hirdetés

- Elmondaná nekünk, hogy mióta végeznek Magyarországon tüdőszűréseket?
- A tüdőszűrést az 1950-es évek körül kezdték meg nálunk, mégpedig a tbc elleni küzdelem keretén belül, merthogy akkoriban a magyar lakosság túlnyomó többsége tbc-s fertőzésen átesett. Volt aki megbetegedett, de volt aki csak hordozó lett. A tüdőszűrést nagyon okosan szervezték meg: egy országos hálózatot hoztak létre a tbc ellen, amit így sikerült egyre inkább visszaszorítani. Ma ugyan még mindig ez az elsődleges oka a tüdőszűrésnek, de napjainkban sajnálatos módon a tüdőrák előretörése miatt mi tüdőgyógyászok szinte fontosabbnak tartjuk az ez elleni küzdelemben, mint az eredeti ok folytán. Pillanatnyilag egy olyan rendelet van érvényben, ami küszöböt szab meg a tbc előfordulási gyakoriságára. Ennek alapján azokon a területeken, ahol a tbc incidencia, azaz a tárgyévben felfedezett új tbc-sek aránya százezer lakosból több mint 25 fő (tehát huszonöt százezrelék), ott kötelezően elrendelik a tüdőszűrést a harminc év feletti lakosság körében. Azért a harminc év felettieknél, mert ez alatt az életkor alatt ma már nagyon ritka a betegség. Magyarországon az utóbbi években elmondhatjuk, hogy az arányszám huszonöt százezrelék alá csökkent, de tudjuk, hogy országon belül eltérő az előfordulása a betegségnek. Országos viszonylatban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után évtizedek óta Budapest, illetve Pest megye a leginkább tbc-vel fertőzött terület. A megbetegedés inkább az ország keleti felére jellemző. Ez azért van, mert sokkal több betelepülő él itt. Romániából, illetve Ukrajnából jönnek a legtöbben, ahol a sokszorosa a hazaihoz képest a tbc-sek száma. Sajnos két, vagy három évvel ezelőtt megszüntették a kötelező tüdőszűrést a betelepülők között mondván, hogy ezért kétezer forintot kellett fizetniük. Így jelenleg nem kötelező számukra a szűrés.
Pillanatnyilag országosan sem kötelező a tüdőszűrés. A regionális ÁNTSZ főorvosa rendeli el azokon az országrészeken, ahol ez a bizonyos járványtani kritérium, a huszonöt százezrelékes előfordulás megvan. Budapesten és Pest megyében az előző években kötelezően elrendelődött. Így volt ez tavaly is, bár akkor már nem egész Pest megyére rendelték el, hanem Budapestre, és Pest megyében négy tüdőgondozó területére, köztük a Törökbálintiéra is. A Törökbálinti Tüdőgondozó látja el Törökbálintot, Budaörsöt, Herceghalmot és Biatorbágyot. Ez jelenleg több mint 53 ezer lakost jelent.

- Elegendő az évenkénti szűrés ahhoz, hogy idejében felismerjék a tüdőrákos megbetegedéseket?
- Általában elég az évi egy szűrés, persze vannak kivételek, de szerencsére nem ez az általános. Sokkal általánosabb sajnos az, hogy a tüdőrákosok közül minden harmadikat tudjuk a vizsgálat alkalmával kiszűrni, mert a maradék kétharmadnál kiderül, hogy az előző évben, vagy években nem vettek részt tüdőszűrésen.

- Milyen gyakori a tüdőrákos megbetegedés Magyarországon?
- Sajnos világviszonylatban nagyon az élen vagyunk a tüdőrákos megbetegedésben. Amikor fiatal orvos voltam talán minden ötödik, vagy hatodik tüdőrákos volt nő. Jelenleg már megközelítjük az 50-50 százalékos arányt. Ez azért nagyon fontos, mert a tüdőrák szinte elválaszthatatlan a dohányzás kérdésétől, és ma már a fiatalok között is magasabb a női dohányosok aránya, mint a férfiaké.

- Milyen hatékonysággal gyógyítható a tüdőrák, ha idejében felfedezik?
- A felfedezett tüdőrákosoknak körülbelül a szűk negyedrésze van olyan stádiumban, hogy még operálható. Jelenleg ugyanis azt kell, hogy mondjam, hogy akkor van igazi sansza a betegnek a gyógyulásra, amikor még operálható stádiumban fedezik fel nála a tüdőrákot, és ez leggyakrabban a tüdőszűréssel történik meg. A különböző rákbetegségeknél a gyógyultnak nyilvánítás kritériuma az ötéves túlélés, ebben a körben pedig kizárólag azok vannak, akik még operálhatóak voltak a betegségük felfedezésének idején.

- Tapasztalható az, hogy egyre fiatalabb korban jelentkeznek a tüdőproblémák, akár a korán elkezdett dohányzás miatt?
- Persze, kiváltképpen ha a tüdőproblémák alatt nem csak a röntgenárnyékot adó, azaz tüdőszűréssel kiszűrhető betegségeket értjük (pl. rák, tbc, szarkoidózis, tüdőgyulladások, mellkasi deformitások, rendszerbetegségek, mellkasi folyadékgyülem). Van ugyanis a tüdőbetegségeknek egy másik nagy csoportja, amelyek nem mutatnak árnyékot a röntgenfelvételen. Ezek közül vezető szerepet tölt be az asztma, amelynek fiatal korban is egyre nagyobb az előfordulási aránya, illetve a COPD, más néven a krónikus hörghurut.

