Takács József polgármester szeretettel köszönti a megjelenteket és megállapítja, hogy a testület 8 taggal jelen van, határozatképes. Javasolja, hogy a testület ma csupán az új rendezési terv elfogadását tárgyalja, a vélhetően hosszúra nyúló megbeszélés miatt (8 igen).

1. NAPIREND: Az új rendezési terv elfogadása. A helyi építési szabályzat rendeletének megalkotása.

Takács József polgármester: A rendezési terv szakmai véleményét a főépítész úr fogja elmondani.
Stadler József főépítész: A jelenlegi rendezési terv egy teljesen új terv, mely figyelembe veszi a balatoni törvényt, a lakosság javaslatait és a beruházók igényét, valamint az államigazgatási szervekkel és főépítészi irodával folytatott egyeztetések eredményét és az ő elvárásaikat. A szakhatóságok elfogadták. A rendezéssel kapcsolatban van néhány kritikus terület: a kempingek átminősítése, a turisztikai területek szabályozása (ahol a beépített terület nagysága adott), és a zöldterületek szabályozása. Ahol a telekkönyvben vagy a rendezési tervben zöldterület van (erdő, park), az nem változtatható. A kikötő melletti területnél például a pavilonsor közparknak van bejegyezve, míg a mögötte lévő, valódi park pavilonépítési területként. Ezt a hibát már régen jeleztük, van rá testületi határozat is, jelenleg is folyamatban van az intézése. Megoldás lehet az ún. juttatott telek lehet: hozzá kell kapcsolni a belterülethez, felparcellázva, utakkal stb. Ugyanakkor a becsatolandó belterület 10%-a közpark kell, hogy legyen, ezért az utolsó két teleksorra rá kellett tenni a közpark minősítést. Ez pillanatnyilag levehetetlen. Újabb beadvány érkezett a fürdőegyesülettől, a korábban is kifogásolt építési magassággal kapcsolatban.
Mischl Antalné képviselő: Egyetértek a fürdőegyesület felvetésével az épületek magasságával kapcsolatban. Kikerestem, hogy a 2009. decemberi lakossági fórumon Somfalvi Péter felvetésére elhangzott, hogy a rendezési tervünkben szigorúbb a szabályozás: 10 méternél magasabb csak a kápolna, a kilátó vagy a víztorony lehet. Most azonban – péntekre – kikerült a tervezetből a szigorú szabályozás, ezt kicsit méltatlannak érzem. Miért kell a partra egy ilyen magas épületet elviselni? Azért, mert a beruházó azt akarja? Én nem akarom, és tudom, hogy velem együtt sokan nem akarnak városias környezetben élni. A helyi építési szabályzat a miénk. Részemről nem fogom megszavazni, és kérem a képviselőtársaimat, hogy gondolják meg ők is.
Stadler József főépítész: Az első anyag az államigazgatási szervekkel és a lakossággal egyeztetésre készített anyag volt, ami utána módosult. Én csütörtökön vettem észre, hogy nem a jó anyag ment ki a testület tagjainak, ezt kellett korrigálni. Ami fontos: az építménymagasság és a homlokzatmagasság két dolog. Az építménymagasság az épület négy oldalán összeadott homlozatmagasság átlaga. A képviselő asszony által kifogásolt 9. paragrafusban az volt rögzítve, hogy a homlokzatmagasság nem haladhatja meg a 10 métert. A tárgyalások során a beruházóval értünk el eredményeket, a kilátásban is. A magasság kivételével mindenben a „városiasodás” miatt indokolt, hogy ne földszintes vagy egyemeletes legyen a szállás. Ez a magasság 3 emeletet (a földszinttel együtt négy szintet) jelent. Ez jogi kérdés is, de olyan veszélye is van, hogyha ma módosít a testület, akkor újra kell egyeztetni a szakhatóságokkal, ami egy újabb fél év. Előírtuk a területre az elvi építési engedélyt, az idekerül a hatósági eljárás keretében.
