Ihászné Pálfi Katalin nyílt levele Leipán Tiborhoz
|
Leipán Tibor írására nyílt levélben reagált Ihászné Pálfi Katalin is, aki a tiltakozás indítója volt. Írásában egy másik szemszögből vizsgálja a helyzetet, az önszerveződő közösségeket félti.
hirdetés
Tisztelt Leipán Tibor úr!
Az Ifjúsági Klubbal kapcsolatos véleményét fejtegető cikkében akaratlanul is tévesen aposztrofált engem és a hozzám csatlakozókat, amikor ezt írta: „A jelenlegi tiltakozók, gyertyagyújtók kampányszervezők nyilván nem a Klub szomszédságából agitálnak a képviselőtestület döntése ellen.”. Feltételezem, hogy nem olvasta személyesen a hozzászólásomat, ezért látja csupán tükör által, homályosan azt a kérdéskört, amely miatt fontosnak tartottam megemlékezni mindazokról, akik az elmúlt húsz év alatt tevőleges kapcsolatban álltak a Klubbal. Íme az eredeti szöveg, ami a Facebookon jelent meg:
„Számomra a Klub szimbóluma a valódi összefogásnak, a bizalomnak, az együttműködésnek, a nyitottságnak és a sokszínűségnek. Húsz éven át kötötte magához a fiatalok újabb és újabb csoportjait. Úgy tűnt, mintha magától működne. Ehhez az kellett..., hogy egy olyan ember legyen a kovásza mint Zoli, aki hozzánk hasonlóan nem hiba nélkül való, de egyetlen halk szavára ugrottak az amúgy öntörvényű, nem éppen tekintélytisztelő éveiket élő fiatalok, s egyiküknek sem jutott eszébe nem betartani, amit Zoli kért. Elfogadták a játékszabályokat, az együttélés normáit, amelyeket, anélkül, hogy formalizáltak volna, ők maguk alkottak, csiszoltak, tartottak és tarttattak be. A felnőtté válás, a felelős magatartás kialakulásának fontos helyszíne (is) volt a Klub. Csak az érti igazán, amiről beszélek, aki megtapasztalta ezt.
Az épület ezután is állni fog, remélem, működni is, jól. De azért, hogy ne széledjenek szét a jóakaratú emberek, ennek a ritkán megtapasztalható 20 évnek az emlékére 31-én, sötétedéskor gyújtok egy mécsest és teszek egy szál virágot a Klub bejáratához.”
Én valószínűleg a Klub létezésének azt az oldalát látom, amit Ön kevésbé, s én sem látom azokat a problémákat eléggé mélyen, ami az ön és képviselőtársainak a döntését megalapozta. Nem kívánom kisebbíteni ez utóbbiakat, csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Budaörs számos intézményében fordultak, fordulnak elő gazdálkodási problémák, ezt nyilván ön is látja minden alkalommal, amikor az éves költségvetésbe be nem tervezett kiadásokra kérnek fedezetet év közben. Minden hónapra jut ilyen előterjesztés.
Miért tartom veszteségnek a Klub működési formájának megváltoztatását? Azért, mert egy fontos közösség bomolhat fel ennek a döntésnek a következtében. Fiatalok önszerveződő csoportja. Olyan fiataloké, akiknek a tevékenysége nem a szombat esti diszkó utáni randalírozás, bár vannak, akik ezzel azonosítják. Ezt az épületet a két kezük munkájával hozták működőképes állapotba azok, akiknek a nevét a két emléktábla is megörökíti az épületben. Majd utódaik bővítették, szépítették. A mindenkori használók végzik a karbantartást, takarítást, az üzemeltetés és működtetés kisebb nagyobb feladatait, lényegében ingyen. A közösségért vállalt önkéntes munkaként. Teszik ezt azért, mert az értékrendjük, világnézetük, a szívük ezt diktálja. Közösségben szeretnek élni. Két olyan intézményt ismerek a városban, amelyik befogadó módon viszonyul az önszerveződő közösségekhez. Az egyik a Mindszenti József Római Katolikus Általános Iskola, a másik az Ifjúsági Klub. Mindkettő élén olyan vezető áll, aki meri vállalni annak a kockázatát, hogy helyet biztosítson a civil szervezetek, baráti társaságok, önszerveződő együttesek rendezvényeinek. Rajtuk kívül a Leopold Mozart Zeneiskola, a Budaörsi Fúvósegylet, a Római Katolikus, az Evangélikus és a Református Egyház gyűjti maga köré a fiatalok csoportjait, amelyek között jelentős átfedések vannak. Az Ifjúsági Klub csoportjaiban ugyanezek a fiatalok tevékenykednek. Ők azok, akik részt vesznek a városi ünnepségeken, pl. a március 15-i rendezvényeken zenélnek, ők adnak műsort a Kamaraerdei Idősek Otthonában, ők énekelnek Adventkor az Evangélikus Templomban, ők szerveznek a város által támogatott zenei fesztivált minden év októberében. Tény, hogy – a hivatalos ünnepségeken kívül- ezeket a rendezvényeket nemigen tisztelték meg jelenlétükkel a képviselők, úgy látszik, nem érzik szükségesnek, hogy személyes élményekkel, ismeretekkel rendelkezzenek azokról a kérdésekről, amelyekről döntéseiket hozzák. Kár. Kár, hogy a fiatalok, akik aktív alakítói kívánnak lenni a város életének ilyen tapasztalatokat szereznek a felnőttek világáról. Az idősebb generációnak az a feladata, hogy támogassa, segítse az utána jövőket. Ahogy szülőként támogatjuk kamasz gyermekeinket, megértve botlásaikat, árnyalgatva romantikus fekete-fehér világképüket, indirekt módon rávéve őket a helyes értékítéletre és magatartásra. Olykor hagyjuk őket hibázni is, hogy a maguk kárán tanulják meg azt, amit nem hisznek el nekünk.
