2011-02-21 02:54 Elmélkedés a BAHART-részvényekről |

A szemesi fejlesztésekkel kapcsolatban elhangzott, hogy az önkormányzat a BAHART részvényeinek értékesítésével teremtene forrásokat a beruházáshoz. Vegyes érzelmekkel hallgatom ezt a hírt. Nem vagyok meggyőződve ugyanis, hogy ez a döntés alapos megfontolás eredménye és arról sem, hogy a jelenlegi helyzetben vajon ez a legjobb választás. Először is mérlegelni kell, hogy mekkora is valójában az a tőkehányad, ami a BAHART részvényeivel jelenleg Szemes tulajdona. A BAHART-nak jelenleg 22 kikötője, kb. 30 különböző méretű hajója van. Mindemellett a kikötők területén 2 kempinget /Balatonszemes, Balatonboglár/ és egy kisebb szállodát /Siófok/ üzemeltet és önálló üzletágként jelenik meg a kikötő- és mederkarbantartó, hajóépítő és -javító tevékenység. A BAHART 22 kikötőjéből 21-ben vitorláskikötőt is üzemeltet. Bár a Balatonon vannak magánkikötők szép számmal, mégis az BAHART-é az egyetlen összefüggő vitorláskikötő-lánc. Az állami MAHART-ból kiszakadt BAHART 51%-ban állami és 49%-ban önkormányzati tulajdon volt 2008 tavaszáig, amikor is az állam átadta 51%-os tulajdonjogát a 22 parti önkormányzat csoportjának. Az adományozással egy időben 2 milliárd forintos tőkeemelési kötelezettséget rótt rájuk és csendesen bevezette a mederhasználati díjat, amely értelmében a BAHART ca. 100 milliós éves adót köteles fizetni az államnak. A tőkeemelés hátterében egy újabb kompjárat fejlesztésének finanszírozása állt. Az egyébként is forráshiánnyal küzdő önkormányzatokra lőcsölni egy kétes jogosultságú beruházást nem tűnt életképes gondolatnak. A legtöbb önkormányzat szívesen megválna, vagy már meg is vált a neki juttatott részvényektől, ugyanis egyrészt nem tudja vállalni a tőkeemeléssel járó jelentős terhet, másrészt a BAHART gazdálkodása nem biztosít osztalékot a részvények után. Hiába van 2 milliárd körüli éves bevétele, de ezt szinte teljesen felemésztik a működtetési költségek. Siófok kilóg a részvényes önkormányzatok sorából. Ő az, aki megveszi a többi önkormányzat részvényeit és mára már ca. 30%-os részvényhányaddal rendelkezik. A történelem megismétli önmagát! Ugyanezt történt nem is olyan régen a hulladékkezeléssel foglakozó önkormányzati közösség tulajdonában álló Zöldfokkal, aminek a részvényeit Siófok felvásárolta a többi önkormányzattól. Aztán amikor meghatározó tulajdonhányadhoz jutott, akkor a Zöldfokot eladta egy osztrák cégnek. Ma a szemesi kikötő, beleértve a Hattyú kempinget is még az önkormányzat (rész)tulajdonában van. És ugyanígy résztulajdonos minden önkormányzat a saját területén lévő kikötőkben. Nem látom be, hogy miért ne lehetne a BAHART részvényesek között egy olyan megállapodást kötni, hogy mindenki lemond az idegen területeken lévő kikötőkben fekvő tulajdonjogáról azért, hogy a saját kikötőjében kizárólagos tulajdonos lehessen. Ezután meg kellene találni azt a jogi megoldást, amivel a BAHART egységét megőrizve lényeges tőkekivonás nélkül az önkormányzatok igazi tulajdonosaivá válhatnának a saját kikötőiknek. Pl. megvennék a BAHART kikötőjüket (ami tőkekivonást jelentene), de rögtön bevinnék egy 99 éves kikötőbérlet jogát a vállalatba (ami tőkeemelés). A tulajdon vs. tartós bérlet megoldással el lehetne kerülni, hogy Szemes elveszítse a BAHART-ban fekvő legfontosabb értékét. Úgy hallani, hogy a mai részvény árfolyamokat nézve Szemes talán 180 millió forintot kapna a részvényekért. Ha úgy nézem, ez bizony talált pénz, a korábbi kormány 2008-as ajándéka. Ha viszont a másik oldalról nézem, akkor ennyi pénzért "adja el" Szemes azt a kikötőt, aminek csak az átalakítása 500 millióba került és aminek része a Hattyú kemping is. Vajon ez jó üzlet? Nem az állammal kellene megegyezni a BAHART "adományozás" korrekciójáról és a vállalat átalakításáról? Nem csak ezután kellene dobra verni a részvényeket? Ha nem tesszük meg, meg fogja tenni Siófok! Ne legyen senkinek sem illúziója! Ha Szemes eladja a részvényeit, akkor idegenek sokkal nagyobb hasznot húznak majd a szemesi részvényhányad mögötti ingatlanokból.   Dezső Pál       Nyomtatás Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat! Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

hirdetés

Ez a hirdetési hely kiadó

Kommentek

szerkeszto 2011-02-21 03:15:51

Elgondolkoztató Dezső Pál írása. Elemzés nélkül nem is lehet jól dönteni. Szerintem nem is történik érdemi gazdasági elemzés az ilyen jelentős gazdaságpolitikai ügyekben. Csak úgy hüvelykszabály alapján döntenek a képviselők a felvetődött kérdésről? A költségvetési koncepcióban még nem szerepelt a részvények eladása. Lehet, hogy eladási kényszer van? Egy hét alatt nem sok szakértői anyag készülhetett.

