
Két év múlva költözhetnek be az első lakók azokba az úgynevezett fecskeházakba, amelyek építéséről és helyéről – a jelenlegi szociális ház mellett, a Puskás Tivadar utcában - döntött júniusban a képviselőtestület. Wittinghoff Tamás polgármestert ennek kapcsán a város lakáspolitikájáról is kérdeztük.
- Amikor évekkel ezelőtt átadták a lakótelepen az új szociális lakásokat - házat -, már akkor szóba került következő lépésként, hogy úgynevezett fecskeházakat is fog építeni a város. Mit is jelent ez, milyen forrásból épülnének meg, és kik pályázhatnak majd rá? - A képviselőtestület legutóbbi, június 23-án tartott ülésén kijelöltünk egy területet - Budaörs, 4513/127 hrsz-ú ingatlant -, ahol budaörsi fiatalok első lakáshoz juttatását segítő, úgynevezett fecskeházak épülhetnek. A testület felkérte a polgármestert, hogy vizsgáltassa meg, mennyi pénzre lenne szükség a terv megvalósításához, illetve milyen forrásból teremthető elő a szükséges összeg. A fecskeház tulajdonképpen egy többlakásos társasház, ahol a kisméretű lakások ideálisan még gyermektelen, vagy maximum egy gyerekes fiatal házasoknak az életkezdéshez. Olyanok számára készül, akiknek még nincsen meg a szükséges önerejük egy saját lakás vásárlásához vagy építéséhez. A részleteket még csak most dolgozza ki a hivatal, de az országos gyakorlat szerint: - pályázat útján osztják szét a lakásokat, - kedvező, a piaci ár alatti bérleti díjak vannak ezekben a házakban, - 35 év alatti házaspárok pályázhatnak, - határozott idejű a bérlés (5-10 év), - kötelezettséget kell vállalni egy pénzintézetnél az előtakarékosságra, - a bérleti időszak lejárta után elővásárlási jog illeti meg a bérlőt, - a pályázatok elbírálásánál szempont lehet a szociális rászorultság vizsgálata is. Nyilván hasonló elvek alapján határozzuk meg mi is a pályázatra jogosultak körét, illetve a feltételeket. - Milyen szempontok alapján választották ki az adott területet? S hol is van ez? - Az önkormányzat által kijelölt telek a jelenlegi szociális bérházak mellett van, a Puskás Tivadar utcában. A Holdfény utcai oldalon valósulhatna meg a beruházás. Az előterjesztés 8-12 lakással számol első ütemben, de a főépítész szerint a telken akár több lakás is építhető. A terület minden szempontból ideális. Kisvárosias építési övezeti besorolású. Természetesen lényeges volt, hogy ez a telek az önkormányzat tulajdonában van. Itt a lakótelep tövében nagyon jó az ellátottság, és a közlekedési adottságok is kiválóak. - A beruházáshoz milyen további döntések szükségesek még és ezek mikorra várhatók? Mikorra várható, hogy az első lakók beköltözhetnek? - Végig kell járni a szokásos utat. A tervezéssel, az engedélyek beszerzésével, a közbeszerzési pályázat kiírásával együtt minimum egyéves előkészítő munkára lesz szükség. Innen kezdve félévet-háromnegyed évet kell számolni az építkezésre. Tehát reálisan két év múlva költözhetnek be az első lakók. - Hogy áll a város hagyományos szociális lakásokkal? Milyen hosszú a várakozók listája? Nem kellene inkább ezeket az igényeket kielégíteni a fecskelakások építése helyett? - A városnak hozzávetőlegesen száz önkormányzati lakása van. A várólistán ebben a pillanatban 138-an vannak. A százból körülbelül 30-at szociális alapon utaltunk ki, míg a fennmaradó 70-et határozatlan időre adtuk bérbe. Ez utóbbi kategóriát mindaddig használhatják, amíg egyenesági hozzátartozó él a lakásban. Vagyis ebben a kategóriában nem nagyon lehet mozgásra, bővülésre számítani. Vagyis az igényeket ilyen módon, vagyis bérlakásokkal nincs miből kielégíteni. A rászorultak problémáit más eszközökkel igyekszünk megoldani. - A már említett szociális ház átadásakor az is felmerült, hogy a bérleti díjat és a relatíve magas közüzemi költségeket a kijelölt lakók nem tudják majd fizetni. Volt-e, van-e ilyen probléma? Cserélődtek-e már az évek alatt az ottani bérlők? - Nagyon kicsi volt a fluktuáció. Néhány család költözött csak el, ők is azért, mert megoldódott a lakásproblémájuk. Az önkormányzat képes volt arra, hogy minden család problémáját kezelje. Lakhatási támogatást kapnak az itt élők, de aki végképpen nem tudta fizetni a közüzemi díjakat, annak az úgynevezett adósságkezelési program keretében segítettünk. Ez a keret ma már 400 ezer forint is lehet egy-egy család esetében. - Hogyan foglalná össze Budaörs önkormányzatának lakáspolitikáját? - Az önkormányzat lakáskoncepciója 2006-ban született. 2007-ben megvizsgáltuk az akkori tervek időarányos teljesülését. 2009-ben pedig egy újabb dokumentum került a testület elé, Stratégiai javaslat az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről szóló rendelettervezethez címmel. Egyszóval ezt a fontos várospolitikai kérdést folyamatosan napirenden tartjuk. A lakáskoncepció nem csupán a lakáshoz juttatásról szól, hanem a meglévő állomány védelméről és javításáról is, illetve a lakhatás támogatásáról. Ez a rendszer sok elemből áll. Mivel az önkormányzatok a ’90-es évek elején privatizálták lakásállományukat, a lakásgazdálkodás már nem szűkülhet le a saját tulajdonú bérlakásokkal kapcsolatos döntésekre. Kiemelkedően fontos kérdés volt például Budaörsön a panelépületek korszerűsítése, energiatakarékossá tétele. Országosan is egyedülálló, hogy valamennyi épületünket meg tudjuk újítani. Az önkormányzat másfél milliárdot fordított erre, megelőlegeztük az állami részt és abban is segítettünk, hogy igen kedvező konstrukcióban kapjanak hitelt az önrészükhöz a lakók. Ezzel párhuzamosan pályázatot hirdettünk a hagyományos technológiával épült házak korszerűsítésére, energiatakarékos átalakítására is. Régóta működtetünk egy hitelkonstrukciót, amely a fiatalok első lakáshoz jutását segíti. Használt vagy új építésű lakás vásárlásához másfél millió forint visszatérítendő kölcsönt lehet kapni, 10 éves futamidővel, kamatmentesen. A házaspárok mindkét tagjának ennek kell lennie az első lakásának, és 3 év állandó Budaörsön lakás vagy 5 év igazolt tartózkodás a feltétel. Továbbá az 1 főre jutó kereset nem haladhatja meg a 85 500 forintot, illetve 20 millió forint alatti lehet az ingatlan, amely csak Budaörsön lehet. Van egy másik fajta támogatásunk is – ez a lakásfenntartási támogatás. Ehhez albérleti szerződést kell felmutatni. Csak 71 ezer 250 Ft jövedelem juthat egy főre. Ezt a fajta támogatást jelenleg 313-an veszik igénybe. A védetté nyilvánított épületek karbantartásához évente 15 milliós keretet pályázhatnak a tulajdonosok, és ez vissza nem térítendő támogatás. Mint az eddigiekből látszik egy olyan komplex rendszeren dolgozunk, amely lépcsőzetesen vezethet el oda, hogy mindenki önálló lakáshoz jusson.
El. E.
Forrás: Budaörsi Napló
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|