A közvéleménykutatási eredmények magyarázatához - Csókay Ákos válasza
|
Magyarországon – ahogyan mondani szokás – a focihoz, a közvélemény kutatásokhoz és utóbbi időben a devizaárfolyamokhoz mindenki ért. Vagy legalábbis szeret róla beszélni. Ezzel semmi probléma sincs, mindenki számára jó, ha a társadalom gondolkodó, és egy racionális diskurzust építő, autonóm egyénekből áll. De engedje meg, hogy a kutatás vezetőjeként, néhány dolgot pontosítsak, már csak szakmai alapon is.
hirdetés
A közvélemény kutatások célja általánosságban, ahogy konkrétan a budaörsi felmérésnél is, egy adott csoport véleményének/ismereteinek feltérképezése. A célfüggvény nem az alátámasztás, vagy cáfolata valaminek, hanem a megismerés. Az előbbi természetesen következménye lehet is egy vizsgálatnak. Tételezzük fel, hogy van egy ügy, amiről sokan tudnak, sokan azt gondolják, hogy tudnak valamit, néhányan meg azt gondolják, hogy azt is tudják, hogy a többiek mit gondolnak róla. Az ő párbeszédük önmagában süketek párbeszéde lenne, nem hangozhatnak el ugyanis tények, csak vélemények, érzések, beállítódások által vezérelt érvek, érdekek által irányított megszólalások. Ez tehát nem a felnőtt állampolgárok racionális diskurzusa.
Ha a kutatási (és nem alátámasztási) jelentést elolvassuk, abból világosan és egyértelműen kiderül, hogy a megkérdezettek mit válaszoltak a feltett kérdésekre. Persze nem úgy, hogy nekem mi lenne a jó vagy, hogy Marika néni a hetedikről mit mondott a közértben, illetve a patikus hölgy mit mesélt a nagyinak a múltkor, mégis mindezeket csodálatos módon magába olvasztva. A sokak véleményéről mond valamit, amit azután az elemzők – hol jól, hol rosszul – elemeznek.
Feladatunk az volt, hogy egy tervezett beruházás teljes lakossági megítélését mérjük fel. A megbízhatóság miatt kiugróan nagy minta 800 fős elemszáma az országos telefonos kutatások szokásos elemszámát közelíti. A nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív kutatás mintavételi eljárásból fakadó hibahatára ± 3,8% volt. Ez azt jelenti, hogy a teljes mintából becsült adatok 95 százalékos valószínűséggel ennél nagyobb mértékben nem térnek el azoktól a számoktól, amelyeket a teljes lakosság megkérdezése esetén kapnánk.
És akkor a konkrét felvetésekre konkrét reakciók. A kutatás azért készült teljes lakossági mintán – meggyőződésem, hogy szakmailag helyesen – , hogy Budaörs egészének véleményét ismerjük meg. Bizony azokét is, akik nem járnak lakossági fórumokra e témában, mert egyszerűen nem érinti, vagy nem is érdekli őket az ügy, meg azokét is, akik nem is tudják hol a Zichy major, sőt azokét is, akik soha nem is fognak oda elmenni. Ettől függetlenül, ha jól sikerül a fejlesztés, és gondolom minden fejlesztés mögött ez a végső cél húzódik, akkor a jelenlegi egyharmados ismertség is megugorhat. Mert mondjuk, tegyük fel érdemes lesz odamenni, nem csak egy szűk körnek, hanem a város távolabbi lakóinak is. Mert mondjuk olyan programok, rendezvények vagy egyszerűen csak olyan kulturált környezet alakulhat itt ki, amiért már megéri megnézni ezt a jelenleg, finoman fogalmazva kevéssé gondozott környéket. A válaszadási hajlandóság magasan iskolázott és az átlagnál jobb egzisztenciális körülményekkel rendelkező alapsokaság (Budaörs kiváltképp ilyen) esetében jellemzően mindig nagyon alacsony. Ilyenek az emberek, nem szeretnek válaszolni. Azt pedig, hogy a mintába bekerültek melyik lakóövezetbe sorolták magukat nem mi határoztuk meg, hanem a reprezentativitást biztosító kvótatáblázat determinálta. Ebből az is következik, hogy mivel az adatfelvétel véletlen típusú, a mintába kerültek lakóhelyi megoszlása jó közelítéssel megegyezik a lakosság eloszlásával.
