A cél: hangulatos kisvárosi központ kialakítása - Reagálás a Gusztustalan gesztus című cikkre
|
A Templom tér átalakításával párhuzamosan létrehozandó, a jelenleg zárt telkekből álló Óváros átalakításával kapcsolatban több cikk is megjelent a Minalunk.hu oldalain, legutóbb Gusztustalan gesztus címmel. Erre reagált most írásában Csík Edina Budaörs város főépítésze, aki szerint a megvalósítással a budaörsiek régi álma válik valóra, amit a közvéleménykutatás is alátámaszt.
hirdetés
A cél: hangulatos kisvárosi központ kialakítása - Reagálás a Gusztustalan gesztus címen megjelent cikkre
Hangulatos sétálóutcák kialakítása, a védett Zichy-major épületegyüttesének helyreállítása, illetve művészeti központtá fejlesztése, a műemléki védettségű Templom téri gyógyszertár épületek helyreállítása, illetve biopiac létrehozása is része annak a projektnek, amelyet Budaörs Város Önkormányzata tervez az Óvárosban. Az elképzelések megvalósításához a városnak jó esélye van 562 millió forintnyi uniós támogatás elnyerésére, hiszen pályázatunk már túljutott az első fordulón. Az óváros megszépítésével, bővítésével a budaörsiek régi álma válna valóra, amit egy ősszel végzett közvélemény-kutatás is alátámaszt. Eszerint a budaörsiek jelentős mértékben támogatják a terveket.
Ezért is tartjuk sajnálatosnak a Gusztustalan gesztus címmel megjelent cikket. Az itt megfogalmazottakkal ellentétben, a fejlesztés kapcsán nincsenek semmilyen kedvezményezett érdekcsoportok, a Polgármesteri Hivatal szakemberei legjobb tudásuk szerint igyekeznek a lehető legjobb megoldást megtalálni, egyetlen érdek és cél által vezérelve, hogy ti. hangulatos, kisvárosias városközpont jöjjön létre Budaörsön.
Ennek az előkészítése gyakorlatilag 10 éve zajlik, hiszen már a 2001-ben jóváhagyott szabályozási tervben is szerepelt a sétálóutca megvalósítása, ugyanezen a nyomvonalon. Az elmúlt két évben pedig az Integrált Városfejlesztési Stratégia tervezéséhez kapcsolódóan is számtalan fórum, egyeztetés, eszmecsere (Future City Game, városi rendezvényeken felállított Jövőműhely Sátor) szolgálta a lakossággal történő egyeztetést. Tehát nem csupán egy gesztusról, hanem évek óta zajló folyamatról van szó akkor, amikor törvényi kötelezettségünkön – a kifüggesztésen – túl lakossági tájékoztatót is tartunk a tervekről. Az egyeztetés a fejlesztéssel érintett lakosságot képviselő Budaörs Óvárosáért Egyesülettel és a cikk írójával is folyamatos volt. Ezért nem tartjuk túlzottan igazságosnak, hogy több hónapos közös munka és egyeztetés után tárgyi tévedéseket és félreértéseket nagy számban tartalmazó cikkel lép a nyilvánosság elé, ráadásul erősen kifogásolható hangnemben. Csak egy példa: a 7,5 méteres maximális beépítési magasság a helyieket képviselő egyesület által is támogatott kompromisszum (amelyről jegyzőkönyv is rendelkezésre áll) és a hivatalnak nincs tudomása arról, hogy ez mégsem lenne elfogadható „a szomszédság számára”.
Zichy major látványterve
Ugyanakkor le kell azt is szögezni: amikor egy város központjáról van szó, bár a közvetlen szomszédság igényei is lehetőség szerint akceptálandók, a döntéshozóknak elsősorban az egész város érdekét kell szem előtt tartaniuk. Ha nem így tettek volna az elmúlt évszázadokban is mindig a várostervezők, akkor soha nem épült volna meg például a Champs-Élysées Párizsban, vagy az Andrássy út Budapesten. Valójában itt a közérdek és egy, egyébként teljesen félreértett információkon alapuló, vélt magánérdek áll egymással szemben.
Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy ha valakit közvetlenül érint egy változás, azt még akkor is nehéz megélni, ha az egyébként pozitív irányú. Bízunk benne, hogy a fejlesztés lezárultával a helyi ingatlantulajdonosok is a beruházás hasznát fogják látni és előnyeit élvezni. Így például meglátják a lehetőséget abban, hogy a jelenleg nem túl attraktív sufnik helyett, korzóra néző, színvonalas épületeket építhetnek telkeikre. Persze csak ha akarnak! Ezzel a lehetőséggel ingatlanjaik értéke is jelentősen növekszik. A cikkíró mellesleg egy fórumon bejelentette, hogy ő szállodát szeretne építeni a telkén, amit pont az általa támadott szabályozási terv elfogadása tehet majd lehetővé…
A további megállapításokkal kapcsolatban: - A maximális építési magasság az övezethatáron – a Budaörs Óvárosáért Egyesülettel egyeztetve 7,5 méter, a Stefánia utcai épületek közforgalom számára megnyitott területtel határos homlokzatának magassága maximum 6,5 méter; - A tervek nem szólnak sehol 1,5 méteres terepszintemelésről: a jelenlegi, szakadékszerű 2 méteres szintkülönbséget lankás kialakításúvá tervezzük tenni, ami azt jelenti, hogy a korzó egy részén szintcsökkenésre, másik részén kb. maximum 80 centiméteres szintemelésre kerül sor. - A szabályozási terv nem emelkedhet jogerőre (ami önmagában is jogi nonszensz) január 15-én, mivel a képviselő-testület még el se fogadta. A kifüggesztés ellenben jelenleg is tart.
