Alátámasztó statisztika másképpen - Új városközpont
|
Nagy figyelemmel olvastam a Templomtéri szabályozási tájékoztató-lakossági fórum mellé és a meghívóra rányomtatott alátámasztó közvélemény kutatás részleteit. Nagyon fontos az irányok kialakításában a többség véleménye, de az nem elhanyagolható, hogy kitől és mit kérdezünk? Alighanem nekem is szól ,a meghívónak azon fejezete : A Zichy korzó létesítését a megkérdezettek 4/5-e támogatja .Ez nagy szám, elemezzük egy kicsit más szemszögből a begyűjtött adatokat !
hirdetés
Fantasztikus előrelátás és gondos előkészítés ez „minálunk”, mert noha a hivatal nem ér rá egyeztetni az ingatlanaikban közvetlenül érintett lakosokkal, az ő véleményük nem érdekli őket, arra van pénz és paripa , hogy meginterjúvoljanak olyan lakosokat akik ezen statisztika alapján bevallottan 71%-ban nem is jártak a Zichy major környékén!
Vicc nélkül, nagyra értékelem a kutatási adatokat és úgy vélem tényleg sok mindent ki lehet olvasni belőle : 7000 kitárcsázott hívásból 800 véleményadót sikerült találni. Vagyis, ha az eredményt kivetítem a lakosság létszámára 88,57 %-ot nem sikerült szóra bírni. Írják is, alacsony a válaszadói hajlandóság…
A mintába bekerültek elsöprő többsége kertvárosi (62%) és lakótelepi (22%), csak 16 %-ot kérdeztek meg az ú.n. történelmi belvárosból. Ez a 800 emberből 128 ,vagyis a lakókörnyezetükben is érintettnek mondhatók közül az összlakosságnak 0,46 %-a válaszát tartalmazza a statisztika!!!
Ezek után jó a kérdés : „Mit szólna hozzá, ha Budaörs óvárosában kialakításra kerülne egy kulturált, modern, de a helyi jellegzetességeket megőrző sétáló utca kis üzletekkel, kávézókkal, kulturált köztéri bútorzattal?”, a válaszok átlaga kimagasló 4,41 lett.”
A megkérdezettek 71%-a ugyebár nem járt soha a Zichy majorban. Vagyis ha nem járt ott, honnan is tudná, hogy melyek a helyi jellegzetességek ?
Választ nyilván csak azokra a kérdésekre kapunk, amelyeket felteszünk.
Sohasem tudjuk meg, mit válaszoltak volna arra a kérdésre, hogy akar-e Ön a hagyományörző sváb házak mögött minimum kétszer akkora tömegű, 3 szintes épületeket látni? Mert hát a 3 szint nem minimum kétszer olyan mennyiségben őrzi a hagyományt, mint az egyszintes, esetleg tetőtérbeépítéses?
Nem az a kérdés, szeretnénk-e Ófalu megújulását. Szeretnénk.
A "hozzáadott érték" jellegtelen, nem ide való! Lassan minden, ami a régi korokat idézné, mint hagyományt, emléket, felülírja egy gigamániás biznisz-szemlélet. Lassan hozzászokunk, hogy Budaörs a "legek városa". A város honlapja másról sem szól! Nem hiszem, hogy a fejlődésnek ez lenne az egyetlen útja. Az utóbbi évtizedek építményei szöges ellentétben állnak a város karakterével. Legalább a "központ" utaljon a régi korok hangulatára! Ausztriában, Németországban jó példákat lehet találni, többtucatjával! "Mi" csak hangoztatjuk a szólamokat és ellene folyik minden. Ma Budaörs egy zagyva, koncepció nélküli város. A pénz határozza meg a fejlődését, nem a szemlélet, a közösségi érdek.
Ó kedves Ágnes, nem jött még rá, hogy a jelenleg még regnáló városvezetés egyik trükkje céljai elérése érdekében, az érintett célközönség szembesítése érdektelen, manipulált, többséginek beállított véleménnyel?
Nem értem pontosan mit akar ezzel mondani, de kérem, azért olvassa el a cikkre készített szakmai magyarázatot.
Igyekeztem választ adni néhány közkeletű összeesküvés elméletre ezzel kapcsolatosan.
üdvözlettel
Tisztelt Csokay Úr!
A módszer,mely szerint dolgoztak, a leírtak alapján számomra érthető és elfogadható, bár nem vagyok ismerője ennek a szakmának.A feltett kérdéssel van a baj, amit feltételezhetően nem Önök találtak ki csak úgy.
Lehetőségek:
Ha nem látták a tervet és azt nem tanulmányozták, az a kérdés, hogy "Mit szólna hozzá, ha Budaörs óvárosában kialakításra kerülne egy kulturált, modern,...? csakis olyan körülmények között fogalmazódhatott meg, ha Önöket ellátták a szükséges de irányított információval.Erre a kérdésre egyébként az elvárható válasz az "igen".
Ha látták a tervet, azt tanulmányozták és nem kaptak egyéb információt, akkor látniuk kellett volna , illetve észre kellett volna venniük a különbséget a meglévő és a tervezett infrasruktura között de a várható érdeksérelmeket mindenkép. Ekkor az a kérdésfeltevés lett volna a célravezető, hogy " akar-e Ön a hagyományörző sváb házak mögött minimum...?"-ahogy M.A. írja és erre a kérdésre a többségi vélemény valószínű a "nem " lett volna.
Nos , én az Önök szakismeretében nem kételkedem, mindent láttak,észrevettek, mindenre gondoltak, tehát az utóbbi kérdést kellett volna feltenni, ám a közvéleménykutatás az előbbi kérdés feltevésével készült.
Ezért írtam amit előzőleg írtam.
Tisztelettel egy budaörsi
én nem tudom, hogy ha tervismeretetést tartottunk volna a 800 megkérdezettnek, akkor mit mondtak volna. És tudja miért nem tudom? Azért mert nem volt alkalmam ezt megmérni, meg nem is hiszem, hogy ezt így kellene csinálni.
Többedszerre mondom és írom le, hogy a közvéleménykutatásnak nem szerep hogy ahelyi ellenérdekelte elégedetlenségét felnagyítsa, mint ahogyan az sem, hogy ezt elfedje.
amit Ön leír az ideáltípusként nem elhanyagolható, a valóságos kivitelezhetőségi értéke azonban nagyon alacsony.
A helyi érdekeltekkel a kutatás erdeményeitől függetlenül egy nagyon szoros együttműködési, tervezési folyamatban kell együttgondolkodni, ahol szemelőtt a közérdekek szolgálata áll, úgy hogy ez sokszor sajnos az egyéni érdekek háttérbe szorításával kell hogy járjon.
Azt hiszem hogy a közéletet ismerők az utóbbi évekből is számtalan példát tudnának mondani arra, hogy mi történik akkor, ha a magánérdek tartósan háttérbe szorítja a közérdeket.
Megtekintettük nemrégiben, hogy néz ki most a tervezés alatt álló Zichy korzó majdani alsó kijárata és milyen látvány fogad minket. Vajon hogyan kapcsolódik majd mindez a leendő kulturális központhoz?