Végül pedig engedje meg, hogy megköszönjem, hogy alaposan elolvasta a kutatási jelentést, és még át is gondolta azt. Egyúttal elnézését is kell, hogy kérjem, ha nem fogalmaztunk mindig kellően pontosan, és egyértelműen, remélem a fentebbi pontosításokkal sikerült kitisztázni valamennyi felvetését.
Kedves Ákos, köszönöm a válaszát, és üdvözlöm a Minálunk.hu oldalain, egyben keresse bátran szerkesztőségünket a jövőben közvetlenül is.
A válaszát szeretném kérni még egy dologban.
A kérdések megfogalmazásáért Önök voltak-e felelősek? Egyáltalán, a vizsgálat céljának meghatározása feladatuk volt-e, vagy csak az Önök számára kitűzött feladatokat próbálták tudásuk szerint a legjobban ellátni?
"A válaszadási hajlandóság magasan iskolázott és az átlagnál jobb egzisztenciális körülményekkel rendelkező alapsokaság (Budaörs kiváltképp ilyen) esetében jellemzően mindig nagyon alacsony."
Ennek pont az ellenkezőjét tanítják bizonyos helyeken...
Szerintem meg válaszadási hajlandóságot nem lehet mérni, hiszen nem tudjuk a nem válaszolók iskolázottságát, illetve egzisztenciális körülményeit, tekintve hogy nem válaszoltak. A kérdés meg tényleg rosszul lett feltéve (persze kinek rosszul), érdemes elolvasni Meichelberger Miklós: Reklámkritikák c. könyvét, különösen a lyukas tehénnel foglalkozó részt.
Kedves kommentelők!
Csokorba szedve a válaszom, beérkezési sorrendben:
1) matyas: A kérdések megfogalmazása minden kutatásnál, legyen szó vélemény vagy piackutatásról, minden esetben a megbízóval való együttműködés eredménye. Ez esetünkben sem történt másképpen. Ők ismerik a terepet, mi meg próbálunk hozzá megfelelő kérdéseket feltenni. A vizsgálat célja az volt, ahogyan a válaszban jeleztem is, hogy ismerjük meg a budaörsiek véleményét a Templom téri rehabilitáció témában.
2) SzeLepke: Biztosan tanítanak ezt is, azt is, itt meg ott:-) Én az ELTE-n ezt tanultam, azóta ezt tanítom. Szerintem társadalomkutatási alaptétel, hogy a magasabb egzisztencia elérhetetlenséggel, fokozottabb privacy védelemmel és alacsonyabb közléskényszerrel párosul. De biztos van olyan kutatási helyzet, amikor Önnek van igaza.
esernyo: A válaszadási hajlandóságot igen könnyen lehet mérni: a megkezdett interjúk és a befejezett interjúk hányadosával mondjuk. Abban igaza van, hogy a nem válaszolókról nem tudunk semmit, viszont a budaörsi lakosok közel 30 ezer fős táboráról tudjuk hogy összességében az átlag magyar állampolgárnál kétszeresen nagyobb a felsőfokú végzettségűek aránya, és az SZJA-ból számított adóerőképességük alapján is a hazai 3300 település TOP10-es mezőnyében szoktak végezni. Abban persze igaza van, hogy az SZJA fizetés nem kizárólagos mérőszáma a magas státusznak. Állítólag hazánkban vannak olyan nagyon magas státuszú emberek is, akik nem, vagy csak kismértékben jelennek meg adófizetőkként.
Köszönöm hozzászólásaikat, és gondolataikat
üdvözlettel
Hát nem lettem sokkal okosabb, maximum annyiban, hogy közös a felelősségük abban, hogy a kérdőívben szereplő kérdés nem releváns az általa bizonygatott beruházás módjával. Ha Ön tanult ember, aki még szakértője is a témának, akkor lehetetlen, hogy ne lássa ezt, ne értse ezt.
Egyetértek, és bár elég korrekt választ kaptam a nem válaszolók problémájára, azt még mindig nem tudjuk, hogy vajon mennyire iskolázottak. Mert az aztán igazán nem függ a személyi jövedelem adótól.
Édesapámhoz is eljutott egy kérdezőbiztos, és amikor apám visszakérdezett hogy pontosan melyik is az a Zichy major, a kérdező nem tudta megmondani. Erről csak annyit, hogy sokan nem tudják hogy melyik a közösségi ház, de ha azt mondom hogy egy családi ház jellegű épület a BTG melletti óvoda szomszédságában, akkor mondjárt tisztább a kép.