Dr. Valkó Zsuzsanna körjegyző: Véleményem szerint előrehaladtunk. Az első az lenne, hogy a testület a településszerkezeti tervet megtekinti, és ha megfelelőnek, koncepcióba illőnek találja, elfogadja. Ha ez kész, akkor egy szabályozási tervnek kell
részletezni az övezeti besorolásokat (helyi építési szabályzati előírások). Ide lehet módosításokat eszközölni, amikben meg kell tudnunk egyezni. A hatályos változatban úgy szól a Lídóra vonatkozó terület előírása, hogy 8 méteres magasság a maximum,ami az építési területen a feltöltéssel értendő (kialakított terepszint). Az SCD 6 méteres töltést képzelt el, ez 14 méter magas építményt jelent. A homlokzatmagasság lehet nyolc, de akár húsz méter is azok alapján, amit a főépítész úr mondott a számítás
módjáról. A beruházó ezt a tervet bemutatta a tervtanácsnak, ami ezt jóváhagyta, dicséretesnek minősítve a tervezést. Ennek alapján indult el az elvi építési engedélyeztetési eljárás, ami kiadásra is került. Volt egy fellebbezés, emiatt jelenleg újra hatósági eljárás alatt állt. Közben felülvizsgáltuk a rendezési tervünket, és akkor jött rá a szakértői testület, hogy túlzottan is elveheti a kilátást. Ekkor fogalmazódott meg, hogy kisebb feltöltés, alacsonyabb homlozatmagasság kellene. A helyi építési hatóság adott három javaslatot, hogy mi magunk állapítsuk meg a feltöltési magasságot a helyi építési szabályzatban, esetleges szigorításokat. Mindegy, mi most milyen szabályzatot hozunk, ha az SCD Holding az elvi építési engedélyt megkapja, és az jogerőre emelkedik, a kivitelezési tervek ugyanolyan alapokon indulván kiadásra kerülnek. Az SCD meg van arról győződve, hogy megkapják a jogerős építési engedélyt a 6+8 méterre. Olyan törvényi helyet nem tudott senki felmutatni, hogy miért kellene törvénybe ütköző módon elutasítani az elvi építési engedélyt. Az SCD is tudja, hogy a fürdőegyesület és általában a lakosság véleménye is az, hogy nem tetszik a magas épület, ezért a béke kedvéért hajlandóságot mutatott arra, hogy visszavonja az elvi építési engedély kérését, és a feltöltést 2 méterre, a magasságot 12 méterre módosítsa. Az eredmény ugyanaz: ugyanaz az épület valósul meg, viszont a „domb” csökkenne, és a kilátás jobb lenne. Az SCD képviselőjének kérem a kiigazítását, ha valamit nem jól mondtam; jól értsük az alapokat, így döntés előtt.
SCD képviselője: Jegyző asszony pontosan mondta.
Mischl Antalné képviselő: Én annak idején megkérdeztem, hogy készült-e hatástanulmány arról, hogy mit „bír el” a Balaton? Azt mondták, készült, de azóta sem láttuk.
SCD: Nem látom értelmét a hatástanulmánynak. A személyi terhelésre, az épületsúlyára gondol-e?
Mischl Antalné képviselő: Mindenre.
SCD: Én ezt időhúzásnak gondolom, mert könnyen kiszámolható, hogy messze nem éri el azt a létszámot, ami ott lenne nyaranta (autókkal, személyekkel), valamintaz ott lakók (ami 130 lakóegység).
Mischl Antalné képviselő: Az én véleményem ezután sem változott. Végigjártuk a napokban a községet. A családi házas övezet vonzza ide a turistákat, nem rondítják el hatalmas szállodák a környéket. Nem tetszik, nem kell nekünk ez.
SCD: Meglehetősen ki vagyunk szolgáltatva a testületnek.
Kelemen Ferencné képviselő: A probléma az, hogy kis alapterületre esne egy magas épület, mint egy torony. Hol került homok a gépezetbe, miért csak most döntünk a homlokzat magasságának ügyében?
Dr. Valkó Zsuzsanna körjegyző: A jelenlegi építési szabályzatban a szakhatóság által előírtnál szigorúbb szabályokat alkalmaztunk. Az építési engedély elbírálása mindig az akkor épp érvényes szabályok alapján történik. A helyi építési szabályzat a kihirdetéstől számított 60. napon léphet hatályba, tehát addig a régi van érvényben, vagyis az az alapja az építési engedély eljárásának. Amikor ezt elképzelte az SCD, még csak számításban sem volt, hogy a testület mikor fogja felülvizsgálni a helyi építési szabályzatot. Ami nekem sem tetszik, hogy az SCD majdnem hogy gesztust gyakorolt akkor, amikor hajlandó volt az új egyezség szerint egy új építési engedélyeztetési eljárást indítani. Amíg mi ezt az újat nem fogadjuk el (az egyezségünkön alapulót, vagy szigorúbban), addig a régi ad támpontot az engedélyező hatóságnak. Hiába lesz júliusban vagy augusztusban új rendeletünk, mégis el kell fogadnunk a kérdést. Ezért volna jó a beruházókkal egyeztetni, hogy olyan egyezséget köthessünk, ami mindenkinek megfelel, és elfogadható a beruházónak is.
