Brüsszelbe utazott a Bódvalenkei Asszonykórus tizenkét tagja: Demjén Dezsőné, Horváth Viktória, Káló Jánosné, Rusznyák Andrea, Rusznyák Gyuláné, Rusznyák Ildikó, Rusznyák Lászlóné, Rusznyák Renáta, Rusznyák Zoltánné (született Bascsúr Anikó), Rusznyák Zoltánné (született Dolányi Anna), Szűcs Judit és Tamás Lászlóné, továbbá a kannás Rusznyák István Dévid, s velük utaztam én.
A másfél napos úton kis buszunk keskeny ülései közülünk többeket megviseltek, szerencsére Németországban egy ékszerdoboznak látszó kisváros, Velburg egyik hoteljében tölthettük az estét és az éjszakát. Még a fájós lábúak is tettek egy gyönyörűséges sétát. A kórus tagjainak, a kannás Déviddel együtt, hasonlóban se volt részük soha, egyiküknek se tálalt még pincér ételt és italt, egyikük se aludt még szállodában.
Aztán másnap Brüsszelben az Európai Parlament épületét meglátni is feledhetetlen élménynek bizonyult: a legtöbben korábban egy ekkora építményt elképzelni se tudtak. Túl nagy volt számukra minden belül is, az ovális terem is, ahová szereplésre kalauzolták őket. A hátsó széksorban helyezkedtek el, s eredetileg úgy volt, hogy onnan, a háttérből énekelnek majd a freskóprojekt fotóinak kivetítése alatt. Molnár Nagy Klára operatőrnek köszönhetően kerültek aztán később az ülésterem legközepére. Addig azonban kinyújthatták a lábukat, s ha fáradtak voltak is, tán valamelyest élvezték a helyzetüket, hogy felülről láthatnak rá az európai ügyekben náluk otthonosabb honfitársaikra, akik történetesen róluk beszélnek…
A rendezvényt Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa nyitotta meg (aki a tavaly nyári bódvalenkei Sárkányünnep védnöke volt). A kórustagok bizony, nem sokat értettek volna abból, amit mondott, ha nincs történetesen egy házi tolmácsuk is, meg nincs ott Schild Tamás kollégám (aki egyébként a fotókat készítette). A bizottság magyar tagja testületének az uniós romaügyi keretstratégia készülő előterjesztéséről beszélt, amelyet reményei szerint április hetedikén a luxemburgi Viviane Reding, az Európai Bizottságnak a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztosa vihet Magyarországra, a romákkal kapcsolatos EU-elnökségi tárgyalásra, s jó üzenetnek nevezte, hogy az Európai Parlament a legutóbbi plenáris ülésén elfogadta Járóka Lívia jelentését.
Göncz Kinga, az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának alelnöke, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége /S&D/ parlamenti frakciójának tagja következett, akinek a javaslatára került be Járóka Lívia jelentésébe a romák hátrányos megkülönböztetése elleni fellépés médiabeli hangoztatásának, továbbá a rendőrség kötelékében, valamint a közigazgatásban dolgozók e szellemben történő képzésének szükségessége. A politikus úgynevezett árnyékjelentés-tevőként mondta el, hogy a képviselők az ő javaslatát elfogadva támogatták egy olyan testület fölállítását, amely európai szinten hivatott segíteni a stratégia céljainak elérését és monitorozását, továbbá garantálja, hogy a rendelkezésre álló források valóban elérjék a legnehezebb helyzetben lévőket, és támogassák a jó helyi kezdeményezésekből kinövő komplex, hosszú távú programokat.
Az S&D frakció francia tagja, Catherine Trautmann felszólalását maga a jelentéstevő Járóka Líviának, az Európai Néppárt és Európai Demokraták Képviselőcsoportjában /EPP-ED/ A romák valós integrációjáért elnevezésű munkacsoport programvezetőjének, az Európai Parlament Anti-rasszizmus és sokszínűség nevű munkacsoportja alelnökének zárszava követte. Járóka Lívia nagy eredménynek tartotta, hogy előterjesztését minden párt és minden tagállam támogatta. Elmondta, hogy szerinte a romák felzárkózatása nem csak emberjogi, hanem gazdasági kérdés is, és hogy a felzárkóztatásukért tett erőfeszítéseknek az unión kívüli országokra is ki kell terjedniük. Úgy vélte, hogy a roma népesség problémáját nem elsősorban etnikai szempontból kell megközelíteni, mert az a szegénység egy speciális formája, aminek a megszüntetésére irányuló törekvést a gazdaságokból kiszorult képzetlen rétegek falusi és városkörnyéki területeken koncentrálódó nyomora elleni küzdelemmel kell összekapcsolni. A jelentés ezért elsősorban szociális szempontú prioritási területeket (oktatás, egészségügy, lakhatás, foglalkoztatás, stb.) határoz meg az uniós stratégia számára, és erősítené a romák társadalmi és politikai érdekképviseletét.
Mindezek után a jelenlévők egy sajókazai család egyetlen napját bemutató dokumentumfilmet láthattak, ami csakis a bódvalenkeiek számára volt ismerős…
(Folytatása következik!)
Pásztor Eszter
Forrás. (ÖS)
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