Ritka alkalom, hogy a város közel 600 millió forintnyi fejlesztési célú uniós támogatáshoz juthat. Kár lenne elszalasztanunk ezt a lehetőséget, amikor valamennyi vitatkozó fél egyetért abban, hogy meg kell újítani a városközpontot.
Várostervezés csak kompromisszummal lehetséges, a kompromisszum viszont azt jelenti, hogy mindenkinek engednie kell valamennyit, és nem ragaszkodhat kizárólag a saját személyes - szerintünk vélt - érdekeinek érvényesüléséhez.
(Az óvárosi terveket bemutató, és a január 10-i lakossági egyeztetésre szóló meghívót tartalmazó szórólap a hivatal hibáján kívül nem került el a város minden postaládájába. Emiatt a szórólap ismételt kinyomtatásáról és újraszórásáról döntöttünk.)
"...amikor egy város központjáról van szó, bár a közvetlen szomszédság igényei is lehetőség szerint akceptálandók, a döntéshozóknak elsősorban az egész város érdekét kell szem előtt tartaniuk... "
Nem bizonyított, hogy a város érdeke volna annak a 3 vállalkozónak a haszna, és érdekeik kiszolgálása, amivel 300 környékbeli ember életét keserítik meg. Az sem érthető, miért a város érdeke egy olyan elrontottv korzóterv megvalósításának az erőltetése, ami az egyébként remek Templom téri tervre elnyerhető pályázati pénzt is veszélyezteti.
Egyébként a 3 éppen úgy aránylik a 300-hoz, mint a 300 a 30 000-hez, csak éppen most 300 képviseli 30 000 érdekét, míg a 3 vállalkozó 300 emberrel érdekével szemben is a hasznát akarja.
Miért nem lehet szabályok közé szorítani a vállalkozókat, hogy olyan korzó valósulhasson meg, ami nem okoz kárt az itt élőknek, nem okoz kárt az Óvárosnak?
A cikk szerény – de nem szerencsés - összehasonlítást tesz a tervezett 100 (?) m hosszú, 6-8 m széles Zichy korzó és a 2 km hosszú, 70 m széles Schamps-Élysées között. A Keczán-féle Diadalív (=átjáró) miatt lehet itt párhuzamot vonni?
A Schamps-Élysées hosszának legalább 1/3-ában mindkét oldalán parkok, tehát zöldfelület található és az egymással szemben álló épületek hasonló magasságúak, nem látnak be egymáshoz az ott lakók. Helyén egyébként nem voltak lakóépületek amikor a létesítését elhatározták.
Az Andrássy út volt a másik példa, ahol szintén hasonló magasságú épületek állnak az út mindkét oldalán, szintén nem látnak egymás szájába az ott lakók (34 m széles a legszűkebb szakaszán), és a képviselőház annak idején másfélszer akkora összeget szavazott meg a kisajátításokra, mint magára az építésre.
Természetes, hogy a közvéleménykutatás alapján széleskörű a támogatottság! A tervek szerintem szépek, és nem hiszem, hogy ne lenne olyan nem ott lakó ember, aki elsőre ne mondaná azt, hogy: "Naná, ez remek!", hiszen jobb, mint ami most van.
Viszont, ha megnézzük, láthatjuk, hogy itt rengeteg üzlet és lakás készül, amiből valakinek nagy haszna lesz. Nem ismerem, hogy pontosan hogyan néz ki a finanszírozása a projektnek, de remélem nem a város és az eu állja az egész költségét annak, hogy ott majd nagy haszonnal értékesítenek vállalkozók ingatlanokat. Bízom benne, hogy erről a holnapi tájékoztatón meg lehet tudni majd mindent.
Nem értek egyet az írás azon részével, hogy a "város érdeke a fontosabb". Igenis, a város egy jelentős része él ott, ha számukra valami előnytelen, azt duplán is figyelembe kell venni, ők is a város részei!!! Úgy gondolom, hogy biztosan voltak egyeztetések, itt csak az a kérdés, hogy ezeken milyen mélységig tudták megvitatni a fejlesztés részleteit...
Nem baj, ha az élelmes vállalkozók nagy haszonra tesznek szert, egészen addig, amíg ennek hatásai pozitívak, vagy semlegesek a környezetükre. A baj az, hogyha a környezet kárán, a köz pénzéből teszik ezt.
A korzó tervek pedig nem szépek, szerintem. Feltételezem, ha a budaörseik alaposabban megismernék, elborzadnának. Persze a fenti kép a Zichy majorról szép. Ott nincsenek is 3 szintes épületek, és nem is 6 méter széles a köztér. És nyilván nem is a fenti részlettel van a baj.
"a döntéshozóknak elsősorban az egész város érdekét kell szem előtt tartaniuk..."
Ez csak szólam! Normális esetben elsődleges a helyiek véleménye, ha ők jól érzik magukat, akkor az a város érdeke is! Nincs tökéletes, tévedhetetlen ember, de még városvezetés sem! A döntéshozásba a szűkebb környezet lakóinak véleményét kell összefoglalani és azok szerint kialakítani a terveket! Az üzletsor -a lakáskialakításokkal jellegtelen is! Éles ellentétben áll a majori hangulattal!
Megtekintettük nemrégiben, hogy néz ki most a tervezés alatt álló Zichy korzó majdani alsó kijárata és milyen látvány fogad minket. Vajon hogyan kapcsolódik majd mindez a leendő kulturális központhoz?
Zichy major látványterve 