SCD: A lehetőségeket, a tárgyalást mindig elfogadtuk. Határozni kell akkor most, hogy hol tartunk, mi a következő lépés.
Takács József polgármester: Nem egyszerű a helyzet, de a jog adott; van egy kompromisszum és egy megállapodás. Én azt mondom, igenis kompromisszumot kell kötnünk, mivel a községnek szüksége van a beruházókra, mert fejlesztésekből, bevételekből tudjuk a községet működtetni. Az SCD hosszú hónapok óta próbál egyezséget kötni, és hat hónappal ezelőtt megállapodtunk, erre most megint nem értünk egyet. Maradjon a község egy családias jellegű üdülőterület, de beruházásra szükség van, a törvények betartás mellett. Amikor a költségvetésről tárgyalunk, sosem kapunk ötleteket a fürdőegyesülettől. De ha mindig gátat vetünk a törekvéseknek, amik előre viszik a község gazdálkodását…Én a fejlesztés és a törvényesség mellett vagyok, sok polgármester örülne, ha nála jelentkeznének a befektetők és feléjük mozdulna a tőke. Tisztelni és becsülni kell a törvényes befektetőket. Eszerint kell döntenünk.
Kocsisné Liber Márta képviselő: A szemesiek érdekeit szeretném képviselni. Az előző rendezési terv kapcsán annyi minden került rossz irányba. Ezek súlyos anyagi gondot jelentenek, és fognak is jelenteni a községnek, gondolok a zöldterületekre az átminősítés miatt, ami megokolás és áttekintés hiányában készült. A lakosságot kártalanítani kell, szerintem ez kb. 300 millió forint lesz. A Vörösmarty utcánál lévő területnél be van jelölve az építési telekhatár. Most kerül be végérvényesen az a 70 lakóterület, amiknek 10 területe zöldövezet. Nem említette, hogy ennek fejében esetleg ki kell-e vonni más területet a lakóövezet területéből?
SCD: Nem kell.
Kocsisné Liber Márta képviselő: A 67-es út nyugati oldalán lévő területeknél eléggé kint van meghúzva a határ.
Stadler József főépítész: Ki akartam csatolni külterületbe, de nem sikerült. Ez a terület ugyanaz, ami régebben volt, vagyis marad erdő, nem építési terület.
Dr. Valkó Zsuzsanna körjegyző: Nem csak az építési törvény, hanem másik törvény is vonatkozik ránk, ami szigorúbb, de a Balaton-törvény tartalmazza a zöldövezeti besorolást is. A korábbi jogszabály engedélyt adott a „cserére”, vagyis egy zöldövezeti besorolást lehetett módosítani, de helyette ugyanakkora területű zöldövezetet kellett létrehozni. Erre már nincs lehetőség. Egyetlen megoldás a törvény módosítása lenne. Én azt javaslom, hogy most hozzon a testület egy döntést, miszerint meghatalmazza a tisztségviselőket és a főépítészt, hogy járjanak el az illetékes országgyűlési képviselőnk felé, aki soron kívüli előterjesztéssel indítványozza a tv. ezen passzusának módosítását. Ebbe esetleg be lehet vonni szomszédos településeket is. Azt is kérhetjük, hogy az előterjesztésben jelezze az övezeti besorolási problémánkat is, amiről van tájvédelmi szakvéleményünk is.
Szentiványi Jánosné óvodavezető: Nem vitatkozni szeretnék, de a szóban forgó területre fiatalok költöznek manapság, kisgyerekekkel, akiket a településre íratnak óvodába és iskolába, és mi utánuk kapunk normatívát. A személyes tapasztalatom az, hogy pl. az én felnőtt gyerekeim nagyon szeretnének itt maradni Balatonszemesen, itt élni és dolgozni. Szeretnék olyan beruházást, ami biztosítja a fiataloknak a lehetőséget. Emellett én is a tíz telektulajdonos egyike vagyok, akinek zöldövezeti a besorolása, és nem örülök ennek.
Boór Miklós iskolaigazgató: Erről volt már egy párbeszédünk a Miújságban. Képviselőasszony nagyon jól képviseli a fürdőegyesület érdekét, de nem biztos, hogy a faluét is. Kicsit értelmetlennek látom a vitát. Pl. a Lídó mellett nincs semmi háromszáz méteres körzetben, a tervezett építmény senkinek a kilátását nem akadályozza. Kompromisszumra kell jutnunk. Az apartmanház munkahelyet jelent, bevételt hoz, jönnek a gyerekes családok, akik ide járatják a gyerekeket.