Ha a kérdezőbiztosok el tudnák mondani pontosan hogy mi is az amire tulajdonképpen kiváncsiak, lehet hogy több válasz születne.
"Szerintem társadalomkutatási alaptétel, hogy a magasabb egzisztencia elérhetetlenséggel, fokozottabb privacy védelemmel és alacsonyabb közléskényszerrel párosul."
Ha ezt Ön komolyan gondolja, akkor most már mindent értek.
Bevártam megint a kérdéseket, és igyekszem rájuk válaszolni, amennyire azt tehetségem engedi. annak mindenesetre nagyon örülök hogy sokan gondolkodnak, sőt tovább is gondolnak bizonyos dolgokat. Ezt teszem most én is:
1)matyas: A kérdések megfogalmazása tehát a mi felelősségünk, ozonban ez nem olyan egyszerű, mert az igen tisztelt válaszadó nem szeret hosszasan válaszolni, tehát nem lehet kifejteni bizonyos dolgokat, lényegretörőnek kell lenni. Megítélésem szerint a kérdőív korrekt lett, nem látok benne szakmai hibát. Ha azt kérdezi, hogy tudnék-e úgy kérdezni, hogy negatívabb legyen egy kicsit az eredmény, akkor arra az a válaszom hogy igen. Csak úgy mint arra a kérdésre, hogy tudnék-e úgy kérdezni hogy az eredmények még pozitívabbak legyenek. Mert erre is igennel válaszolok. Ez szerintem éppen arra bizonyíték hogy a kérdés kellően objektív. Nem célunk annak kimutatása hogy a helyiek mennyire nem szeretnék a korzót, ahogy annak a kimutatása se feladatunk hogy hip-hip-hurrá éljenek a rehabilitációk és buldózereket még ide százat-ezret. Higyje el kérem, hogy mindekettőre tudnék kérdést gyártani.
2)esernyo
Azt hogy a nem válaszolók milyen iskolázottak azt a jó Istenen kívül senki nem tudja. Az azonban biztos - és kérem higyje el ezt nekem - az idevágó kutatási tapasztalatok egységesen azt mutatják, hogy a nemválaszolók között arányaiban magsabb a felső státuszuak aránya, mint a válaszolók között.
az hogy édesapjához is eljutott a kérdezőbiztos az nagyon jó hír, a gond csak az, hogy a mi adatfelvételünk telefonos volt, senki nem mehetett ezen kutatás keretében senkihez. valami félreértés van. Amit egyébként mond az igaz, ha jobban körülírnánk, talán többen emlékeznének rá, de nem biztos hogy azt kell kimutatnunk, hogy valójában Budaörsön mindenki ismeri az adott helyet, főleg akkor nem, ha nem ez a helyzet.
3) SzeLepke
örülök ha mindent ért, akkor ezentúl Önt fogom keresni:-) én sajnos nem vagyok ezzel így. de törekszem. Egyébként meg nem pontosan értem, hogy mi a baja ezzel az állítással. Már nem úgy értem, hogy ez Önnek tetszik-e vagy jónak gondolja-e azt a világot, amiben ez az igazság, hanem hogy az állítás valóságtartalmával szemben milyen felvetése van. Mert az számomra sajnos nem derült ki.
Állok rendelkezésre további szakmai felvetések megválaszolására is.
A statisztika nekem is szakmám lehetett volna, lévén közgazdász, mégsem lett. A szakma jelentőségét hagy vicceljem el az alábbi poénnal:
A statisztikák szerint a gépjárműbalesetek 23%-át olyanok okozzák, akik alkoholt fogyasztottak. Tehát a 77%-át olyanok okozzák, akik vizet, kávét, üdítőt, tejet, energiaitalt és egyéb alkoholmentes italokat
fogyasztanak. Ezek az emberek háromszor olyan veszélyesek. Kerüld a társaságukat, tartsd magad távol tőlük!
ÉS komolyra:
Nem szeretek játszmázni, tudom hogy érti amit írtam. Akkor is érti, ha még rövidebben, fél-magyarul fogalmazok: Nem releváns.
Kérem hívjon meg egy sörre, ha azt állítja nem ért velem egyet!
Megtekintettük nemrégiben, hogy néz ki most a tervezés alatt álló Zichy korzó majdani alsó kijárata és milyen látvány fogad minket. Vajon hogyan kapcsolódik majd mindez a leendő kulturális központhoz?
