A pöcök az más. Rangja van a földből kiállók társadalmában, mert földből kiemelkedve és attól elrugaszkodva egy más dimenzióban tudja küldetését teljesíteni.
Tud kijelölni, ahol az alkotást vetíti előre.
Tud „szegregálni”, ahol valamit kijelöl a körbezárás érdekében.
Tud összetartani a konyhában a főzésnél, pántolásnál, IKEA-bútornál.
Tud „pejorativ” értelmezést adni saját magának.

Furcsa ez a pöcök, hogy minden elvárásnak meg akar felelni.
Pedig alakzata egyszerű, egy megközelítőleg egyenlő oldalú négyzet, ami vertikálisan a térben ki van terjesztve.
A tuskó származását le nem tudja tagadni anyagi mivoltjának tükrében. Most már érdekel, hogy mi az ami ezt a pöcköt kiemeli környezetéből.
Hosszas vizsgálat után rájöttem, hogy a nagyságát a kúp gúlaszerű térbeli teste adja, amivel leverése után bárhol megkapaszkodik.

Igen de itt megint kettős énjét mutatja.
Lehet kihívóan kiemelkedő, vagy megbújó, mint a gyökér. Az orosz tábornál az utóbbival találkoztam, megbotlottam benne és kiszakadt belőlem a mondás:

Te gyökér!