Azt gondolom, hogy e logika mentén volna érdemes újragondolni a tanulságokat és a teendőket.
Budaörs, 2010. december 29. Ihászné Pálfi Katalin
Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
Szeretném a véleményemet kifejteni a kérdéses ügyben, mely a Budaörsi Ifjúsági Klub adok-kapok sárdobálásában kerekedet.
Előre bocsátanám a személyes indíttatásomat. Én ugyanis úgyszólván alapító tagja vagyok a szóban forgó klubnak. Ez a klub önkéntes kezdeményezésben indult és működik is többségében a mai napig. Velem együtt vannak még sokan, akik ezt a „intézményt” tartották és tartják annak a kohéziós erőnek, ami a fiatalság normális és kulturált közösségi találkozásának és közösségi szellemének színtere és tere. Igen, intézményként beszélek róla, mivel ez nem egy hirtelen szalmalángból lett fellángolás, mely már évtizedek óta lobog kisebb-nagyobb hévvel. Ez a láng már nem először pislákol a politikai viharok során. De nem azért, mert egy párt vagy más politikai szervezet perifériájaként vagyunk és létezünk. Ez minden élni akaró szervezetet, vállalkozást, céget, tőzsdét, minden közéleti és nem közéleti csoportot négyévenként erős működési meggondolásra serkent. Nem azért mert politizál, hanem ha élni akar, akkor figyelembe kell venni az „új szeleket”. Természetesen véleményünk és hovatartozásunk van, mint minden rendes állampolgárnak,de nem a Budaörsi Ifjúsági Klub az a platform amit erre használunk. Csak jelezném, hogy a tagok között megtalálható minden szegmense a politikának. Főleg ez a szépsége, hogy belső viszály nélkül dolgozunk a működésén. Ebbe az épületbe ( az előző helyet is beleértve) a tagok sok-sok emléket emlegetve tudnak belépni, mely a kialakítás verejtékes és nehéz folyamata alatt átélt örömtől vagy bánattól vált emlékezetessé.
Kicsit kitérve, de sok-sok ember van még, mint látogató, aki az ott eltöltött kikapcsolódása, ünneplése, szórakozása emlékét őrzi szívében és gondolataiban. Ezek az évtizedek sok feladatot adtak, amik pénzben nem kifejezhetők. Az épület mai állapota a tényleges pénzbeli hozzájárulást nem tükrözi. A bele fektetet munka értéke szerintem nem is számolható. Nem számolható, mert nem kifizethető az az akarat és teljesíteni akarás, amit a felújítók, a Budaörsi Ifjúsági Klub tagjai belefektetek a kialakításba. Nem tudom hová jutunk még, de mint gyakorló apa nem szeretném, ha a lassan tinédzser lányom jobb híján kocsmákba és még annak sem nevezhető italkimérésekben volna kénytelen találkozni a vele egykorúakkal. Saját személyes emlékeim a tinédzser koromról adja azt a tudást, hogy milyen nevelő és társadalmi együttélési példát tud adni egy ilyen intézmény, ahol nem az a „menő” és elismert, ami egy kocsmában.
A működés színvonalát az a pénzügyi helyzet adja meg, amit a Budaörsi Ifjúsági Klub meg tud engedni magának. Nagyon szuper programokat lehet megvalósítani, de ez mint tudjuk pénz kérdése. Ha a mélyen tisztelt, általam is választott politikusaink látták volna vagy látnák azt az akarást, ami kialakította a Budaörsi Ifjúsági Klub fogalmat akkor nem csak a támogatás és a számok nulláival foglalkoznának. Igen, úgy fejeztem ki ezt a teljesítményt, hogy „FOGALOM”. A Budaörsi Ifjúsági Klub egy fogalom, melyet az itt élők alkottak meg saját akaratukból és erejükből. Sok minden kell a Budaörsön élőknek közpénzekből és ez nem egyszerű a mai világban. Ha jól tudom minden pártnak szlogenje hogy az ifjúság nevelése fontos. Itt az ideje, hogy tegyenek is érte. Prezentálhatnak a Budaörsi Ifjúsági Klubon. Ha megfelelő értékű támogatást kapnánk, akkor 0-24 óráig meg tudnánk tölteni kulturális eseményekkel és rendezvényekkel.
Gondolom az elfogultságom érthető és nem is tagadom. Még szerencse hogy a Budaörsi Ifjúsági Klub önálló jogi személyiségként és a tagok döntései alapján fog tovább élni mivel ez az eszme nem Önkormányzati.
Köszönve szíves figyelmüket maradok nagy tisztelettel:
Balogh Imre
Megtekintettük nemrégiben, hogy néz ki most a tervezés alatt álló Zichy korzó majdani alsó kijárata és milyen látvány fogad minket. Vajon hogyan kapcsolódik majd mindez a leendő kulturális központhoz?