- A tüdőszűrés csak a röntgenből áll, vagy van mellette más vizsgálat is?
- Maga a tüdőszűrés csak a röntgenvizsgálatból áll. Nagyon sokfajta próbálkozás volt az országban az elmúlt évtizedekben, hogy úgynevezett komplex szűrést csináljanak belőle. Volt olyan orvos aki légzésfunkciót vizsgált mellette, volt aki emlőszűrést és kardiológiai vizsgálatot végzett, és szájüregi vizsgálatot is próbáltak már hozzákapcsolni. De ezek az egyes szűrőhelyek önálló szorgalmi feladatai közé tartoznak. Nekem mindig az volt a nézetem, hogy mellkasi centereket kéne létrehozni, ahol két-három alapvető vizsgálatot végeznének el egy évben egyszer minden lakoson. Ez takarékosabb és hatékonyabb is lenne, mint a mostani helyzet.

- Aki még nincs harminc éves, de valamilyen egészségügyi problémából kifolyólag úgy érzi, hogy eljönne tüdőszűrésre, annak mit kell tennie?
- A tüdőgondozóba szakvizsgálatra orvosi beutalóval lehet jönni, tehát ebben az esetben a páciensnek a háziorvosánál kell jeleznie először a problémáját. A Törökbálinti Tüdőgondozó szerencsés helyzetben van, ugyanis a kórház kerítésén belül dolgozunk, és mindaz a kivizsgálási lehetőség, ami a kórházban előfordul, a rendelkezésünkre áll. A tüdőgyógyászat mellett belgyógyász és kardiológus is volnék, és az alapelven, hogy nem csak tüdeje van egy embernek. Így ha valami gyanúm merül fel a vizsgálat során, hogy más jellegű baja is lehet a betegnek, akkor elküldhetem őt célirányosan egyéb vizsgálatokra is.

- Milyen regionálisan a helyzetünk a tüdőbetegségek terén?
- A múlt évi statisztikák alapján megállapítható, hogy a Tüdőgondozónak 23 tbc-s és 24 tumoros betege volt. Ez pedig soknak számít százezrelékes viszonylatban. Országosan összesen tizenhat százezrelék volt a tbc-ben megbetegedettek aránya.

- Azt lehet tudni, hogy az értesítettek közül hányan jönnek el tüdőszűrésre?
- Bonyolult kérdés ez, mert év közben, hála a budaörsi háziorvosoknak, van aki már korábban eljön szakorvosi vizsgálatra, így megtörténik a szűrése még azelőtt, hogy behívnánk. 18 ezer tüdőszűrés történt tavaly a mozgó és a stabil pontokon. Herceghalmot és Biatorbágyot a mozgó szűri, a stabil pedig itt van nálunk. Ehhez azonban hozzá kell venni az általános forgalmunkat, ami hatezer fő körül van évente. Aki ugyanis itt járt nálunk vizsgálaton, annak tüdőröntgenje is készült legalább egyszer. De ezzel együtt is országos szinten az átszűrtség 45 százalék körül van. Tehát sokan nem jönnek el. Ez azért szomorú, mert amikor az ember a tüdőrákosokat és a tbc-seket vizsgálja, akkor nem egy esetben derült ki, hogy évek óta nem volt a páciens tüdőszűrésen.

- Ha valaki abbahagyja a dohányzást, van-e egy öngyógyító folyamat a tüdőnek?
- Igen van. A nikotin egyik hatása, hogy a hörgőnkben lévő csillószőrős hengerhám sejteket lebénítja. Ezek olyanok, mint egy subaszőnyeg, és a légvétellel a porszemeket gyakorlatilag kisöpri a tüdőből. Ha ez a söprő mechanizmus megáll, akkor a sok por, amit belélegzünk, ottmarad. A dohányos tüdeje tehát nem tisztul ki úgy, mint egy egészséges tüdő. Ez az alapja a kialakuló krónikus hörghurutnak.

- Mit tehetünk azért, hogy elkerüljük a tüdőbetegségeket?
- Nagyon egyszerű dolgokat fogok mondani. Lehetőleg senki nem szokjon rá a dohányzásra, de ha már rászokott, akkor próbáljon meg mielőbb leszokni. Ennek vannak különböző módszerei. Fontos, hogy mindenki használjon zsebkendőt a betegségek idején, mert így elkerülhető, hogy megfertőzzön másokat. A megfelelő védőoltásokat pedig mindenki adassa be magának. Sajnos leginkább a fiataloknál fordul elő, hogy nem veszik komolyan az influenzát és ebből kifolyólag volt is egy-két súlyos esetünk az utóbbi időben. És végül, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni: mindenki, aki megkapja az értesítést, menjen el tüdőszűrésre, különösen, ha negyven év fölötti, és főként ha dohányos. Ugyanis ez a leghatékonyabb módszer arra, hogy idejében segíteni tudjunk a különböző tüdőbetegségeknél.


Sós Eszter

Forrás: Budaörsi Napló 2010 februári száma