hirdetés

Szepesi Anna művészettörténész gyűjtőmunkájának köszönhető kiállítási anyagban láthatunk kenderből, gyapjúból, pamutból szőtt textíliákat, kanavász anyagokat, gazdagon hímzett ágyneműket, ezen kívül rituális tárgyakat. „Már tizenkét éves kortól készültek a lányok a kelengyéjük elkészítésére.” – mondta a művészettörténész.

Boros Marietta néprajzkutató elmesélte, hogy ő már 40 éve járt itt, az akkori Wéber-házban, egy gyűjtőútja során. Dr.Györgyi Erzsébet néprajzkutató mondanivalójában azt emelte ki, hogy az anyák néhány generációval ezelőtt sokkal több gyermeket neveltek és sokkal több fizikai munkát végeztek. A hordozókendők használatával az anya és gyermeke között szorosabb a kapcsolat. A kicsi hallhatja a mama szívdobogását, az anya megnyugtatóan érzékelheti a baba állapotát. „Amit a régi anyák tudtak, az olyan érték, ami figyelmet és tiszteletet érdemel.” – hangsúlyozta a néprajzkutató.
A több mint hatvan éves textíliák a sok használat során sem foszlottak szét, nem mentek tönkre. Elgondolkodtató ez a mai „fogyasztói társadalomban”, az egyszer használatos dolgok világában.
Két tablón Meinczinger Terike nénit és Feldhoffer Kati nénit ismerhetjük fel – családjuk körében, régi és újabb felvételeken.
Közben a Hímesházi Asszonykórus három tagja német altatódalokat énekelt és befejezésül baranyai süteménykülönlegességekkel és Mohács környéki borral kínálták a budaörsieket.
A kiállítás június 30-ig látható. Iskolai osztályoknak hasznos program, de ugyanúgy családoknak is javasolt közös élmény.

s.k.
fotó:veilandgyula