A kötetben 6 tanulmány szerepel. A bevezető tanulmányt Tóth Ágnes történész, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója írta. Tóth Ágnes országosan dolgozza fel ezt a témát, ezért őt kérték fel a bevezető tanulmány megírására, amelyben a téma jelentőségét és a kutatás módszertanát tárja az olvasók elé.

Ezt követi Grósz András „Menekülők és internáltak - Budaörs a második világháború végén” című tanulmánya, amely a kitelepítést közvetlenül megelőző időszakot vizsgálja. Ebben a részben Grósz András kitér az 1944-es menekülésre is. Ekkor sok német lakos hagyta el önkéntesen Budaörsöt, és Németországba menekült a szovjet csapatok elől. A tanulmány kitér az internálások témakörére is: 1945-ben sok budaörsi németet rendőrségi őrizet alá helyeztek, és munkatáborokba vittek.
A könyv harmadik tanulmánya Marchut Réka „Ki- és betelepítések Budaörsön” című munkája, amely az 1946-1947-es kitelepítéseket, és az 1945-ös földreformot dolgozza fel. Ez a tanulmány adja a könyv központi témáját.
Ezt Bognár Szabina „Vagyoni korlátozások, vagyonelkobzás” című tanulmánya követi. A jogász, szociológus munkája során azt kutatta, hogyan fosztották meg a németeket birtokaiktól, házaiktól, illetve azok hogyan kerültek új telepesek, idegenek kezébe. Mindezt milyen jogi eljárás követte, ami a kárpótlás kérdésére is kitér.
Az ötödik írás Kálmán Ágnes munkája. A tanulmány azt a 23 interjút dolgozza fel, amit a könyvet összeállító kutató csapat az itthon maradt németekkel készített. Ebben a történetek közti hasonlóságokat és eltéréseket vetik össze. A tanulmány nem azt kutatja, hogy ki milyen pontossággal emlékszik a múltra, hanem kiben hogyan maradtak meg a múlt eseményei.
A kiadvány utolsó fejezetét Steinhauser Klára készítette. Ő azt kutatta, hogy a kitelepítettek hogyan élték meg az eseményeket. Beszámol a vonatútról és a németországi letelepedésről. Ez az 1945-46-os időszak hangulatát adja vissza.
A tanulmányok mellett a szerzők a kiadványt eredeti újságcikkekkel, dokumentumokkal és az MTI 15 fotójával „színesítették”. A könyv kétnyelvű (magyar és német), így Budaörsön és Németországban egyaránt nagy érdeklődésre számítanak.
A könyv megvásárolható Budaörsön a Heimatmuseumban (Budapesti u. 45), a Librarium Könyvesboltban (Szabadság út 34.) és a Glória Boltban (Szabadság út 18.), Szent Vince Óvodánál)

 

A kiadvány kapcsán Grósz Andrással beszélgettünk:
- Hogyan jött az ötlet egy ilyen könyv összeállítására?
- Eredetileg nem terveztünk könyvet összeállítani ebből a témából. 2007 februárjában alakult meg Kovács Veronika igazgatónő felhívására egy kutatócsoport a Heimatmuseumban. Ennek az volt a célja, hogy feltérképezze a budaörsi németek kitelepítésének az előzményeit, lefolyását, következményeit. Két célt szerettünk volna elérni ezzel a munkacsoporttal: egyrészt a kitelepített, de itthon maradt német családokkal interjút készítsünk, másrészt mindazokat a levéltári, irattári forrásokat felkutassuk, amelyek ezzel kapcsolatosak. Összeállt egy kutató csapat, amelyben voltak doktoranduszok, jogászok, és a téma iránt érdeklődő, nem hivatásos történészek is. Elkezdtünk interjúkat készíteni. 2008 kora nyarán az igazgatónő vetette fel az ötletet, hogy könyv készülhetne a munkából, hiszen írott formában a legjobb megőrizni ezeket az anyagokat. Így 2008 nyarától erre fókuszáltunk, és 2010 végére elkészült a kiadvány. A most kiadott könyv nem egy végleges állapot. Még most is találunk újabb és újabb forrásokat, amelyekkel ki lehetne egészíteni a történeteket. Ezek ugyan nem befolyásolják a tartalmat, de teljessé teszik a kutatást. Egy kutatást soha nem lehet lezárni, mindig talál az ember olyan kiegészítő információkat, amit még bele lehetne szőni.
- Mik a további terveitek?
- Eddig 3 és fél éves munkánk van a kiadványban. A nehézséget az jelentette, hogy szakmabeliek és nem szakmabeliek tanultak meg közösen dolgozni. Emiatt nehéz volt mindezt összehangolni, és egy tudományos kiadványban megjelentetni. Bízom benne, hogy a csapat a továbbiakban is együtt marad. A munka folytatásaként életút interjúkat szeretnénk készíteni. Ez a kiadványunk egyébként jól kiegészíti a Kovács József László által szerkesztett „Rögös utakon” című könyvet. Az a kiadvány kizárólag visszaemlékezéseket tartalmaz, míg a mostani kiadvány inkább tudományos jellegű, az írott források alapján dolgozta fel az akkor történteket.

Kelemen Szilvia

forrás: Budaörsi Napló februári száma