krausz 2011-02-23 17:37:33

Nagyon jól "összefogott" írás.Köszönjük!
Bizony egy ilyen elemzést inkább a faluvezetéstől várna el az egyszeri polgár mert- s ne tagadjuk- ez a fürdőegyesülettől jött.
Kedves képviselő testület tessenek cáfolni vagy megerősíteni és ennek szelemében dönteni.
Az embereket mellébeszéléssel nem kell félre vezetni!
Ugye tudják Önök nem a falu felett hanem mellett kell, hogy álljanak.

Boci 2011-03-07 18:18:18

Valóban szükséges és fontos, hogy elmélkedjünk a BAHART részvényekről.
Sajnos az ember csak találgat mert nincs pontos információja az ügyről.
Előre bocsátom, hogy én nem vagyok gazdasági pénzügyi ember, csak próbálok a hallomások alapján gondolkodni.
Dezső Pál elmélkedése nagyon részletes, elgondolkodtató, nem tudom mennyire ismeri a szemesi hátteret.
Az állam olyan „ajándékot” adott az önkormányzatoknak 51%-ban, mint a Mátyás királynak vitt ajándék, adtak is meg nem is. Ha 15 – 20 évvel ezelőtt történik az átadás akkor úgy gondolom, hogy az önkormányzatoknak nem jelentett volna gondot, de 2011-ben óriásit.
Sajnos már 2008-ban is az volt. Nagyon sok önkormányzat nem is tudta átvenni a részarányát. Tudomásom szerint az akkori képviselők döntése sem volt egyhangú. Már az első rész 25 M forint is komoly problémát jelentett és még jelent ma is hatványozottan, pedig még vissza van 3 – 4 rész. A BAHART a hátralévő részt igényelni fogja. A tulajdoni rész megszerzésekor feltételül szabták, 5 éven belül csak a társaknak lehet eladni névértéken. Például Fonyód úgy szabadult meg a kiadástól, hogy a 49% ban lévő részét adta el, hogy befizethesse a ráeső részt. A Somogyi sokat foglalkozott vele.
Sajnos Szemes részaránya kb. 4,5-5 % lehet. Ha elfogadom Dezső Pál úr gondolatmenetét – miért ne tenném – akkor mennyit kellene fizetni a többi tulajdonosnak, hogy a kikötő Balatonszemesé legyen. A megegyezéshez szerintem az államnak már semmi köze. Csak a 22 önkormányzatnak lehet egyezkedni.
Úgy értesültem, hogy Keszthely a 49 %-ban lévő részét Osztrákoknak eladta. Hogy lehet ezt összefésülni, hogy Szemes jól járjon?!
Nagyon kíváncsian várom a képviselők véleményét és döntését. Egy biztos, ha eladják a részvényeket a meglévő hiányt fogják fedezni belőle.

satnya 2011-03-07 21:34:42

T. Boci!
Teljesen jó a megközelítésed és becsülöm, hogy helyi szemmel is nézed.
Felhívnám a figyelmedet, hogy a jelenlegi Pm. nagy hangsúlyt fektet Szemes regionális szerepének növelésére.
Erre áldoz anyagilag és nem számit itt mi mennyibe kerül.
Nem akarok belebonyolódni a részvénypiac rejtelmeibe, de Te is sejtheted, hogy itt az értékek inflálódnak és deflálódnak a piaci hangulat fügvényében, holott a szegény kikötő ott áll a regisztrált felújítási költséggel, mérhető beépített "matériával".
Jelenleg a defláció irányába tolódik az értékrend, amit a spekuláns vevő még lejjebb akarja tornázni, mert jelenleg a kereslet-kínálati oldal monopólikusan szabályozott ebben az esetben.
Tisztán látható, hogy ebben az esetben az eladó a jelenlegi viszonyok között a jövőre vetítve veszíteni fog.
És ez nem mindegy, mert még regionális szerepnövelés is elúszik.

de_pa 2011-03-07 22:22:53

Kedves Boci!

