A diavetítéssel egybekötött elődásnak a Mindszenthy József Római Katolikus Általános Iskola adott helyet. Sokan voltak az érdeklődők.
Az előadó Terdik Szilveszter művészettörténész 1976-ban született. 2001-ben művészettörténészi, 2003-ban régész és hittanár diplomát szerzett, az Eötvös József Tudományegyetemen és a PPKE Hittudományi Karán. Kutatási témája a keresztény ikonográfia, a történelmi Magyarország görög katolikusainak művészete. Az utóbbi témából készíti doktori dolgozatát. 2009-től a nyíregyházi Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskolán, a „ Görögkatolikus Örökségkutatás” nevű kutatási program művészettörténésze. 2011-től az Iparművészeti Múzeum Adattárában dolgozik múzeulógusként. Óraadó az ELTE Művészettörténeti, illetve a Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézetében.

Aki templomba jár hozzászokott a szebbnél szebb oltárképekhez, szenteket ábrázoló szobrokhoz. Persze nem volt ez mindig így, hiszen a második parancsolat megtiltotta a festett képek használatát a templomokban.. Mégis találtak kibúvót már akkor is, és megszülettek az ikonfestészet előhírnökei.
A római katolikus templomoktól eltérően a görög keleti templomokban ikonokkal találkozunk. Ezen ikonok keletkezésének történetéről és azok jelenleg is megtalálható helyéről hallhattunk Terdik Szilveszter előadásán. Mint elmondta a hallgatóságnak, az ikonfestészet ősi időkbe nyúlik vissza. A keresztény vallás szentjeit ábrázolta. Ezeknek a korai festményeknek képei a legkorábbi adatok, az egyház szentjeiről, alakjairól. Ezek a képek szolgáltak a későbbiekben mintaként úgy a görög keleti vallás szentjeinek ábrázolásához, mint a római katolikus egyház szentjeiről készült festmények megalkotásához.
Előadásában beszélt a szimbolikus képekről, melyek a katakombákat díszítették. A katakombák ősi temetkezési helyek voltak, a III. IV. században, mélyen a föld alatt néha 9 méter mélységben. Főleg az etruszkok és őskeresztények használták. Ezek feltárásakor találkoztak a régészek Krisztus ábrázolással, mint például a Római Szt. Péter Bazilika legmélyén talált III századból származó mozaikkal. Nagyon érdekes hogy a III.századi Zsinagógában teljes festett falat találtak. A zsidóság a képek használatát eltűrte. Így tehát a második parancsolatot csak részben tartották be. Kre. 313-ban Nagykonstantin császár szabadon létező vallássá teszi a kereszténységet. Elindítja a keresztény templomépítést. Basilica S. Salvatori ma is épségben áll vagy a IV. században épült Santa Pudenziane templom mely Rómában látható. Ravenna volt az 5.században a Római Birodalom székhelye A városban páratlan együttese található a bizánci és ókeresztény mozaikoknak és épületeknek. San Vitale székesegyház. 534-547 körül épült és ma is látogatható. A Sinai hegy lábánál fekszik a 6. században épült Szent Katalin monostor. A hagyomány szerint itt volt az égő csipkebokor, ahol Mózes megkapta az isteni kinyilatkoztatást. A ma is láthatóak a faliképek 1600 éves tárgyak az ottani klíma miatt épen maradtak napjainkig. Az ott talált koporsókon is festett képeket találtak Az abban eltemetett személyről tökéletes valósághű arcképeket festettek. Ezek már az ikonfestészet előfutárai voltak. A Sínai templomban találták Szent Péter portréját, valamint a VI. századból Krisztus portré mely már a legtökéletesebb technikai tudást tükrözi. A moldvai kolostorokban őrzik a falfestményeket. A X. századra Bizáncban nagy kultúrája lett az ikonfestészetnek.

Napjainkban is dívik ez a festési mód. Magyarországon Ráckevén a Szerb Templom, valamint Budapesten a Szerb utcában lévő görög keleti templom mesébe illő ikonjait ma is láthatják az érdeklődők.

Beszámoló Major Edit
Fotó Veiland Gyula