Mischl Antalné képviselő: Nem a fürdőegyesület érdekeit, hanem a lakáskiadókat képviselem. Attól félnek, úgy fognak járni, mint a kiskereskedők a nagy bevásárlóközpontok mellett.
Dezső Pál, a fürdőegyesület képviselője: Két probléma van szerintem, az egyik koncepcionális, a másik a jelenlegi. A koncepcionális, hogy akarja-e Szemes, hogy az üdülőtelep városiasodjon? A másik, hogy munkahelyekre van szükség, de vajon hány munkahely teremtődött az OTP-beruházással vagy az Ady Endre utcai apartman ház működtetésében? Felesleges trükközni magasságokkal meg feltöltésekkel, amikor látszik, hogy a beruházó olyasmit szeretne, ami nem illik a faluképbe. Kérem, vegyék figyelembe a fürdőegyesület véleményét a döntéshez.
Zrínyi László képviselő: Ahogy jegyző asszony mondta, ez a vonat már elment. Abban bízom, hogy a kialakult kompromisszumot megszavazzuk, és ők is tartják a szavukat. Ha jogi útra terelik, később valósul meg, de mit érünk el vele? A zöldterületeknél az lesz a borzasztó, ha az ottani tulajdonosok – jogukat érvényesítve – kérik az önkormányzatot, hogy a területüket úgy használják, ahogy ők szeretnék. Ennek anyagi vonzata van. Azt kellene kihajtani, hogy az országgyűlés elé az kerüljön, hogy ha nem módosítják a törvényt, az állam adjon támogatást a lakosok kártérítésére. Ne kerüljön az önkormányzat csőd közelbe emiatt. Hosszú távra kell gondolkodnunk!
Böröczky Szilárd képviselő: Örültem az intézményvezetők felszólalásának, egyetértek velük. Ezek a község érdekei. Saját véleményem ugyanakkor, hogy ellentét van, állandóan marakodunk a fürdőegyesülettel, meg kéne ezt oldani. Én támogatom, hogy ez a létesítmény megépüljön.
Zóka László volt jegyző: Tisztelt képviselő-testület, ha megengedik, hozzászólok. A törvényt lehet módosítani, ha ez a település érdeke és a józan ész diktálja. 2008. december 23-án volt egy egyeztető megbeszélés, ahhoz képest nem volt nagy előrelépés idáig, mert bizonytalanok vagyunk. Stadler úr akkor megjelölt három területet, hogy meg kell oldani a rendezési terv módosításában: volt a benzinkút, a vasút melletti üdülőterület és a kikötő melletti üzletsor. A rendezési tervvel kapcsolatban Stadler úr említette, h a balatoni törvénynek van egy előírása a zöldterületekkel kapcsolatban. Ez már régóta hibás, senki nem foglalkozott vele. Lehet azt mondani, hogy elkövettünk egy hibát, a rendezési terv által elfogadott szabályozást nem vezettettük át a földhivatalban. Legyen egy kompromisszum, fogadjuk el a fürdőegyesület véleményét is, de a beruházó érdeke is legyen benne, ha már korábban megállapodtak, ne rúgják ezt fel. Nem jelent konkurenciát egy ilyen vendégkör a falusi kiadóknak, a gyerekeinknek pedig munkalehetőséget ad. Javaslom, hogy fogadják el egyben a rendezési tervet úgy, hogy a javaslatokat építsék be, a zöldterületeket pedig hagyják ki belőle.
SCD: Javaslom, hogy fogadják el, és amikor megjelenik a rendelet, akkor módosítsák, akkor viszonylag gyorsan és teljesen törvényesen lehet ezt intézni.
Takács József polgármester: Az idő pénz, a szakma véleménye nagyon fontos. A beruházók, a Providus és az SCD egyre türelmetlenebbek. A rendezési terv több száz helyen lett módosítva, rengeteg munka van benne.
