hirdetés

\"Holterezés\":
A szív elektromos tevékenységének folyamatos, 24 órán át tartó rögzítése, amely a mindennapos megszokott tevékenység közben zajlik. Különböző eltérések, pl. ritmuszavarok kimutatására szolgál. Vannak olyan EKG-elváltozások, amelyek nem mutathatók ki folyamatosan, vagyis egy pár percig, pár másodpercig tartó, hagyományos EKG-n nem láthatók. Elsősorban szívritmuszavarok kimutatására végzik, gyakran szívrohamot követően, esetleg a gyógyszeres kezelés hatásosságának ellenőrzésére.

A vizsgálathoz öntapadó tappancsokat (elektródákat) ragasztanak a mellkasra, melyeket vezetékek segítségével kötnek össze, amely a nyakban lóg, és a szívből érkező elektromos jeleket rögzíti. A páciens nyugodtan végezheti napi megszokott tevékenységét, amit pontos időmegjelöléssel fel is kell, hogy jegyezzen. A beteg feladata a mérés közben, hogy ha panaszt észlel, akkor a készülék erre a célra kialakított gombját nyomja meg. A készülék ezt a jelet is adatként rögzíti, és az adatok kiértékelésnél fontos információval szolgál az orvosnak.

Kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorainak ismerete és a betegség szűrésének fontossága:

Európában a leggyakoribb halálok. Évente 4,3 millió ember hal meg a betegség következtében. Fő rizikófaktor a dohányzás, a nem elhanyagolható túlsúly és inaktivitás mellett.

A kardiovaszkuláris betegség (Cardiovascular disease, CVD) olyan kórkép, amely érinti a szívet (kardio), és/vagy a szervezet teljes érrendszerét (vaszkuláris).

Sok betegség gyűjtőneve, de ezek közül soknak egy az oka: az érpályán belüli zsírtartalmú plakkok felszaporodása. Ilyen a szívkoszorúér-betegség, a legtöbb stroke, a perifériás vaszkuláris betegségek stb.

Statisztika:

• Világszerte
– 7,6 millió fő/év infarktusban hal meg
– 5,7 millió fő/év stroke-ban hal meg
– 2020-ra elérheti a 25 milliót

• Magyarországon
– 130 ezer évi haláleset fele
– Minden 8. percben meghal valaki a betegség áldozataként
– 45%-kal nagyobb nálunk a halálozás mint az EU átlag

Évente 110 billiót jelent az Eu-nak a betegség. Ha nagyobb hangsúlyt fektetnénk az elsődleges prevencióra (dohányzás mellőzése, fokozott fizikai aktivitás, egészséges táplálkozás), tehát ha az életmódunkkal elősegítenénk az egészségmegőrzést, kevesebbet kellene gyógyszerekre költenünk.

Rizikótényezők:
• Biológiai meghatározottság:
• -magas vérnyomás,
• -magas koleszterin szint,
• -magas vércukorszint,
• -túlsúly/elhízás/hasi elhízás.

• Életmóddal összefüggő tényezők:
• -dohányzás,
• -egészségtelen étrend (alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás),
• -túlzott alkoholfogyasztás,
• -mozgásszegény életmód.

• Általános, nem befolyásolható tényezők:
• -életkor,
• -nem,
• -öröklött tényezők,
• -etnikum.

• Befolyásolható tényezők:
• -iskolázottság,
• -jövedelem,
• -életkörülmények,
• -munkakörülmények,
• -pszichoszociális stressz (munkahelyi és otthoni stressz, financiális stressz, súlyos életesemények).

Ha úgy érzi fenyegetett a betegség kialakulására vagy csak szeretne megnyugodni és biztosan tudni, hogy egészséges, keresse fel évente kardiológusát!

Takács Hajnalka