkalmasak.

BK: Az, hogy Magyarországon pénzhiány van, annak sok oka van, de most a legfontosabbra nézzünk rá. Mivel a mai pénzhez az előbb leírt funkciói közül az értékközvetítő-, és az értékmegőrző funkcióhoz egy típusú pénzt használunk, és mivel ezeknek a funkcióknak a céljai egymással ellentétes irányt vesznek fel, ezért azt a pénzt, amit a gazdaság működtetésére használunk, azaz közvevítő funkcióját, mások kivonják parkoltatni a gazdaságból befektetésre, kamat hozamra, mely kamat pénzfedezete nem is létezik, ezért a következő nemkívánt hatások jönnek létre:

A közvetítő közeg csökken, azaz kevesebb pénz forog a gazdaságban, ahol parkolás helyett közvetítenie kellene. Ezt követően pénz hiány keletkezik, mivel a pénz egy része parkol, és erre a részre kamatot kell fizetnie a gazdaság szereplőinek, abból a maradékból, amelyből eleve kevesebb van, és a kamat is ki lesz vonva abból a mennyiségből, amire szükség van a gazdaság működésében. A rendszer tehát magában hordozza az összeomlást, az előzőekből látszik, hogy a pénzhiány addig nő, amíg nem marad pénz a rendszerben a kamat fizetésére.

 

BK: Gyakorlatilag két megoldás létezik:

Az egyik, hogy újabb pénzt bocsájtunk ki, ezzel azt új pénzt el lehet adni valós vagyontárgyakért. Pont ezt a megoldást használják a bankok, de már ez a megoldás is fenntarthatatlan lett. A másik egy tudatos vásárlás, azaz egy zárt gazdasági társaságok, szövetkezetek létrehozása, és azokban történő termelés/vásárlás, egy új tervezett pénzáramlás felépítése, és használata, amit cserekörökkel, és közösség-, ill. helyi pénzekkel lehet megvalósítani. A helyi pénzek jelensége régóta megfigyelhető. Az egyik legsikeresebb gyakorlati megvalósítása a wörgli helyi pénz, amit "wörgli csoda"-ként is emlegetnek. (Ld. alábbi videóban.)

A wörgli csoda

 

BK: Ez a pénzforma egy hitelígérvényből születik, és ez az ígérvény kerül be a gazdaság szereplői közé. Ezt adja/veszi mindenki az értékek közvetítése által. Pl. Én vállalom, hogy 1 év múlva fizetek ennek a hitelígérvény felmutatójának 10 koronát vagy 10 munkaórát, majd ezzel a hitelígérvénnyel fizetek mindenhol. Ilyen pénzrendszereket tipikusan a barter cégek használnak, avagy másnéven “klíring házak”. Itt említhetjük meg a közismert és egyre divatosabb utalványokat is. Az utalvány pénz mögött van egy fedezetként szolgáló érték, amit mindenki értékként fogad el, és ennek az értéknek a terhére bocsájtok ki egy utalványt, amit az utalvány felmutatója bármikor beválthat a fedezetként megjelült értékre. Példa: van egy aranytömböm, és azt beteszem a bankba, amiért én kapok egy utalványt, és utána azzal fizetek a közösségben. Ez a mód a legnépszerűbb megoldása a helyi pénzeknek, amit a városvezetők használnak. A központi költségvetést fedezetként leteszik a helyi bankba, és ennek terhére bocsájtanak ki utalványokat, mint pl. a Soproni Kékfrank.

BK: A forgási sebesség egy gazdasági közösségben a jólétet szabályozza. Minél gyorsabban forog a közvetítő pénzeszköz, annál nagyobb jólétet kaphatnak a pénzeszköz használói, mivel az senkinél sem parkol, hanem folyamatosan közvetíti az értékeket, így azok akár felhalmozhatók, tehát fontos a pénz forgásisebesség gyorsítása. A gyakorlatban ezt pl. negatív kamattal lehet szabályozni, azaz ha valakinél pl. egy hónapot parkol a pénz, akkor veszítsen az értékéből 10%-t. Így mindenki arra lesz kényszerítve a gazdasági közösségen belül, hogy egymással elcserélje a javakat, azaz használja a pénzt, és ne tartogassa. Ez természetesen mindenkire hatással lesz, így mindenkinek lesz folyamatosan munkája (amennyiben szükségszerű munkát vállal az illető).

 M: Hogyan valósítható meg a gyakorlatban a helyi pénz bevezetése?

BK: A pénz funkcióinak problémáit a jelenlegi gazdaságból kell átalakítani, amit nem egyik napról a másikra kell, nem is lehet, hanem a jelenlegi vásárlásaink egy részét a mostani pénzben kell használni, egy részét pedig az új pénzben. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy kezdetben minden termékárnak két része van, pl. 90% Ft és 10% helyi pénz, pl. Korona. Ha így használjuk, akkor ez az arány idővel megváltozik, és már csak 10% Ft és 90% Korona lesz, majd végül teljesen le lesz cserélve a jelenlegi pénz, és csak 100%-ban helyi pénzzel tudunk fizetni.

 

 

BK: Ebben az esetben természetesen a közösségnek a közösségen kívülről kell ezt a szükségletet beszereznie, amit nem a helyi pénzben kell megvásárolnia, hanem egy globális pénzben, mint pl. a forint. Egy ilyen közösség forintot úgy tud beszerezni, hogy a közösségi termelésből olyan feleslegeket gyárt le, amit a globális piacon el tud adni más közösségeknek forintért, és azt a forintot tudja a saját szükségleteire költeni.

BK: Mint a fenti funkciók közt láttuk, az értékmegőrzéshez, befektetéshez ugyanazt a pénzt használjuk, mint a közvetítéshez, így jól látszik, hogy ez egy folyamatosan fenntartott pénzhiányt okoz, ami ráadásul tovább gyűrűzik a kamatok kitermelésével. Ha pedig a pénzhiányban valaki nem tud pénzt szerezni, akkor az “éhen hal”, pedig pénz lenne bőven egy másik pénz rendszerben.

A folyamatos pénzhiányt jelenleg a bankok szabályozzák azzal, hogy újabb, és újabb pénzeket bocsájtanak ki fedezetlenül, azaz egy egység fedezetre 50 egység új pénzt hoznak létre Magyarországon. Józan paraszti ésszel is látható, hogy az 50 egység pénzre, és annak kamataira nincs pénzfedezet ebben a rendszerben. Ennek a pénzteremtésnek az iparosodott folyamata pedig inflációhoz, majd hiperinflációhoz vezet.

 

BK: A jelenlegi pénzeszközeink a mai társadalom számára elavultak, így mindenképp váltani kell, mert ezt a pénzhiányt nem lehet sokáig fenntartani. A jelenlegi gazdasági jövőkép ezzel a pénzrendszerrel egy ponton túl összeomlás, és hiperinfláció, amit senki sem szeretne megélni. A fenti modellek alapján a helyi pénzek maradtak csak, mint kiváló kiegészítő eszközök, amivel le lehet cserélni a mostani gazdaság közvetítő eszközeit, ezért arra bátorítunk mindenkit, magán embereket, vállalkozókat, politikusokat, a települések felelős vezetőit, hogy ismerjé meg jobban ezeket az eszközöket, próbálják ki, és használják őket. A wörgli eset önmagáért beszél...

*** 

Azonnali jelentkezés a konferenciára > (Kuponkód: "minálunk")

 

Video: Helyi Pénz Konferencia, Budaörs, 07.9-10.

Get the Flash Player to see this player.