Dr. Valkó Zsuzsanna körjegyző: Dezső Pál úr nagyon jól fogalmazta meg, ez egy koncepcionális kérdés. Olyan mereven ragaszkodni ahhoz, hogy Szemes falu maradjon, és kizárólag csak falusias építmények legyenek elképzelve, nem biztos, hogy helyes volna. Köszönöm mindenkinek az okos javaslatokat és a jóindulatot. Azt szeretnénk mindannyian, hogy a legjobb olyan rendezési tervet tudjuk elfogadni ma, ami a fejlődést biztosítja, a jogokat a legkevésbé korlátozza, és mindannyiunk örömére szolgál. Ez igen nehéz, hiszen több törvényt be kell tartani. Jegyző úr javaslata szerint ki lenne emelve 4-5 ominózus módosítás, ami nagyon fontos, de csak ha a településszerkezet akarnánk módosítani. A zöldövezeti besorolás a régi alapján maradna, ezért nem biztos, hogy ez megoldást adna a jelenlegi problémánkra. Az egész településszerkezeti tervet módosítsuk, helyezzük hatályba, és indítsuk el mielőbb a törvényi módosítást, amit szakvéleménnyel alá tudunk támasztani. Amennyiben nem fogadják el, akkor jó ötlet Zrínyi úr javaslata, hogy fizesse meg az állam költségvetésben a többletet, amit mi meg tudnánk oldani azáltal, hogy egy kevésbé fájó helyre tesszük át a zöldövezetet. Ha a testületnek nincs több kérdése, véleménye, akkor javaslom, fogadjuk el a határozatot, vagyis a településszerkezeti tervezetet.
Kocsisné Liber Márta képviselő: Egyszer már említettem, nyomatékosítanám, hogy az előző tervezővel szemben indítsunk kártérítést, nem szabad ezeket a hibákat szó nélkül hagyni.
Dr. Valkó Zsuzsanna körjegyző: Hozott már a testület egy ilyen döntést, ez továbbítva lett az ügyvéd asszonynak, aki szerint (mivel a kt. elfogadta a rendezési tervet) a kártérítési per nagyon bizonytalan emiatt. Emellett kezdeményezhetjük újra, ha a testület úgy dönt. De vélhetően nem érhető tetten a tervező szándékos károkozása. Egyenként kívánják-e megszavazni a kérdéseket, vagy egy határozati javaslatban? (Egyben: 8 igen, 1 tartózkodás).
A Szemesinvest írt az önkormányzatnak egy kérelmet, hogy a 91,7 ha területre – mindaddig, amíg az övezeti besorolás szerint telekkialakítás nem történt meg – változtatási és építési tilalom kerüljön. Elméletileg ugyanis megoldható lenne, hogy egy nadrágszíj területet birtokló magánszemély beépítésbe kezd, és akkor borul a területre vonatkozó koncepció.
Stadler József főépítész: 5 ha-nál kisebb terültre nem építhet akkor sem.
Dr. Valkó Zsuzsanna körjegyző: Az önkormányzat és a beruházó között nagyon korrekt szerződés készült, mindkét fél érdekének figyelembevételével. A mi érdekünk, hogy ez a terület egy tömbben maradva, nagyobb beruházás, vagyis egy komplex projekt elkészülte legyen. Lehet ezt valamihez kötni, időhöz vagy feltételhez. A helyi építési szabályzat hatályba lép 60 nap múlva, de ha ezt a részt időhöz kötjük, akkor az övezeti besorolás egy későbbi, meghatározott dátumon válna hatályossá. Lehet bizonyos feltételhez is kötni: pl. akkor, ha az önkormányzat a tulajdonjogot már megszerezte. Ha elfogadjuk a rendezési tervet, azzal csak megnyitva lesz a dolog, ezek lehetőséget adnak ezek megvalósítására. Mi a beruházó véleménye?
Nagy Lajos, a Szemesinvest tulajdonosa: Az ilyen levél egy bevett gyakorlat, amikor már jogi akadály nincs a rendezésre. Az önkormányzat döntött, hogy erre a területre egy egységes koncepciót akar megvalósítani, és mi, a beruházó is ezt akarjuk. Most a szerződés alapján az került a levélbe, hogy az általunk biztosított tőkéből az önkormányzat vásárolja meg az ingatlanokat, nem mi. Építési engedélyt nem is lehet kapni rá, csak tömbösíteni. Ha most telekspekulációs lennék, felvásárolom a 8 ha-t, és a szabályzat életbelépése után beadok egy kérelmet parcellázásra. Viszont ha van egy ilyen tilalom, akkor védve vagyunk.
Dr. Valkó Zsuzsanna körjegyző: Kiegészítésre kerülne a helyi építési szabályzat a levél kérésével, vagyis a tilalommal.
Szomorú Szilárd képviseő: Külön kell megállapodni az időről? Logikus a lépés, ezért csináltuk az egészet, csak szinkronban legyen a mostani szerződéssel.
Dr. Valkó Zsuzsanna körjegyző: Nem fix határidőt állapítunk meg, hanem a tulajdonba vételig, de legkésőbb 2012. december 31-ig, hiszen addig készen kell lenni a beruházással.
Takács József polgármester: Kérem a képviselőket a szavazásra! (9 igen)
Együttesen a helyi építési szabályzat elfogadása, a rendelet megalkotása (6 igen, 3 tartózkodás)