
A Magyar Történelmi Szalon szervezésében magával ragadóan érdekes előadást hallhattak az érdeklődők a Művelődési Házban. Kána falu területe régi korok óta lakott volt. Virágkorát 800 évvel ezelőtt élte.
Bevezető szavaiban Mészáros Péter, az ELTE régészhallgatója elmondta, hogy a régészet nem a szakmának szól, hanem sokkal inkább társadalmi szolgálat.
Terei György régész vetítéssel egybekötött előadásából egy 800 évvel ezelőtti település története bontakozott ki, melynek feltárása egy régészeti bravúr. A közeli Kőérberek-Tóváros lakópark építésénél középkori tárgyak kerültek elő a földből.
A 26 hektáros területen a régészek az ásatások során Európában is egyedülállóan gazdag leletekre, egybefüggő falumaradványra bukkantak. Ha számokban mérjük az eredményt, akkor elmondhatjuk, hogy feltártak nyolcezer objektumot, ezerhetvenhét sírt, hetvenezer fotó készült (ezekből láthattunk néhányat a vetítés során) és kilencszáz ládát töltöttek meg leletanyaggal.
Kána, az Árpád kori falu
A Magyar Történelmi Szalon szervezésében magával ragadóan érdekes előadást hallhattak az érdeklődők a Művelődési Házban. Kána falu területe régi korok óta lakott volt. Virágkorát 800 évvel ezelőtt élte.
Kána falu területe régi korok óta lakott volt. Virágkorát 800 évvel ezelőtt élte. Lakói a templomot kiemelkedő pontra építették. Mindennapjaikat földbe mélyített házakban élték. Mindegyikhez tartozott kemence, ami elsősorban fűtésre szolgált. A sütést-főzést a nagyobb méretű szabadon álló kemencéknél végezték el. Két kemencét sikerült ép állapotban kiemelni és a Budapesti Történeti Múzeumba menteni.
Fa- és szövetmaradványok nem maradtak fenn, mint azt megtudtuk, a talajadottságok miatt ez lehetetlen, de fém, kerámia és üvegtárgyak szép számmal akadtak. A nyílással lefele fordított edények háziállatok csontjait őrizték meg. A fémből készült szerszámok között a nyolcszáz éves olló megszólalásig hasonló a maihoz, persze műanyag fogó nélkül.
A bizánci, velencei eredetű üvegmaradványokból a régészek arra következtetnek, hogy a falu lakói jómódúak lehettek, mert abban a korban az üveg használata még nem volt elterjedt. Fejtörést okozott a szakembereknek a zarándokjelvény és a maga nemében csodálatos madárdísz, amihez hasonlót Angliában találtak. Ritka leletnek számított a két ólomsúly, a korabeli malom-játék, az aranyozott ládikaveret. A mindennapi tárgyak közé tartoztak a változatos díszítésű, színű, méretű fazekak, a tűz fölé függeszthető cserépbográcsok, kulcsok, kő mécses tartó, sarkantyúk.
A hallgatóságot olyan érdeklődéssel töltötte el a téma, hogy számos kérdést tettek fel az előadónak, melyekre minden esetben választ kaptak.
s.k.
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|