Honnan vezetett útja Budaörsre és hogyan történt, hogy ezt a megtisztelő feladatot látja el?

Megpályáztam és sikerült elnyernem az állást. Nekem ez nemcsak mindennapi elfoglaltság és kenyérkereset, hanem hivatás is. Mindig is szerettem a könyvekkel foglalkozni, hiszen már gyerekkoromban az életem egyik fontos részévé vált az olvasás.

Szeretnénk betekinteni egy kicsit az életébe. Idejövet azon gondolkoztam, hogy vajon tanárembert köszönthetek-e személyében? Mely területről jött a könyvek közé?

Talán a legelején kezdem. Elég gyenge fizikumú kisgyerek voltam, örökké valami betegségem volt. Emiatt a nagyszüleimhez kerültem Csehi pusztára. Ők neveltek engem egészen hat éves koromig. Nem volt semmi más ott csak egy gazdaság, az Iregszemcsei Állami Gazdaság tangazdasága. Tanyán éltünk. A városi ember azt gondolná, hogy egy tanyasi gyerek az csak a földhöz és az állatokhoz ért. Igaz ugyan, hogy itt csak a petróleum lámpa világított, de minden este volt mese, amit nagyapám vagy nagyanyám olvasott fel nekem. Minden napunk így fejeződött be. Észrevétlenül, a mesékkel megszeretették velem a könyveket, és amint nőttem egyre többet olvastam. Hat éves koromban felkerültem Pestre, ahol szüleim éltek. A Bakács téri általános iskola tanulója lettem. Sokan voltunk. Negyvennyolcan. Ebben az iskolában még padlós volt a tanterem, amelyet olajjal kentek fel. Nem mondhatom, hogy élmény volt ott eltölteni az tanórákat, de ki lehetett bírni. Ezek után Szentgotthárdra kerültem gimnáziumba, Rábafüzesen laktunk. Szentgotthárdon érettségiztem. Meg kell említenem nagybátyámat és családját, akiknél éltem. Nagybátyám csodálatos ember volt. Azt tartom, hogy mindannyiunknak kell egy mintakép. Ő az volt nekem. Az életben nem egyszer döbbentem rá arra, hogy amint cselekszem, ahogyan megítélek dolgokat, az jórészt nagybátyám példája alapján történt. Hálás vagyok neki utólag is.

1972. aug.1-től dolgozom. Mindig „ könyves” embernek tartottam magam, írtam és olvastam. Szerencsés ember vagyok, mert mindig azt csinálhattam, amit szerettem. /Egyszer voltam fél évig a T.I.T Pest megyei titkára, de gyorsan eljöttem onnan, mert hiányoztak a könyvek./
Először egy könyvesboltban kezdtem dolgozni. A szakiskola elvégzése után antikváriumba kerültem, majd a későbbiek folyamán dolgoztam kiadóban, könyvtárban. Ennek a foglalkozásnak minden csínját-bínját kitanultam. Legjobban az antikváriumot szerettem, rendkívül izgalmas a sok öreg könyv, a kuriózumszámba menő érdekes olvasmány, melyek mindig nagy élményt nyújtottak nekem. Érdekes, értékes emberekkel találkoztam itt. Tőlük sokat tanultam.
Könyvtár - pedagógia szakon végeztem.
Nyaranként táborokat vezettem, illetve részt vettem azokon, egyszóval gyerekeket táboroztattam. Volt, hogy 36 gyerekkel voltam egyedül tanárként. Szerettem őket, mint ahogy most is. Próbáltam átadni nekik mindazt, amit én már megtanultam.

1974-ben maghalt az apám. Nagy traumaként ért. Mélyen megrendített az elvesztése. Halála után három hónappal anyám bejelentette, hogy kivándorol Ausztráliába, ahol új életet akar kezdeni. Mint későbbiekben beigazolódott ez így is lett. 37 éve él odakinn és már nem tudna végleg hazajönni. 82 éves. Talán ezen a nyáron hazalátogat. Ez lesz az utolsó találkozásunk.



Kérem, hogy egy pár szóval mutassa be a Könyvtárat.

A budaörsi Városi Könyvtárat 1950-ben alapították. Az akkori budaörsiek nem is álmodtak arról, hogy valaha Budaörs Budapest vonzáskörzetének egyik faluja, városi rangot fog kapni és ezzel a könyvtár is városi könyvtárrá válik.
A Baross utca és a mai Károly király utca sarkán álló épület kezdetben több funkciós volt, csak egy kis része volt könyvtár. 1978 óta a fenntartó gondoskodásának köszönhetően az egész épület könyvtári célokat szolgál. 2000-ben egy kétszintes épülettel sikerült megtoldanunk az addigi épületet.
Remélem nem egyedül gondolom, hogy könyvtárunk fontos szerepet tölt be a város kulturális életében. Nagyszámú felnőtt és gyermek szépirodalmi, természettudományi kiadvánnyal, sok CD-vel, DVD-vel, stb. állunk olvasóink rendelkezésére, Rendszeresek nagy látogatottságú rendezvényeink is.
És a sort még sokáig lehetne folytatni. Idén tavasszal, a Költészet napi rendezvényünkön, április 14-én, Kubik Anna színművésznő lesz a vendégünk, aki a napokban vette át Kossuth díjat a Parlamentben.
Igazgatásom 15 éve alatt több mint 200 nagyobb rendezvényt tartottunk. Gyermek és felnőtt rendezvényeket egyaránt.
Budaörsön körülbelül ötven képző és iparművész, valamint jó néhány előadóművész él, akiknek lehetőséget biztosítottunk, kiállítás, vagy fellépés keretében hogy bemutatkozzanak.