A BAHART részvények átadása alkalmával a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt /MNV/ egy "INGYENES RÉSZVÉNY ÁTRUHÁZÁSI MEGÁLLAPODÁS-t" íratott alá a 22 önkormányzat polgármesterével. A megállapodásban kötelezettséget kellett vállalniuk:
- a Bahart tevékenységeit megtartják
nevezetesen: Belvízi szállítás (mint fő tevékenység), Hajógyártás, Vízi létesítmények építése, Szállodai szolgáltatás, Kemping szolgáltatás
- a részvények átadását követő 30 napon belül kezdeményezik a Balatoni Hajózási Zrt. átadáskori alaptőkéjének 576.000.000 Ft-tal történő megemelését, a kezdeményezéstől számított legfeljebb 30 napon belül a közgyűlést megtartják és azon megszavazzák az alaptőke megemeléséhez szükséges határozatokat, továbbá az alaptőke megemelésében - eltérő megállapodásuk hiányában a Balatoni Hajózási Zrt-ben meglévő tulajdoni hányadaik arányában - kizárólag ők vesznek részt és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tőkeemelés teljes összegét a tőkeemelésről szóló közgyűlési határozat meghozatalát követő 30 napon belül a Balatoni Hajózási Zrt. rendelkezésére bocsátják, gondoskodnak a tőkeemelés cégbírósági bejegyzéséről, valamint a társaság újonnan kibocsátott részvényeit átveszik
- az átvevő önkormányzatok vállalják, hogy a tőkeemelésen túl az ingyenes átruházási szerződés megkötésétől számított 4 éven belül a Balatoni Hajózási Zrt. részére további 1.424.000.000 Ft tőkejuttatást biztosítanak
- 1 fő igazgatósági és 1 fő felügyelő bizottsági tagságot biztosítanak az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zárkörűen működő Részvénytársaság (MNV Zrt.) számára a szerződésben előírt kötelezettségeik teljesítésének ellenőrzése érdekében.
- Átvevők tudomásul veszik és kötelezettséget vállalnak arra, hogy az általuk a jelen megállapodás alapján átvett részvények tulajdonjogának harmadik személyre történő átruházása jelen megállapodás hatálybalépését követő 10 éven belül kizárólag az MNV Zrt. előzetes írásbeli hozzájárulása alapján történhet meg azzal, hogy a Vevőnek és jogutódainak minden esetben kötelezettséget kell vállalnia a jelen szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésére és azt a továbbértékesítési szerződésnek minden esetben kifejezetten tartalmaznia kell. Továbbértékesítés esetén a szerződés hatályba lépésének feltétele az MNV Zrt. írásbeli hozzájárulása, ide nem értve azon esetet, amikor a részvényeket a tulajdonos társak egymás között forgatják.

A részvényátadás előtt Szemesnek 81 millió forint névértékű részvénye volt, ami 78 millió forint névértékkel emelkedett a részvény átadás után. Ezzel egyidőben Szemes szavazati aránya 2,3%-ról 4,51%-ra emelkedett. A fent említett "ingyenes" részvény átruházás járulékaként Szemesnek 96 millió forintos tőkeemelési kötelezettsége támadt, amit 4 év alatt kell teljesítenie. Ez a kötelezettség évente ca. 25 millió forinttal terheli Szemes költségvetését. Szemes persze ezzel a tőkemeléssel elvileg gazdagabbá tette a (rész)tulajdonában lévő vállalatot. Ha így van, akkor a szemesi részvények értéke a 2008-as névérték - tehát 81+78 millió = 160 millió - és az azóta már befizetett tőkemelés összegével egyenlő. Tehát ca. 260 millió forint.

De hát nem a névérték a lényeg, hanem a részvények mögött álló ingó- és ingatlanvagyon! Ha józan ésszel tekint az ember a megállapodásra, akkor azt mondhatja, hogy a 22 kikötővel rendelkező önkormányzat (közös) tulajdonba kapta a saját kikötőjét + a hozzátartozó huszonegynéhány hajóból álló flottát, nem is számítva a siófoki telephely üzemfenntartási hajóépítő/kikötőkarbantartó cégét és a Bahart immateriális javait. Vajon mennyire ér ebből a szemesi kikötő maga? Ahol a vitorláskikötő évente ca. 100 millió forint díjat szed a hajótulajdonosoktól és ahol ezen felül még a Hattyú kemping is üzemel?

2008 óta nagyot változott a világ! Az MNV-t talán ma már más gondolkozású emberek képviselik, akikkel újra lehetne tárgyalni a 2 milliárdos tőkeemelés szükségességét, a balatoni hajózás jövőjét, a részvénytulajdonos önkormányzatok jogait!

de_pa 2011-04-09 08:18:12

Egy hír a Somogyi Hírlapból: http://sonline.hu/somogy/kozelet/mederdij-aranyaron-gyozkodik-az-allamot-a-csokkentesrol-369871

Ha van mód a mederdíjról tárgyalnia a Bahartnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, akkor miért ne lehet a Bahart részvényeseire kényszerített tőkeemelést is vitatni. Alapvetően ez az értelmetlen teher, ami miatt az önkormányzatok úgy érzik, hogy el kell adniuk a részvényhányadukat!