hirdetés

A COPD a légzőrendszer lassan és fokozatosan súlyosbodó, lényegében visszafordíthatatlan betegsége.

Legfőbb tünete az egyre fokozódó és változó intenzitással súlyosbodó nehézlégzés, köhögés, köpetürítés.

Előfordulhat a következők miatt:
1. dohányzás
2. légszennyezés (kéndioxid, por, hideg-nedves klíma, bánya)
3. recidiváló bronchopneumoniák

Kiket érint?
• elsősorban a 40 évesnél idősebb dohányosok betegsége.
• Világszerte 600 millió beteggel lehet számolni, 3 milliójuk halálát okozza.
• Statisztikák szerint 2020ra a 3. helyen állhat a vezető halálokok között. 2004-ben a 4. helyen állt.
• Magyarországon is 400-500 ezerre teszik a COPD-ben szenvedők számát.
• A COPD a népesség 4-7 százalékát, a súlyos forma 0,5 százalékát érinti.

A dohányzók körülbelül 15%-ánál alakul ki COPD.

A betegség lefolyása három fázisú:
–krónikus, nem obstructiv bronchitis (reggeli produktív köhögés, még reversibilis, tehát visszafordítható)
–krónikus obstruktív bronchitis, terhelési fulladással (már nem reversibilis, nem visszafordítható)
–késői szövődmény: obstruktív emphysema, légzési elégtelenség, cor pulmonale

A COPD a légúti betegségek együttesen előforduló csoportja.

A betegségről akkor beszélhetünk ha a következő tünetek együtt jelentkeznek:
• nem múló köhögés
• váladékképződés
• krákogás
• nehézlégzés
• légszomj
Krónikus bronchitis (hörghurut) valószínűsíthető, ha folyamatosan, vagy legalább két egymást követő évben, három hónapig köpetürítéssel társul a köhögés.

A betegség folyamata:

1. A tüdőbe érkező szennyezett levegő késztet fokozott váladéktermelésre.
A tüdő védekező rendszere a termelődő nyákos váladék segítségével igyekszik eltávolítani a káros anyagokat.
2. A szennyező anyagok beletapadnak a nyákba, ahonnan ezeket a védekező rendszer sejtjei bekebelezhetik, vagy a csillószőrök mozgása nyomán továbbítódnak a külső légutak, a szájüreg felé.
A krónikus bronchitisben képződő váladék fehéres színű, ezáltal megkülönböztethető a fertőzések nyomán keletkező köpettől. A krónikus hörghurut súlyosbodásaként rendszerint a dohányfüst hatására alakul ki a krónikus obstruktív (elzáródásos) bronchitis.
3. A csillószőrök mozgása megbénul, majd a csillószőrök elpusztulnak, cserében a nyálkahártya alatti nyáktermelő mirigyek száma nő. Ezért több, sűrűbb, tapadósabb váladék termelődik, ami eltorlaszolja a légutakat. Később a gyulladásos folyamatokban fontos fehérvérsejtek jelennek meg.
4. A gyulladt hörgőnyálkahártya érzékennyé válik, a legkisebb hatásra is a hörgők falában lévő simaizom-sejtek görcsös összehúzódásával válaszol.
A levegő áramlása főként kilégzéskor akadályozott. Ezt és a légutak beszűkülését az érintett először különösen fizikai megterheléskor, később már nyugalomban is légszomj formájában tapasztalja meg.
5. A tüdőtágulásnál (emfizéma) a tüdő szövetének gyulladása nyomán a tüdőhólyagocskák visszafordíthatatlan roncsolódása, összeolvadása következik be, melynek következtében a légzőfelület csökken, ami ugyancsak légszomjhoz, ritkán köhögéshez vezet. A köhögés általában felkelés után, a reggeli órákban kínozza a beteget, a légzőrendszer így próbál megtisztulni az éjszaka összegyűlt váladéktól.
6. Különböző légúti fertőzések súlyosbíthatják a tüneteket.

Kezelés:
A COPD nem gyógyítható, a kezelés célja a fulladás és légszomj megelőzése, a légzés előrehaladó hanyatlásának lassítása, megállítása, a szövődmények megelőzése. A COPD eredményes kezelésének alapfeltétele a dohányzás azonnali és teljes abbahagyása.
Ha ez nem történik meg akkor a legkorszerűbb gyógyszerekkel, a leghatásosabb eljárásokkal sem lehet a rosszabbodást megállítani.

A betegség kezelése, amik nem gyógyszeresek:
• dohányzás elhagyása
• légzőtorna
• köptetők, amikre fokozottan szükséges folyadékot inni

Megelőzés:
A leghatékonyabb megelőzés a dohányzás teljes mellőzése, ideértve a passzív dohányzás elkerülését is. Genetikai hajlam esetén ennek fokozott jelentősége van. A szövődmények kialakulását előzi meg a legyengült immunvédelemmel bíró légutak különböző fertőzések elleni védelme, így az influenza elleni vagy a tüdőgyulladást okozó Pneumococcusok elleni védőoltás.

• A köhögési ingert csökkenti a párás, meleg levegő orron keresztüli beszívása.
• A mély légvételt kerülni kell.
• A puffasztó ételek felnyomják a rekeszizmot és ezáltal nehezítik a légzést, ezért ezeket lehetőleg kerülni kell.
Egyen egyszerre keveset, de inkább naponta többször a COPD-s beteg. Hagyjon elegendő időt a nyugodt étkezésre.

Jelenleg kb. 1 millió volt-dohányos él Magyarországon. Önnek is sikerülhet!

Takács Hajnalka