Panaszkodik Kertész Adél is, a "Szemesért" Kft. igazgatónője, hogy nem tudnak mit tenni a csatornából kibugyogó szennyvízzel. A Balaton vízszintje igen magas, a hullámverés jelentős területeket habolt el például a Tuskó öbölben, kimosva a korábbi partvonaltól 6-8 méterre lévő padokat is, de dőlnek a kimosott gyökerű fák is a Berzsenyi utca végén. Mi várható a szemesi partokon?

Valóban szokatlan ősz végén a 123 cm-es vízállás. Hét évvel ezelőtt, 2003-ban ugyanebben időszakban éppen 1 méterrel volt alacsonyabb vízállás: akkor 23 centimétert mértek. Akkor vízpótlásért kiáltott a média. Akkor a Magyar Tudományos Akadémia Somlyódy László vezetésével tanulmányt készített, melynek zárszava az volt, hogy a Balaton pontosabb vízszintszabályozáshoz ki kell bővíteni a Sió-csatorna kapacitását. Ezt persze a vízpótlásról össze-vissza fecsegő, elbulvárosodott sajtó már nem publikálta. Azért hozom most mindezt szóba, mert a mostani eset megoldására is ugyanez a recept. A Sió-csatorna levezetőképességét nem is annyira a siófoki zsilip áteresztőképessége korlátozza, mint inkább lejjebb a Sió-meder szűk keresztmetszete. Különösen kritikus a meder vízáteresztő képessége a Sió és a Kapos torkolata után. A Kapos árvize esetén a Siót teljesen le kell zárni, pedig ilyenkor áll elő a Balaton magas vízállása is.

Térjünk a tárgyra. Az őszi alacsony vízállások több évtizedes átlaga 78 cm a vízmércén mérve. A vízmércét lásd a móló bal szárnyán. A téli csapadékosabb időszak a vízszintet – szintén több évtizedes átlagban számolva – tavaszra 24 centiméterrel szokta megemelni, a legmagasabb vízszintek több évtizedes átlaga 102 centiméter.

Egyedülálló a mostani 2010-es év: egyrészt a kirívóan magas 123 cm-es őszi vízállásban, rendkívüli továbbá abban is, hogy a tavaszi 112 cm-es vízállás nem csökkent a nyári időszak folyamán, hanem 10 cm-rel nőtt. Nyaranként eddig mindig csökkent a vízszint, átlagban 24-cm-t.

Mi várható tavaszra? Isten kezében vagyunk a tekintetben, hogy a vízügy a jelenlegi eszközeivel tudja-e tartani legalább ezt a vízszintet? Volt már olyan év 1996 őszéről 1997 tavaszára, hogy nem nőtt a vízállás, mindkét érték 104 cm volt, de mint mondtam az átlagos növekedés 24 cm.

Hogyan viszonyul a magas vízállás a szemesi partvédő művekhez? A régebbi hullámvédő partfalakat találjuk a mólótól jobbra-balra, valamint az őszödi strandon. Ezt a balatoni vízügy II. Világháború előtti főmérnökéről Káli Nagy Dezső, röviden KND típusú védműnek nevezzük. (1. ábra) Ennél a szegély magassága a vízmércéhez képest +160 cm, az alsó felület, amin járni szoktunk 20 cm-rel alacsonyabb, +140 cm vízállással egyenértékű.

1. ábra: A huszadik század első feléből való partvédő mű

A később épült partvédőművek már az előbbinél 20 cm-rel magasabbak. Ezt a Balatoni Vízügyi Kirendeltség neve után BVK falnak nevezik. (2. ábra) Ilyen megoldással találkozunk a Vigadó és az OTP-üdülő között.

2. ábra: A huszadik század második feléből való partvédő mű

Mindkét partvédő falat egy magas vízállásnál a víz meg tud haladni. Ez a széltől függ. Egy viharos észak-nyugati szél a vizet áttolja a déli partra, a vízszint a vízlengés következtében megemelkedik 20-30 centimétert, majd erre rá jönnek még a 40-50 cm magas hullámok és a Balaton vize kint van az alsó üdülőtelepen, mint azt tette 1998-ban. Ezért szerepel az előbb említett védművek műszaki leírásában, hogy ezek mögött 20-30 méter távolságban minden esetben vízvisszavezető árkot kell létesíteni. Ez is a partvédelem szerves része lenne, de erről az illetékesek szeretnek megfeledkezni. De ki is ebben az illetékes? Ez a vízügy, vagy az önkormányzat felelőssége? Nem tudom a választ. A magas vízállással járó erősebb hullámzás nem kímélné a szemesi nádasokat sem.

Tudunk-e védekezni a Balaton vizének erős szélben való kihullámzása ellen? Elvileg a szemesi partot is végig lehetne rakni a fehér homokzsákokkal, mint ahogyan azt televízióból is látjuk, hogy teszik ezt az áradó folyók esetében. De ennek semmi értelme nem lenne, erről szól még a következő bekezdés.

A földfelszín alatt, a szemmel nem látható talajvíz felszíne lejtős, körülbelül követi a felszín lejtését. A térszint alatti víz a lejtő mentén szép lassan, de állandóan szivárog a Szőlő-hegy felől a Balaton felé. Most az a helyzet állt elő, hogy a Balaton visszaduzzasztja a talajvizet. A talajvíz megemelkedett szintje miatt a talaj az újabb csapadékot beszívni már nem tudja, elvezető árokrendszerek hiányában a Balaton felé elfolyatni sem sikerül. Szemes alsó üdülőtelepi részén ugyanis nem a víz elvezető árkok, hanem víz elszikkasztó árkok a jellemzőek. Az elszikkasztás esetünkben nem fog működni, ezért belvíz elöntéssel kell számolnunk. A talajvíz megemelkedett szintje ki fog lépni a felszínre, különösen a Déli vasút mentén: az Arany János és Bánk Bán utca, valamint a Tompa Mihály és Kodály Zoltán utcák vonalában.

Mi a megoldás? Ceterum censeo, vagy száz szónak is egy a vége: a Sió csatornát ki kell bővíteni.

Végül fel fog vetődni a kérdés: katasztrófának számít-e a várható téli/tavaszi belvízhelyzet?
A válasz nem, mert amikor a múlt század első felében az alsó villatelepeket – a szemesit és az őszödit – parcellázták, erre számítottak és a vízelvezető rendszereket kiépítették. Amíg a villatelepet a fürdőegyesületek és a fürdőigazgatók üzemeltették, addig ez működött is. Amióta azt a tanácsi, majd az önkormányzati rendszer váltotta fel, azóta a vízrendezésnek nincs gazdája.