A könyvtár névadója gróf Bercsényi Zsuzsanna. Ki is volt ő és miért fontos megemlítenünk őt a Budaörsi Városi Könyvtárral kapcsolatban?

Gr. Bercsényi Zsuzsanna. 1708-ban kötött házasságot gr. Zichy Péterrel Budaörs akkori földesurával. A település életében a grófnő akkor jutott jelentősebb szerephez mikor férje az adóságot adóságra halmozó gr. Zichy Péter által zálogba vetett Budaörsöt 1719-ben a maga nevére váltotta vissza és ily módon a helyiségnek, 1745-ben bekövetkezett haláláig földesúrnője maradt. 1721. április 21-én Zsámbékon a Zichyek várkastélyában az akkor újonnan érkezett budaörsi német telepesek elöljárói Budaörs földesúrnőjével gr. Bercsényi Zsuzsannával gr. Zichy Péter feleségével 15 pontból álló szerződést kötöttek, mely szerződés alapjaiban határozta meg a telepesek elkövetkező életét.
Emléke előtt tisztelegve viseli nevét 1997 óta a Városi Könyvtár. Létrehoztunk egy „Emlékszobát”, melyet a kort és a családot bemutató feliratozott képekkel rendeztünk be.

Hány fős személyzet teszi gördülékennyé a könyvtár működését?

Összesen tizennégyen vagyunk. Ebben benne van a technikai személyzet, a két gazdasági ügyekkel foglalkozó dolgozó, a zenei könyvtárosok, a gyermek könyvtárosok, a felnőtt könyvtárosok, a számítógépes rendszergazda, aki egyúttal EU referens is.
Az intézmény hosszított nyitva tartása miatt lépcsőzetes munkarendben dolgozunk.

Könyvtárunkban jelenleg 55.000 kötet könyv, kb. 5.000 db audiovizuális termék, valamint több mint 100 féle folyóirat található.

A Könyvtár megalakulása óta nagyot változott a világ. Kiknek a körében népszerű a könyvkölcsönzés?

Szerencsére elmondható, hogy a budaörsi lakosság körében népszerű a könyvtár. Sokan igénybe veszik szolgáltatásainkat. Kölcsönöznek könyveket, folyóiratokat, de sokan kölcsönöznek zeneszobánk állományából is.
Mint említettem, sokan látogatják különböző rendezvényeinket is.
Olvasó mindig volt, van és lesz. Van köztük gyermek, felnőtt és idős korú egyaránt. Sokan jönnek kutatni egy-egy témában. Ilyenek az általános iskolások, gimnazisták és az egyetemisták, akik a diplomamunkájukhoz keresnek anyagokat.

Sokszor kapunk ajándékba könyveket. Az emberek helyhiányra hivatkozva megválnak könyvtáruk egy részétől és sok esetben elhozzák nekünk.

A fiatalok már az Internet világában vannak otthon. Valóban háttérbe szorul az olvasás?

Egy jelentős réteget elvesz az Internet. Akik azonban szeretnek olvasni, azok nem tudják felcserélni teljes egészében az elektronikus olvasást az írott szóval. A könyvre mindig szükség lesz. El kell mondanom azonban azt is, hogy a könyvtári munkát az Internet elterjedése nagyban meg is könnyítette. A könyvek bevételezése, kiadása, nyilvántartása, selejtezése, kölcsönzése mind-mind a számító gép közreműködésével történik.

Ki ne emlékezne fiatalkori olvasmányaira, amelyeket sosem felejt el. A könyvolvasás nem ad vizuális élményt, annál sokkal többet tesz. Megdolgoztatja a fantáziát, így maga az emberi agy állit elő képeket a történet olvasása közben. Ez nagyobb élményt nyújt mint bármilyen film. Mi erről a véleménye?

Mindaz, amit az Internet használata nyújt, hasznos és jó dolog. Gyors információk begyűjtésére, gyors eligazodásra a világ dolgaiban, rendkívül jó. De a saját fantáziát megmozgató olvasmányoknál még nem találtak ki jobbat.

Irodája könyvespolcán számos helytörténeti könyv foglal helyet.

Igen, ezek a hely történetét is bemutató kiadványok. Jórészt Budaörs történetét dolgozzák fel. Budaörs már a kelták idejében lakott település volt. Első térképünk az akkori faluról például 1766-ból származik. Jól látható az, hogy Budaörs még akkor is, a középkori elrendezést követve csak kétutcás település. Ez a két utca a mai Szabadság út, a főútvonal, ahol a 40-es autóbuszok járnak, valamint a Károly király utca, ahol a Könyvtár épülete található. Az idős Szt. Gellért püspököt ezen az úton vitték Fehérvárról Diósdon keresztül Budára, ahol vértanúhalált halt.
Láthatóak többek között még a térképen a Budaörsöt körbevevő hegyoldalak, melyeken már akkor komoly szőlőkultúra virágzott.

Sokat utazott életében?

 

Több ízben voltam feleségemmel Görögországban. Nagyon érdekel a múlt, hiszen helytörténeti kutatásaim során is mindig a múltat kutattam. Említettem, hogy anyám Ausztráliában él. Egyszer volt alkalmam három hónapot ott tölteni. Érdekes, nagyon szép természeti adottságokkal rendelkező ország. Mégis a legmaradandóbb élményem az volt, mikor hazafelé jövet, a repülőgép ablakából megpillantottam a naplemente utolsó sugarai által megvilágított esztergomi Bazilika kupoláját.

Köszönet az interjúért.

Sné Major Edit